A világon elsõként egy új, elektromos impulzusokkal stimuláló eszközt ültettek be egy betegbe a Parkinson-kór kezelése érdekében Kölnben. A szerkezetet, amely alig nagyobb, mint egy gyufásdoboz, hétfõn ültették be az 58 éves páciens agyába. Az egyetemi klinika közleménye szerint a mûszer sokkal egyénibben és személyre szabottabban alkalmazható, mint elõdei.
A szerkezet még kísérleti fázisban van, világszerte további negyven ember agyába fogják beültetni, az elsõ eredményeket pedig egy év múlva összegzik a kutatók. A Parkinson-kór (reszketõ bénulás, paralysis agitans) lassan elõrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség, amely a 65 év felettiek 1-2 százalékát érinti. A folyamat következtében az agyban a finom mozgásokat irányító úgynevezett bazális ganglionok mennek tönkre, és csökken a fõ ingerületátvivõ anyag, a dopamin termelõdése
is. A kórnak három fõ tünete van - a nyugalmi remegés (tremor), az izommerevség (rigiditás), valamint a mozgások lelassulása (bradikinézia). Csökken a betegek arcmimikája, a folyamat késõbbi stádiumában egyensúlyzavar, vérnyomásesés is elõfordulhat. A kór gyakran jár depresszióval és a gondolkodás lelassulásával.
"Az új szerkezet mérföldkõ a Parkinson-terápiában, mivel már nemcsak négy, hanem mindkét agyféltekén nyolc-nyolc érintkezési pontot hoz létre. Így a betegséget és mindenekelõtt a remegést finom adagokban blokkolja" - mondta el Lars Timmermann kutató.
A tudós hozzátette: ezáltal elkerülhetik a szomszédos területek ingerlése során fellépõ mellékhatásokat, például a beszédzavarokat.