2024.04.19. - Emma

A túlóra árt a szívnek

A túlóra árt a szívnek
A napi tíz-tizenkét órát dolgozó alkalmazottaknak hatvan százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szívbetegséget kapnak - állapították meg szakemberek egy csaknem 25 éven át tartó kutatás eredményeképpen. A Mika Kivimäki és Marianna Virtanen finn kutatók vezetése alatt végzett Whitehall II nevû hosszú távú tanulmányban több mint hatezer vizsgált személy adataiból azt a következtetést vonták le, hogy azoknál, akik napi három-négy túlórát dolgoznak le, nagyobb arányban jelentkeznek a szívkoszorúér betegségei.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A tudósok eredményeiket egy sor lehetséges okkal magyarázzák. Egyrészt a túlórázás bizonyos típusú emberekre jellemzõ, olyanokra, akik sokat vetélkednek másokkal és feszültebbek is. Az irodában eltöltött túl sok idõ depresszióhoz, félelmekhez, kevesebb alváshoz és alvászavarokhoz vezet. Ezek pedig mind olyan tényezõk, amelyek kedveznek a szívbetegségek kialakulásának.

A European Heart Journal címû szaklapban megjelent tanulmány szerzõi szerint a szívproblémák és a túlórák közti összefüggés független az olyan rizikófaktoroktól, mint a dohányzás, a túlsúly vagy a magas koleszterinszint. A szakemberek feltételezése szerint a túlórák ellenére sem növekszik a koszorúér-betegségek kockázata azoknál, akik munkájukban a döntéseket illetõen nagyobb mozgásteret kapnak.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták: még több vizsgálatra van szükség, hogy közvetlen összefüggést állapíthassanak meg a szívpanaszok és a túlórák között, mivel egyelõre az sem világos, hogy a szívbetegség rizikója csökken-e, amennyiben az alkalmazott elkezdi korábban abbahagyni a napi munkáját. A tanulmány készítõi utaltak arra is, hogy csak közalkalmazottakat vizsgáltak - a kutatásban nem vettek részt kétkezi munkások, vagy magánvállalkozók.

Az 1985-ben kezdõdött vizsgálatban több mint tízezer brit közalkalmazott vett részt. A kilencvenes évek eleje óta kezdték kikérdezni õket a munkával eltöltött napi óraszámukról. A tanulmány eredményeihez 4262 férfi és 1752 nõ adatait használták fel. A résztvevõk 39 és 61 éves kor közöttiek voltak.

Ebbõl a 6014 emberbõl az átlagosan tizenegy év alatt 369-en kaptak szívinfarktust, szenvedtek angina pectorisban vagy haltak meg szívbetegség következtében.

A Whitehall II tanulmány kiértékelésében finn, francia és brit kutatók vettek részt.