rss
  • Lézerrel a baktériumok ellen

  • London - Lézerrel aktiválható festékkel sikerült elpusztítani gyógyszerrezisztens baktériumokat - közölték brit kutatók.

    A laboratóriumi kísérletekben az orvosi diagnosztikában széles körben használatos indocianin zöld festéket vöröshöz közeli hullámhosszú lézerrel aktiválták. A festékbõl ekkor baktériumölõ kémiai anyagok keletkeztek - mondta Michael Wilson, a University of London munkatársa.

    A módszert bõrfertõzések helyi kezelésére alkalmazhatnák, megelõzve ezzel az egyre erõsebb antibiotikumok használatát - írják a kutatók a BioMed Central Microbiology címû, nyílt hozzáférésû internetes tudományos portálon.

    Az eljárás több, laboratóriumban tenyészett baktérium ellen is hatásosnak bizonyult. Így például a meticillinrezisztens Staphyloccus aureus (MRSA) ellen, mely a mindennapokban többnyire a kórházakban, ápolási otthonokban és más egészségügyi intézményekben okoz súlyos, nehezen kezelhetõ, akár halálos következménnyel járó fertõzéseket.

    A lézerrel aktivált festék a baktériumok DNS-ét és a membránját is megtámadja, ezzel csökken a rezisztencia kialakulásának valószínûsége - vélik a kutatók. Következõ lépésként egereken tesztelik az új módszert, mielõtt a humán próbák megkezdõdnének.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egészség-allergia

    A platán, a tölgy, a fûz, a gyertyán már elérte a csúcsidõszakot, és fokozatosan erõsödik a dió- és az eperfafélék pollenszórása is. A nyár beköszöntével pázsit-, csalán-, útifûpollenjeivel telítõdik a levegõ, augusztus derekán pedig a parlagfû növeli a terhelését. A levegõben megtalálható, szabad szemmel nem látható virágporok - más néven allergének - kétmillió embernél okoznak allergiás tüneteket. A pollenallergiások 60 százaléka érzékeny a parlagfûre: a könnyezéssel, szemviszketéssel, szénanáthával, tüsszögéssel, csalánkiütéssel járó betegség egyaránt sújtja a felnõtteket, a gyermeket és a fiatalokat, és egyre gyakoribbá válik a 2-3 éves kisgyermekeknél is.

  • Kamillateával a cukorbetegség ellen?!

    A walesi-japán kutatócsoport az eredmények láttán azt mondta: érdemes megfontolni, hogy a jövõben olyan kamilla alapú gyógyszereket kísérletezzen ki, amelyekkel kezelhetõ a cukorbetegség. A brit cukorbetegséget kutató csoport vezetõje szkeptikus. A kamillát õsidõk óta használják a kifáradt idegek csillapítására, emellett nyugodt alvást is biztosít. A kutatók egy most elkészült tanulmányban arra mutattak rá, hogy a kamillatea csökkenti a vércukor szintet, továbbá segít megelõzni a cukorbetegség miatt kialakuló betegségek – mint például a vakság, a vese-rendellenességek, valamint az ideg- és keringési rendellenességek – kialakulását.

  • A szilikon fejlõdése

    A szilikongélt tartalmazó implantátumok jelentõs fejlõdésen mentek keresztül az elmúlt 40 év alatt, az orvostudomány öt generációjukat különíti el. A ma használt anyagok már szinte köszönõviszonyban sincsenek elõdeikkel.

    Az esztétikai sebészetet 1962-tõl, az elsõ szilikonimplantátum beültetésétõl számíthatjuk. Az elsõ mellnagyobbító beavatkozás Robert Gersuny osztrák orvos nevéhez fûzõdik, aki az 1890-es években kidolgozott paraffin-injekciós technikával dolgozott.

  • Új amerikai útmutató az egészséges életmódról

    Futni, kocogni, sétálni, játékosan mozogni!

    Washington - Új útmutatót bocsátott ki kedden az amerikai kormány az egészséges életmódról; a hangsúly a fizikai aktivitáson van.

    Az üzenet egyszerû: mozogni kell, bármilyen módon is, aktívan kell élni - fogalmazott Michael Leavitt egészségügyi miniszter az újonnan készült kiskátéval kapcsolatban, amely azt a többéves vitát hivatott lezárni, hogy mennyi testmozgást kell végezni az egészséges életmódhoz.

  • Fokozódnak a pollenek és a szennyezett levegõ által kiváltott allergiás reakciók

    Szakértõk elõrejelzései szerint fokozódik a pollenek által kiváltott allergiás reakció, a szennyezett levegõ pedig növeli az asztmatikus rohamok gyakoriságát

    A globális felmelegedés fokozódó veszélyt jelent az asztmás és allergiás betegekre - olvasható a Journal of Allergy and Clinical Immunology szeptemberi számában megjelenõ összefoglaló cikkben. A melegebb klíma magával hozza a korábbi tavaszi rügyfakadást és az összes növényi allergén idényének hosszabbodását, többek között a parlagfûét és a fekete ürömét is.

  • Szúnyogok adják be a védõoltást

    Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.

  • Tényleg gyógyító az alma?

    "Naponta egy alma távol tartja az orvost."
    "Mielõtt ágyba bújsz, egy alma, s az orvos koldulni megy ma."

    Számtalan hasonló régi mondás igazolja, hogy a távoli múltban az almát is a gyógynövények közé sorolták. Az a hatalmas gyógyító erõ, amit ennek a csodálatos gyümölcsnek tulajdonítottak az õsi gyógynövényekkel foglalkozó emberek, kiemelte a gyümölcsök sorából.

  • A súlytöbblet árt a szívnek

    Baltimore - A kövérség jelentõsen hozzájárul ahhoz a lassú, lappangó gyulladásos folyamathoz a szívben, amely fokozza a szívelégtelenség kockázatát. Öt amerikai egyetem kutatóinak eredményeirõl az Amerikai Szivgyógyász Kollégium folyóirata számolt be.

    A MESA-tanulmányt 2000-ben indították el az Egyesült Államokban. Csaknem hétezer, 45-84 éves, egészséges felnõttet vontak be a vizsgálatba, akiknek a program kezdetén semmiféle panasza nem volt, és a vizsgálatok sem utaltak semmiféle betegségre.

  • Öt éven belül jöhet a túlevés és túlivás elleni orrspray

    A túlevés és túlivás ellen lehet hatásos egy új orrspray, amelynek hatóanyaga megvonja az agyi jutalmat az "önkényeztetõ" tevékenységek után. A kutatók úgy vélik, sok millió ember hasznára válhat az új típusú kezelés, amely a többi gyógymóddal ellentétben a viselkedés hátterében álló agyi okokat szünteti meg, nem a tünetet.

    A túlevés és túlivás hatására az agy jutalmazó vegyületeket, endorfinokat termel, amelyek pillanatnyi jóérzést keltenek.

  • A sószegény diéta károsan hat a szívre?

    Egy újabb kutatás eredményei szerint a sószegény diéta rosszabb hatással is lehet a szívre, mintha többet fogyasztanánk.

    A Journal of General Internal Medicine online számában megjelent cikk nem erõsíti meg az állítást, hogy az alacsony sótartalmú diéta önmagában rossz hatással van a szívre, viszont azok, akik a legkevesebb sót fogyasztják, a legnagyobb arányban szenvednek szívbetegségekben. Tehát nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy az alacsony sótartalmú diéta ártalmatlan.

  • Már egy ital is jelentõsen fokozza az agyi katasztrófa kockázatát?

    Korábbi tanulmányok jelezték, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás csökkenti a szív- és érbetegségek esélyét, egy új vizsgálat adatai szerint azonban már az is növeli a szélütés veszélyét, ha valaki kevés szeszt fogyaszt egy órán át.

    A máris erõsen vitatott eredményeket a témakör vezetõ folyóirata, a Stroke közölte.

    Az már régóta ismert, hogy ha valaki hirtelen, sokat iszik - berúg -, nagyobb az esélye, hogy megüti a guta, mint ha nem fogyaszt alkoholt.

  • Gyengébb immunrendszert és rákosodási folyamatokat válthat ki a mikrohullámsütõ?

    A fehérjék és a sejtek azért melegednek fel rövid idõ alatt, mert a mikrohullámok rezegtetni kezdik a táplálékban lévõ sejteket és a molekulákat.

    Ez a rezgés hõt termel, ezáltal melegszik fel a mikrohullámú sütõben az étel. Az mellékes, hogy a fehérjék és az enzimek denaturálódnak, mert ez történik normál fõzéskor is.

    Ám minden elektromos sütõ- és fõzõedényben készült étel esetében megváltozik a vízmolekulák szerkezete és struktúrája: élettani, biológiai szempontból káros hatásúvá válik.

  • Néhány invazív rákfajta magától elmúlik!

    Néhány invazív rákfajta, mint amilyen a mellrák is, elõfordul, hogy magától elmúlik, mindenféle kezelés nélkül, ráadásul sokkal több esetben, mint bárki gondolná, mutatta ki egy új tanulmány.

    A tanulmányban amerikai és norvég kutatók egy csapata 50 és 64 év közötti nõk két csoportját hasonlította össze hat egymást követõ évben. 109 784 norvég nõt 1992 és 1997 között figyeltek meg. 1996-ban mammográfiás vizsgálatot végeztek. 1996-ban és 97-ben is felajánlották nekik a vizsgálatot, és majdnem mindegyikük élt is a lehetõséggel.

  • Újabb, Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs gént találtak

    Újabb, az Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs géneket találtak nemzetközi kutatócsoportok. A génvariáns neve CALHM1, és a legtöbb beteget érintõ idõskori Alzheimer-kór kialakulásában játszik szerepet.

    Az Alzheimer-kór az agy degeneratív betegsége, amelynek vezetõ tünetei a feledékenység és a nagymértékû szellemi leépülés (demencia). A betegséget a nagymértékû sejtpusztulás okozza, amely az agy több részét is érinti.