Minden egyes, a rendszeres mammográfia miatt feleslegesen kezelt nõre további két olyan nõ jut, akinek életét viszont megmenti a mellrákszûrési program - közölték szerdán kutatók tanulmányukban, mely újabb adalék a szûrés hasznáról zajló nemzetközi vitában.
A brit kutatók szerint munkájuk - mely ellentmond némely mostanában megjelent vizsgálatnak, ám megerõsít másokat - azt bizonyítja, hogy a szûrés elõnyei meghaladják azt a hátrányt, hogy olyan tumorokat is kezelnek következtében, melyek nem okoznának problémát.
Stephen Duffy kutatásvezetõ, a University of London munkatársa elmondta, hogy bár a szûrési technikák nem tökéletesek, minden téves esetre két olyan jut, amikor megmenti a nõ életét az idõben elvégzett mammográfia.
A szûrési programról folyó vita tavaly novemberben indult el, amikor az Egyesült Államokban egy megelõzéssel foglalkozó egészségügyi munkacsoport azt ajánlotta, hogy emeljék 50 évre a korhatárt, amikortól rutinszerûen elvégzik a nõknél a mammográfiás vizsgálatot.
Duffy és csoportja két tanulmányt elemzett. Az egyik azt vizsgálta, hány brit nõ halt volna meg emlõrákban, ha 1988-ban nem vezetik be a rákszûrési programot. A másik tanulmány azt hasonlította össze, hogy 80 ezer szûrt, illetve nem szûrt svéd nõ közül hányan haltak meg. A Journal of Medical Screening címû szakfolyóiratban közzétett eredmény szerint a rendszeres mammográfiás szûrés bevezetése határozott elõnyt jelentett, két-két és fél megmentett nõ jut egy-egy "túldiagnosztizált" esetre.
Egy megjelent tanulmány szerint a nõk által régóta szedett termékenységet segítõ gyógyszerek nem érnek semmit. Brit kutatók által végzett kísérletek kimutatták, hogy a legnépszerûbb hatóanyag nem javítja a teherbeesés esélyeit.
A Kaiser Permanente tudósai szerint a vörösbor magas antioxidáns tartalma révén csökkentheti a tüdõrák kialakulásának esélyeit dohányos férfiak esetében.
Az internetes szörfölés segíthet élesen tartani a középkorúaknak és idõsebbeknek memóriájukat, állapították meg amerikai kutatók.
Az aorta, a szív bal kamrájából kiinduló fõverõér kezdeti szakaszában lévõ billentyû cseréje egyik leggyakoribb szívsebészeti beavatkozás, de az általában idõs betegek operációja jelentõs kockázattal jár. A mellkas mûtéti fölnyitása nélkül, az éren keresztül beültethetõ mûbillentyû alapvetõen megváltoztatta a betegeknek az ellátását. A fõverõérben lévõ billentyû az életkor elõrehaladásával nem ritkán elmeszesedik, beszûkül. Amerikai statisztikák szerint idõs korban minden száz emberbõl négy-ötnél kifejlõdik az aortabillentyû szûkülete, és mivel a társadalom az iparilag fejlett országokban öregszik, ez a kórkép mind gyakoribbá válik.
Mielőtt bármit csinálna, igyon reggel egy pohár citromos vizet. A citrom több okból is kamrád állandó lakója kellene, hogy legyen, hiszen azon kívül, hogy sok benne a C-vitamin, remekül tisztítja az elsavasodott, mérgekkel teli szervezetet (lúgosít!), a májat, serkenti az emésztést...A legjobb hatás eléréséért reggel fogyaszd langyos vagy meleg vízben kb. fél citrom levét elkeverve, aztán a nap folyamán, amikor csak jól esik. A víz és citrom keveréke igencsak energizáló ital, számos jótékony hatása van a szervezetre nézve.
A dohányosokkal együtt élõ, vagy velük sok idõt eltöltõ embereknél károsodhat a memória - derült ki a Northumbria Egyetem drog-és alkoholfüggõséget kutató csoportjának tanulmányából. Eddig is sok kutatás világított már rá a passzív dohányzás káros hatásaira, a legújabb eredmények szerint azonban bõvülhet a lista: a a cigarettafüst másodlagos belégzése ronthatja a mindennapi kognitív funkciókat is, mivel károsíthatja az emlékezetet. A csoport két kutatója, Dr. Tom Heffernan és Dr. Terence O'Neil arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a dohányfüst az emberek kognitív funkcióira, ezért három csoportot figyeltek meg.
Amikor telített zsírokban gazdag ételeket eszünk, azok az agysejtekbe jutva gátolják azt a fékezõ rendszert, amelyik leállítaná elszabadult étvágyunkat, ezért éppen akkor nem hagyjuk abba az evést, amikor kellene. Az emberi tapasztalatot alátámasztó állatkísérlet eredményeit az amerikai Deborah Clegg és munkatársai ismertették a Journal of Clinical Investigation folyóiratban, megvilágítva, hogy milyen bonyolult idegrendszeri folyamatok indulnak meg a szervezetben, amikor már tele van a gyomrunk, de még továbbra is folytatjuk az étkezést.
Azoknál a csecsemõknél, akiknek étrendjébe már kilenchónapos koruk elõtt bevezetik a halat, kisebb eséllyel alakul ki ekcéma - áll egy új tanulmányban.
Az inzulintermelés még évtizedekkel az 1-es típusú cukorbetegség diagnosztizálása után is megmaradhat, derítette ki egy új kutatás.
A hazai gyakorlat szerint csak akkor fordulunk orvoshoz, amikor már valami komoly problémánk, pl. tartós és elviselhetetlen fogfájásunk van. A szájhigiénia elhanyagolása súlyos betegségeket okozhat, hiszen a szájban lévõ baktériumok megtapadnak a fog felszínén, s néhány nap alatt a bakteriális lepedék megkezdi áldásosnak nem éppen nevezhetõ munkáját. Az íny közelében lévõ baktériumok gyulladásokat okozhatnak. Ennek általános tünete az ínyvérzés, ínyfájdalom és a rossz lehelet. Erre a betegek többsége a fogmosás elkerülésével, szüneteltetésével reagál.
Heidelberg - Agyi katasztrófa után megfelelõ osztályra történõ beszállítással és korszerû gyógyszeres kezeléssel még órákon át jó esély van arra, hogy a beteg a rosszullétet túlélje és állapota rendezõdjön. A nemzetközi ECASS III. vizsgálat eredményeit a világ elsõ számú orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.
Könnyebben tartják meg egészséges testsúlyukat azok a nõk, akik naponta egy-két pohár vörösbort, sört vagy röviditalt elfogyasztanak, mint azok, akik egyáltalán nem isznak alkoholt. A bostoni Brigham and Women's Hospital munkatársai több mint 19 ezer normál testsúlyú, 39 évesnél idõsebb amerikai nõt kérdeztek ki italozási szokásaikról, majd 13 éven át figyelemmel követték õket. Az Archives of Internal Medicine címû szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint 7346 nõ, a megkérdezettek 38 százaléka vallotta, hogy egy csepp alkoholt sem iszik.
Fogyhatunk a zsírtól, állítja amerikai kutatók egy csoportja. Szerintük alapvetõen rossz az elképzelés, ami szerint a zsírszövet a hõszigetelést és némi extra energiát leszámítva nem elõnyös a szervezetben. Azt ugyanis kevesen tudják, hogy a zsírszövetnek két típusa van: a fehér és a barna.
A hirtelen, váratlan szívhalálból újraélesztett emberek a következõ öt esztendõben sikeres, békés életre számíthatnak - derült ki német és ausztráliai kutatók közös tanulmányából, melyet a Critical Care szakfolyóirat közölt. Vannak, akik a hirtelen szívhalálból azért nem kísérlik meg az áldozat újraélesztését, mert úgy gondolják, a drámai esemény éppen azt bizonyítja, hogy az ott fekvõ menthetetlenül beteg, így semmi remény életének folytatására. Egy nemzetközi munkacsoport Jürgen Graf vezetésével öt éven át követte 354 ember sorsát, akiket hirtelen szívhalál miatt újraélesztettek.
