2020.11.26. - Virág

Mozgással megelõzhetõ az érelmeszesedés

Mozgással megelõzhetõ az érelmeszesedés
A kezeletlen betegségnek súlyos következményei lehetnek, holott a megfelelõ életmódnak mind a megelõzésben, mind a kezelésben óriási szerepe van.

Az ütõerek (artériák) meszesedése tulajdonképpen az idõsödéssel járó természetes folyamat, amelyet azonban több tényezõ lassíthat, illetve gyorsíthat. A meszesedés leggyakoribb formája az atherosclerosis, amely során az érbelhártya alatt elõször kásaszerû anyagot tartalmazó, késõbb a lerakódó kalcium miatt megkeményedõ plakkok akadályozzák a szervek vérellátását.
A folyamat azonban már korábban elkezdõdik. Egyes fehérvérsejt-típusok felveszik és tárolják a koleszterint, ún. „habos” sejtekké alakulnak, és ezek tapadnak ki az érfal belsõ sejtrétegéhez. Ezután bonyolult biokémiai folyamatok során alakul ki a kitapadt plakk. A plakkok helyén az érfalak rugalmassága csökken, az erek merevebbé válnak, és lassan beszûkülnek, esetleg el is záródnak az érintett szakaszok.

A fokozatosan csökkenõ oxigén-, és tápanyag ellátáshoz az érintett szervek hosszan, fokozatosan „hozzá tudnak szokni”. A legnagyobb veszély azonban az, hogy ezeknek a plakkoknak a széle mindig lazább, és ha beszakad, akkor létrejön az ún. plakk-ruptúra. Ez a leszakadt plakk szelepszerûen azonnal elzárja az illetõ eret, hirtelen nagymennyiségû vérlemezke csapódik oda, és másodpercek alatt kialakul a dugó. Ha ez a szívben következik be, létrejön az infarktus, ha az agyban, akkor a stroke, ha bárhol máshol, pl. a végtagokban, akkor az akut artériás elzáródás. Az elsõ kettõ állapot életveszélyes is lehet, mert a szerveknek nem volt idejük a csökkent oxigénellátáshoz hozzászokni. Ez a perifériás ereket is érintheti a végtagi és a nyaki erekben.

A folyamat sokáig nem okoz tüneteket, késõbb pedig attól függenek a panaszok, hogy milyen mértékû az elzáródás és hol helyezkedik el. Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha krónikus fájdalmat, helyi érzéketlenséget, görcsöket, az érintett testrész hûvösségét tapasztaljuk. Ha a nyaki vagy agyi ütõerek az érintettek, tapasztalhatunk többek közt szédülést, látás- vagy hallászavart, ha pedig a szívkoszorú erekben van szûkület, terhelésnél jelenik meg a fájdalom.

Az érelmeszesedés összetett folyamat, kialakulásában szerepet játszik a genetika, a családi halmozódás, a vérzsírok (koleszterin és triglicerid) emelkedett szintje, a magas vérnyomás, a cukorbetegség. Kiemelendõ a dohányzás, az elhízás, és a mozgásszegény életmód.

A koppenhágai egyetem kutatói például a mozgás szerepének megfigyelése miatt 42 házaspárt követtek végig négy éven keresztül, miközben õk rendszeresen mozogtak. Saját, kezdeti értékeikhez viszonyítva valamennyiüknek nõtt a maximális oxigén-felvevõ képessége, csökkent a koleszterin-szintjük, és minden olyan rizikófaktor értéke, amelyeket az érelmeszesedés elõszobáinak lehet tekinteni. (A fizikai aktivitás szintje a közepesen intenzívet közelítette, az ennél megerõltetõbb mozgás nem eredményezett nagyobb egészség-nyereséget.) A megfelelõ mozgásfajta, intenzitás és gyakoriság kijelölése ideális esetben szakorvos, humánkineziológus és személyi edzõ feladata.

Az érszûkület vizsgálatánál minden esetben szükséges a nyaki erek ultrahangos vizsgálata (tünet esetén a láb verõereinek ultrahangos vizsgálata is), a laborvizsgálatok - koleszterin, triglicerid, vércukor-szint és más értékek mérése -, az EKG (gyakran indokolt terheléses EKG is), és a végtagi erek tapintása.