rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Jótanácsok magas vérnyomásos betegeknek a nyárra

  • Fokozott óvatosságra inti a magas vérnyomásos betegeket a hõség, az utazás és nyaralás idõszakában a Magyar Hypertonia Társaság.
    A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az utazások, nyaralások alkalmával se feledkezzenek meg az érintettek a betegségükrõl, tudatosan törõdjenek magukkal, mivel a stroke és a szívroham "nem utazik nyári szabadságra". Az alattomosan, tünetek nélkül érkezõ szélütés súlyos következményekkel járhat: 10 szélütésen átesett beteg közül 9 soha nem lesz képes többet úgy élni, mint az agyi érkatasztrófa elõtt.

    A stroke kialakulásának kockázata a magas vérnyomás megfelelõ kordában tartásával csökkenthetõ. A nyári hónapokban azonban - különösen nyaraláskor - gyakran háttérbe szorul a rendszeres és megfelelõ kezelés, illetve a korábban már kialakított helyes étkezési szokások betartása. A társaság által indított Éljen 140/90 alatt! mozgalom Tudatos Törõdés alprogramja idén nyáron a stroke és a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatos hasznos tanácsokra hívja fel a figyelmet.

    Ha hosszabb idõre utazik a magas vérnyomásos beteg, mindig ellenõrizze a gyógyszerei lejárati idejét és lejárt szavatosságú gyógyszert soha ne szedjen be. A rendszeres gyógyszerszedõ hosszabb utazások elõtt mindenképpen konzultáljon orvosával és az utazás megkezdése elõtt idõben ellenõrizze, hogy van-e elegendõ gyógyszere a nyaralás idejére - közölte a Magyar Hypertonia Társaság az MTI-vel.

    Érdemes felírni a gyógyszerek nevét és adagolását, így ha esetleg elvesznének, biztosan tudják pótolni. Nem szabad elfeledkezni a gyógyszerek elcsomagolásáról: az autó hátsó ablakában történõ "napozás" például egyetlen gyógyszer-készítménynek sem használ. Repülõn lehetõleg bontatlan csomagolásban vigyék a készítményeket, az esetleges félreértések elkerülése érdekében. Nyaralás alatt általában megváltozik az életvitel, így az új napi rutinban is meg kell találni a gyógyszerbevétel lehetõség szerinti állandó idõpontját. És nem utolsósorban fokozottan kell ügyelni a napon töltött órák számára.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Reggel gyakoribb a szívinfarktus

    Ötször nagyobb eséllyel következik be szívinfarktus a kora reggeli órákban, különösen hajnali egy és öt óra között, emellett a szívroham ilyenkor sokkal súlyosabb, mint a nap késõbbi szakaszában – állítja egy új tanulmány.

    A Nature címû szakfolyóiratban publikált tanulmány összefüggést talált az úgynevezett cirkadián ritmus (napi biológiai óra) és a kora reggeli órákban elõforduló szívinfarktusok elõfordulása között. A szakértõk úgy tudják, hogy a kora reggeli szívrohamot elsõsorban a kamrafibrilláció általi szokatlanul gyors szívverés okozza, nem pedig a lelassult szívfrekvencia.

  • A gyermekkorban elfogyasztott tejtermékek javíthatják a csontok felnõttkori állapotát

    Egy csapat amerikai kutató közzé tette új tanulmányát, mely szerint a gyermekkorban elfogyasztott tejtermékek javíthatják a csontok felnõttkori állapotát.

    A tejtermékeket az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás fontos összetevõjének tartják. Egész mostanáig azonban titok volt, hogy a tejtermékek hosszú távon hogyan függ össze a csontok állapotával gyermekkorban, pl. a csontsûrûséggel, a csontok ásványianyag-tartalmával és a csontfelületet. A tanulmány során a Bostoni Egyetem 106 3 és 5 év közötti gyermekrõl gyûjtött adatokat.

  • Néhány fontos tudnivaló az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségről

    Néhány fontos tudnivaló az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségrőlA különböző típusú cukorbetegségekre más-más tényezők jelentenek rizikót. Az 1-es típusú cukorbetegség mai tudásunk szerint nem előzhető meg. Kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ismertek olyan génváltozatok, amelyek mellett az 1-es típusú cukorbetegség gyakoribb vagy ritkább, mint az átlagnépességben. Ezek az eltérések azonban csak alacsonyabb vagy magasabb rizikót jelentenek, az összefüggés a betegség kialakulásával nem olyan szoros, mint például a vérzékenység esetében.

  • Sikeresen kezeltek Parkinson-kóros egereket nõi méhbõl származó õssejtekkel

    A nõi méhnyálkahártyából származó õssejtek átalakultak agysejtekké, amikor Parkinson-kórra emlékeztetõ agykárosodással élõ egerekbe fecskendezték be. A megállapítás azt sugallja, hogy a Parkinson-kórban szenvedõ nõk saját maguk õssejtdonorai lehetnek - vélik a connecticuti Yale Egyetem orvosi karának kutatói. Mivel ezeket az õssejteket könnyû kinyerni, más rászorulók számára is sejtbankot hozhatnak létre.

    "A méhbelhártya vélhetõen a legbiztonságosabb és legkönnyebben elérhetõ õssejtforrás jelenleg."

  • Az akupunktúra jótékonyan hat a nõk termékenységére?

    Az egyetemen az akupunktúra hatásait vizsgálták a policisztás petefészek szindrómában (PCOS) szenvedõ nõkön.

    "Hatalmas meglepetésemre sikerült újra teherbe esnem a kísérleti PCOS kezelések hatására - nyilatkozta Mrs. Killmeyer - Az akupunktúrás kezelések hatására kezdtem megint rendszeresen ovulálni, amelynek hatására ismét teherbe eshettem." A kísérlet vezetõje Lisa Pastore szülész-nõgyógyász professzor saját elmondása szerint hasonló eredményekre számított.

  • Tartáshibák megelőzése és kezelése a vakáció idején

    Tartáshibák megelőzése és kezelése a vakáció idejénA nyári szünidő alatt sokszor nagy fejtörést okoz a szülőknek a gyermekek elhelyezése, programjuk megszervezése. A tanév során gyermekeink nagyon leterheltek, minden nap cipelik, a kisebbeknél sokszor nehezebb iskolatáskát, egész nap görnyednek az iskolapadban. A tartáshibák kialakulásának legnagyobb része a mozgásszegény életmódból eredeztethető. Ha a vakáció során is csak otthon ülnek a négy fal között, ha egész napjukat a televízió, a számítógép társaságában, és mindenfajta egyéb okosnak mondott elektronikai eszközeikkel bíbelődnek, akkor borítékolható a hanyag tartás, s ennek következményei.

  • Öt centiméteres fenyõfa nõtt egy férfi tüdejébe

    Ilyet sem láttak még az orvosok! A sebészek mûtét közben fedezték fel, hogy a 28 éves orosz férfi súlyos panaszait nem daganat, hanem egy 5 centis fenyõfa okozza, amely a tüdejében nõtt.

    Artyom Szidorkin heves mellkasi fájdalomra panaszkodott, véreset köhögött, ezért az orvosok tüdõrákra gyanakodtak. Még az izsevszki kórházban készített röntgen kép is látszólag ezt támasztotta alá. Aztán mûtét közben, a mellkas felnyitása után, biopszia készítése közben leesett az álluk.

  • Két gén és egy nyomelem kapcsolata a Parkinson-kórral

    Párizs - Két hibás génnel együttesen járulhat hozzá a Parkinson-kór kialakulásához a mangán, az emberi szervezet egyik fontos nyomeleme - közölték amerikai kutatók a Nature Genetics szaklap vasárnapi keltezésû számában.

    A Parkinson-kór az idegrendszert támadja meg, s az agy egyik nélkülözhetetlen ingerületátvivõ anyagát, a dopamint termelõ sejtek pusztulását okozza. Tünete lehet egyebek közt a remegés, izommerevség, egyensúlyzavar, mozgási nehézség.

  • A testsúlycsökkenés három pillére - Felcím: A gyógyszerészeket is harcba hívják

    Európában mintegy 400 millió felnõtt túlsúlyos és minden hatodik (130 millió) kifejezetten kövér. A súlytöbblet jelentõs népegészségügyi probléma lett Magyarországon is: a felnõtt lakosság csaknem kétharmada (a férfiak 38, a nõk 28 százaléka) súlyfelesleggel küzd, 10-15 százaléka pedig elhízottnak mondható. A gyerekkori elhízás gyakorisága mintegy 15 százalék - hangzott el a Magyar Elhízástudományi Társaság nemrégiben tartott kongresszusán.

    Szakemberek a kóros súlytöbbletet tekintik a második legjelentõsebb - megelõzhetõ - haláloknak (a dohányzás után).

  • Ötvenévesen állítanák meg a test öregedését

    Kell ez nekünk?!

    Saját növesztésû, új szövetekkel és tartós protézisekkel érnék el brit kutatók, hogy akár százévesen is egy ötvenéves testével élhessen a jövõ embere - számolt be kedden leeds-i kutatók elképzeléseirõl a BBC hírportálja.

    A Leeds-i Egyetem szakemberei öt év alatt 50 millió fontot (14,6 milliárd forintot) költenek olyan innovatív megoldások kifejlesztésére, melyek jó életminõséget tesznek lehetõvé idõs korban is.

  • Télen még inkább oda kell figyelni bőrünk védelmére, ápolására

    Télen még inkább oda kell figyelni bőrünk védelmére, ápolásáraHa hazaérkezünk a hidegből, bekapcsoljuk a fűtést. Mindez a bőrnek nagy stresszt jelent: a fűtés száraz levegője és a csípős hideg állandó változásának van kitéve. Télen különösen vigyázni kell a bőrünkre. Télen a bőr ellenállóképessége jelentősen csökken. A fűtött szobák száraz levegője kiszárítja a bőrt. A hideg téli levegőnek csekély a nedvességtartalma, ezért nedvességet von el a környezetéből. A hideg hatására a bőrerek összehúzódnak, hogy megőrizzék a hőt. A bőr vérellátása csökken, így kevesebb oxigénhez, valamint tápanyaghoz jut.

  • Gyógyteától is meghalhatunk

    Sokan használnak gyógyszerek helyett természetgyógyászati készítményeket, mert azt hiszik, hogy azok hatékonyak mellékhatások nélkül. Egy ausztrál patológus által a Journal of Forensic Sciences címû folyóiratban közölt tanulmány azonban, arra figyelmeztet, hogy a növényi gyógymódok is okozhatnak halálos mérgezést. Roger Byard, az adelaide-i orvostudományi egyetem törvényszéki kórbonctan professzora most közölt tanulmányában fölhívja a figyelmet arra, hogy igen sok, gyógyszerként is alkalmazott növény, adagtól vagy elkészítéstõl függõen mérgezõ, sõt akár halálos is lehet!

  • Tavasszal felbukkanó betegségek

    Tavasszal felbukkanó betegségekAhogy az influenza a téli, a strandbetegségek a nyári, a hirtelen meghűlés pedig az őszi évszak jellemző betegsége, a tavasznak is megvan a maga néhány kellemetlen meglepetése. A nagy napfürdőzésben ne feledkezz meg róluk, védekezz ellenük, ismerd fel tüneteiket, és időben kezeltesd magad! Bár a gyomorfekély nem évszakhoz köthető betegség, intenzitása, kiújulása igenis periodikus: tavasszal és ősszel jobban kínozza a betegeket, mint a nyári-téli nyugalmi időszakban. Bár a kutatók nincsenek tisztában az okaival, de a legtöbb új fekélyt is ilyenkor diagnosztizálják.

  • Védjük bõrünket a téltõl!

    A szép és egészséges bõr esztétikailag is kellemes látvány, s egyben testünk védõburka. Legnagyobb kiterjedésû érzékszervünk, amely szabályozza a testhõmérsékletet, érzékeli a kellemes és fájdalmas ingereket, megakadályozza, hogy kívülrõl idegen anyagok jussanak testünkbe, védõpajzsot nyújt a nap káros hatásaival szemben.

    Tehát fokozott figyelmet és ápolást kíván, nem csak kozmetikai szempontból, hanem létfontosságú funkcióinak ellátása érdekében is.