rss
  • Tapintást érzékel a mesterséges bõr

  • A hajlékony félvezetõ anyagból készült új mesterséges bõr érzékeli a tapintást, ami lehetõvé teszi, hogy olyan robotokat alkossanak meg, amelyek fogása akár egy tojás biztonságos tartásához is elegendõen finom, miközben elég erõs egy serpenyõ megtartásához - jelentették be vasárnap amerikai kutatók.

    Komoly feladatot jelent a robotikában, hogy a létrehozott eszköz a különbözõ tárgyak megfogásához és megtartásához szükséges erõt rugalmasan legyen képes megválasztani és alkalmazni. A nyomásérzékeny anyagokat e követelmény teljesítésére tervezik.

    "Az emberek általában tudják, miként tartsanak meg egy törékeny tojást anélkül, hogy eltörnék azt" - magyarázta Ali Javey, a berkleyi Kalifornia Egyetem elektromérnöke, aki az egyik kutatócsoportot vezette a kettõ közül, melyek a Nature Materials címû szakfolyóiratban vasárnap számoltak be mesterséges bõrrel kapcsolatos felfedezésükrõl.

    Mint Javey közleményében rámutatott, ha olyan háztartási robotot akarunk például, amely leszedi a terítéket, abban is biztosak szeretnénk lenni, hogy közben nem töri el a borospoharakat, de abban is, hogy leejtés nélkül képes megmarkolni egy szokványos serpenyõt.

    Javey csoportja szilícium és germánium ötvözetébõl állított elõ "nanohuzalokat". A fémszálat egy hengeres dob külsõ felén hozták létre, majd ragadós filmrétegbe forgatták, így hozva létre egyenletes mintázatot a huzalokból. Az ily módon kialakult félvezetõ filmre egy nyomásérzékeny gumiréteget vittek fel.

    Az anyaggal végzett tesztek azt mutatták, hogy igen széles tartományban képes érzékelni az erõt a számítógépes billentyûzet használatától egy tárgy megtartásáig.

    A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói Zhenan Bao vegyészmérnök vezetésével más megközelítést választottak, amikor annyira érzékennyé tettek egy anyagot, hogy a rászálló pillangó súlyát is képes érzékelni.

    Bao csoportjának szenzora egy igen pontosan öntött "szendvics": nagy elaszticitású gumiréteg két elektróda között aprócska piramisok rácsszerkezetében. Mint Bao elmondta, az anyag mikroszerkezetét úgy tervezték meg, hogy bizonyos mennyiségû "légzsebet" foglaljon magába. Ha levegõt juttatnak be, a gumirészek vissza tudnak ugrani. Amikor ezt az anyagot kinyújtják, a mesterséges bõr az elektromos aktivitásban létrejövõ változást észleli, mert az anyagvastagság megváltozását elektromos jellé alakítják.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szike vagy szívkatéter ?

    Gyógyír infarktus esetére?!

    München - Még mindig nehéz eldönteni, mi jobb a koszorúérbetegségben szenvedõnek: ha a szívsebész áthidaló mûtéttel kezeli a szûkületet, vagy ha szívkatéterrel kitágítja a beszûkült érszakaszt és behelyezi a kis fémhálót, amely továbbra is nyitva tartja a beteg eret.

    Az Európai Szívgyógyász Kongresszuson a szakemberek meglepõ véleménye szerint ezt legjobban a megfelelõ módon tájékoztatott beteg tudja eldönteni.

  • A pókok 'félelemhálózatot' aktiválnak

    Bécs - A pókok több félelmet keltenek, mint a náluk veszélyesebb állatok. Ezt bizonyítja a würzburgi egyetem egy kísérlete, amelynek eredményei a New Scientist címû folyóiratban jelentek meg.

    "A pókoknál teljesen felértékelõdik a kockázat.

    A tényleg veszélyes állatoktól, mint az allergiás reakciót kiváltható méhektõl és darazsaktól jóval kevésbé undorodnak és félnek az emberek" - mondta a kutatás vezetõje, Georg W. Alpers a Der Standard címû osztrák lapnak.

  • A fiatalkori elhízás kétszeresére növeli a halálozási kockázatot

    Az elhízott fiatal férfiak halálozási kockázata a duplája egészséges súlyú társaikénak. A túlsúlytól ráadásul zömmel sohasem szabadulnak meg, tehát egész életüket végigkíséri a megnövekedett kockázat - hangzott el kedden Stockholmban, egy elhízással foglalkozó nemzetközi konferencián.

    A dán Preventív Orvostudományi Intézet tudósai több mint 5000 hadköteles fiatal adatait elemezték húszéves koruktól nyolcvan éves korukig.

  • Antioxidánsból is megárt a sok

    Gyógyhatású készítmények, táplálék-kiegészítõk formájában sokféle antioxidáns szert ajánlanak az egészség megóvása érdekében: egy nemzetközi kutatócsoport inkább egészséges táplálkozást és rendszeres testmozgást javasol a tabletták helyett.

    Az oxidáció nemcsak a kerítésnek, hanem az emberi szervezetnek is árt. Szervezetünk ugyan nem rozsdásodik, a koszorúerek belsõ felszínére azonban a "rossz", LDL-koleszterin oxidáció útján rakódik le, és okoz elzsírosodást.

  • Nehezen tudnak felhagyni a tinik a dohányzással

    New York - A kezdõ kamasz dohányosok gyakran próbálnak meg leszokni a cigarettáról, de többnyire sikertelenül, és a függõség az eddig véltnél korábban kialakulhat - vélik kanadai kutatók.

    A Kanadai Rák Társaság által támogatott vizsgálatban megállapították, hogy a tinik az elsõ rágyújtás után általában két és fél hónappal már próbálkoznak a dohányzás elhagyásával, és átlagosan 21 hónappal késõbb már elvesztik bizalmukat abban, hogy képesek lennének erre.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • Gátolja a mellrákszer hatását egy elterjedt hangulatjavító gyógyszer

    A paroxetin hatóanyagú népszerû antidepresszáns akadályozhatja az emlõrák elleni tamoxifennel történõ kezelést, a pácienseknél gyakoribb visszaesést okoz és nagyobb a halásos kimenetel kockázata - közölték kanadai kutatók kedden.

    A British Medical Journal címû szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint azok a nõk, akik paroxetin hatóanyagú Paxilt szedtek a tamoxifennel való mellrákkezeléssel egyidejûleg, nagyobb valószínûséggel haltak meg az emlõtumor miatt.

  • Újinfluenza - A szájmaszk és a kézfertõtlenítés a felére csökkenti az újinfluenza kockázatát

    A szájmaszk és az alkoholos kézfertõtlenítõ alkalmazása akár felére csökkentheti az újinfluenza kockázatát - hangsúlyozzák amerikai kutatók, akik a vizsgálat eredményeirõl a Journal of Infectious Diseases címû járványtani szaklapban számolnak be.

    A Michigani Egyetem kutatói 1437, kollégiumban lakó egyetemi hallgatót három csoportra osztottak, attól függõen, hogy hol volt a szállásuk.

  • Miért van rosszabb kedvünk a télen?

    Párizs - A tél beköszöntével elõfordul, hogy az ember lelkiállapota minden ok nélkül leromlik - majd azután tavasszal helyreáll a dolgok rendes menete. Európában a lakosság 15-25 százaléka mondja magáról, hogy érzékeny erre a "szezonális pszichológiai változásra" - 2-3 százalék pedig egyenesen "szezonális depresszióról" beszél, s mindez fõleg a nõket sújtja.

    A Science et Vie címû francia tudományos havilap beszámolója szerint nincs egyetlen olyan biológiai mechanizmus sem, amely önmagában, egyes egyedül magyarázná ezeket a zavarokat.

  • Kopaszodás mizéria

    A férfiak jórészének megkeseríti az életét, amikor hajkoronájuk megállíthatatlanul hullásnak indul, kinek jobban, kinek kevésbé, kinek hamarabb, kinek késõbb, de a legtöbb férfi életében valamikor beindul az egyre magasodó homlok, vagy a fejtetõ fedetlenné válásának folyamata. A kopaszodás leggyakoribb okozója a hormonokban és magában az emberben hordozott genetikai tényezõkben kereshetõ, ám számos egyéb oka is lehet.

  • Civilizációs probléma a kövérség

    A kövérség nem pusztán egyéni felelõsség kérdése, hanem civilizációs betegség - mutatta ki a brit kormány egyik agytrösztje. Az energiafelhalmozás kulcsfontosságú volt a történelem elõtti idõkben, csakhogy a modern korban az energiadús olcsó ételek, a gépek, a motorizált közlekedés és az ülõmunka következtében ez a beprogramozott...

  • A gyomorfájdalom leggyakoribb oka a helytelen táplálkozás

    Sokan küzdenek gyomorfekéllyel, gyomorproblémákkal, és nem is gondolnák, hogy ennek a legtöbb esetben a helytelen táplálkozási szokások, és a túl gyakori étkezés állhat a hátterében. A ráevés az egyik legtipikusabb hiba. Gondoljunk csak bele: megettük a reggelit, mondjuk egy sonkás-sajtos szendvicset. Ennek az ételnek a megemésztéséhez a gyomornak kb. 4-5 órára van szüksége: ekkor ürül ki, s ekkor lesz kész újra munkába állni. Mi viszont nem várunk ebédig, hanem bekapunk tízóraira egy túrós táskát, pedig még ki sem ürült a gyomrunk.

  • Minden negyedik nõnek és minden hatodik férfinak enyhe látászavara van

    Hazánkban minden negyedik nõnek és minden hatodik férfinak enyhe látászavara van. Szemüveggel is csak kartávolságra lát a nõk 5, a férfiak 3 százaléka és a társadalom elöregedésével ez a szám várhatóan tovább nõ.

    Látásunk megóvásával mégis keveset foglalkozunk, holott szemvizsgálaton évente javasolt részt venni. A Fókuszban a Látás Program mai napon megrendezett sajtótájékoztatóján Prof. Dr. Németh János, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója.

  • A daganatos betegek fele ma már meggyógyul

    Budapest - A nem túl rózsás képet mutató statisztikák ellenére a rák nem a halálos betegség szinonímája, a páciensek fele ma már meggyógyul - hangsúlyozta Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet fõigazgatója a Kor Kontroll Társaság és az intézet által a VIII. kerületi Kesztyûgyár Közösségi Házban csütörtökön rendezett, szûrõvizsgálatokkal és szakmai elõadássorozattal egybekötött nyílt napon. A "Nyerj életet!" mottójú rendezvénynek Dénes Margit, a Józsefvárosi Önkormányzat alpolgármestere volt házigazdája és fõvédnöke, B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke pedig a fõszervezõje.