Akár Super Mariót is játszhatnának szellemi komputeres játékok helyett azok, akik elméjüket akarják edzeni, ugyanis kiderült: a szellemi játékok nem tesznek okosabbá. Brit kutatók hat héten át vizsgáltak olyan számítógép-felhasználókat, akik kognitív képességeik fejlesztése érdekében kapcsolódtak be online szellemi játékokba. Az eredmények szerint azonban a játékosok semmivel sem lettek okosabbak.
A szakemberek a BBC adó Bang Goes the Theory címû mûsorának nézõibõl válogattak ki több mint 8600 részvevõt, akiknek életkora 18 és 60 év között mozgott.
Az alanyoknak heti három alkalommal legalább 10 percen át kellett interneten játszaniuk, hogy fejlesszék memóriájukat, gondolkodásukat és egyéb szellemi képességeiket.
A kutatás részvevõit 2700 olyan emberrel hasonlították össze, akik nem próbálkoztak ilyen megmérettetéssel, de ugyanannyi idõt töltöttek a világhálón szörfölve, és általános ismeretekre vonatkozó kérdésekre válaszoltak.
A szakemberek szerint a vizsgálatot lezáró intelligenciateszten a szellemi edzést folytatók semmivel sem múlták felül a világhálón szörfölõket, akik egyes kategóriákban még felül is kerekedtek a "tudós csoporton".
"Ha valaki szórakozásból tölti idejét szellemi játékokkal, az teljesen rendben van. Ha viszont arra számít, hogy általuk nõ az intelligenciaszintje, tanulmányunk szerint csalódni fog" - mondta Adrian Owen a kutatás vezetõje.
Amerikai szakemberek ugyanakkor úgy vélik, alapvetõen elhibázott az a szemlélet, amellyel a brit kutatók közelítettek a szellemi játékok hatásához. Steve Aldrich, a szellemi termékeket gyártó Posit Science vállalat igazgatója szerint a játékok bizonyítottan fokozzák az agy erejét. "A britek következtetése nagyjából olyan, mintha azt mondanák: nem tudok lefutni egy mérföldet négy perc alatt, épp ezért lehetetlen megcsinálni" - fejtette ki a szakember, akinek játékfejlesztéseiben amerikai egészségügyi intézmények is közremûködtek.
A brit kutatóktól és az amerikai játékgyártótól egyaránt független Art Kramer pszichológus és idegtudományi professzor szerint a játékok leginkább akkor segíthetnek - például az idõsebb korosztály esetében -, ha azok összefüggnek a való világgal, következésképpen az alkalmazók ténylegesen kamatoztathatják tudásukat.
Philadelphia - Jelentõsen csökkentette a szívroham ismétlõdésének kockázatát, javította a betegek életkilátásait a kínai vörös rizsbõl származó gyógyszerkészítmény koszorúérbetegeknek adva. A nagy kínai tanulmány eredményeit az amerikai szívgyógyászok szaklapja közölte.
A csontritkulás (latinul osteoporosis) világnapját 1999 óta tartják október 20-án az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO indítványára, Magyarországon 1996-ban rendezték meg elõször. A WHO a 2000-2010 közötti idõszakot a Csont és Ízület Évtizedévé nyilvánította.
New York - A kezdõ kamasz dohányosok gyakran próbálnak meg leszokni a cigarettáról, de többnyire sikertelenül, és a függõség az eddig véltnél korábban kialakulhat - vélik kanadai kutatók.
Egy forró csésze kávéval a kezünkben pozitívabban ítéljük meg a többi embert. Amerikai kutatók errõl tudósítanak a "Science" címû nemzetközi szaklapban. A coloradói egyetem kutatója, Lawrence Williams és kollégája, John Bargh kísérleti alanyaik egy részének kezébe egy csésze forró, a többiek kezébe pedig egy pohár jeges kávét nyomtak.
A stressz sokmindenkit érint. Tisztában vagyunk vele, hogy mi is ez a jelenség valójában? Tudjuk, hogy milyen tünetei vannak? És mi a krónikus stressz? Nemcsak mindennapjainkat nehezíti meg, de betegségek kialakulásához is vezethet. Tégy ellene!
Washington - A szivacsos agysorvadásként is ismert, emlékezetromlással, szellemi leépüléssel járó halálos kimenetelû Cretzfeldt-Jakob kór (CJD) új típusát találták meg pár tucat embernél az Egyesült Államokban.
A migréntõl szenvedõ nõknél kisebb valószínûséggel alakul ki emlõrák - derül ki egy friss tanulmányból. Amerikai kutatók a hormonszintek ingadozásában látják az okot.
A veseköves roham valaha a középkorú felnõtteket sújtotta, ám a szakorvosok megfigyelése szerint mind több gyerek jelenik meg a rendelésen efféle panaszokkal. Amerikai szakértõk megfigyelései szerint régebben legfeljebb havonta találkoztak a jelenséggel, ma pedig hetenként érkezik vesegörcstõl szenvedõ gyerek a rendelésekre.
Washington - Megmentheti-e a házasságot egy pirula vagy egy orrspray? Nem kizárt, legalábbis egy amerikai kutató szerint, aki a legmegfoghatatlanabb érzés, a szerelem kémiai alapjait tanulmányozta.
Az Amerikai Rákkutató Szövetség lapjának legújabb számában megjelent tanulmány szerint a gabona-és diófélékben, valamint a húsokban megtalálható szelén segíthet megelõzni a hólyagrákot.
Ha a súlyos vesemûködési zavarban szenvedõ betegeket a szokásos, heti háromszor végzett hemodialízis helyett hat alkalommal viszik kezelésre, szívük állapota mérhetõen javul. A fontos megfigyelésrõl készült tanulmányt a világ vezetõ orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.
Talán legyõzhetõvé válik az eddig gyógyíthatatlannak tûnõ betegség? Újabb kisérleteket végeztek egereken az University of Pennsylvania kutatói.
Boston - A felnõttkori kövérség kritikus idõszakát az élet elsõ hónapjai jelentik. A meglepõ és sokak számára lehangoló tudományos tanulmányt az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.
A bőr rendelkezik saját védelmi rendszerrel, mely a napsugárzás káros hatásaival szembeni védelmet szolgálja, bizonyos ideig védi a bőrt a kivörösödéstől és a napégéstől. Felnőttként átlagosan 20 percet tölthetünk el a napon leégés nélkül, ez persze függ a bőrtípusunktól és az UV-sugárzás mértékétől is. A fényvédő faktor (angolul SPF=Sun Protection Factor) azt adja meg, hogy az adott faktorszámú naptejet használva mennyi idővel tovább tartózkodhatunk a napon, anélkül, hogy leégnénk. A faktorszám csak az UV-B sugárzással szembeni védőhatásról ad információt.
