Minden egyes, a rendszeres mammográfia miatt feleslegesen kezelt nõre további két olyan nõ jut, akinek életét viszont megmenti a mellrákszûrési program - közölték szerdán kutatók tanulmányukban, mely újabb adalék a szûrés hasznáról zajló nemzetközi vitában.
A brit kutatók szerint munkájuk - mely ellentmond némely mostanában megjelent vizsgálatnak, ám megerõsít másokat - azt bizonyítja, hogy a szûrés elõnyei meghaladják azt a hátrányt, hogy olyan tumorokat is kezelnek következtében, melyek nem okoznának problémát. Stephen Duffy kutatásvezetõ, a University of London munkatársa elmondta, hogy bár a szûrési technikák nem tökéletesek, minden téves esetre két olyan jut, amikor megmenti a nõ életét az idõben elvégzett mammográfia.
A szûrési programról folyó vita tavaly novemberben indult el, amikor az Egyesült Államokban egy megelõzéssel foglalkozó egészségügyi munkacsoport azt ajánlotta, hogy emeljék 50 évre a korhatárt, amikortól rutinszerûen elvégzik a nõknél a mammográfiás vizsgálatot.
Duffy és csoportja két tanulmányt elemzett. Az egyik azt vizsgálta, hány brit nõ halt volna meg emlõrákban, ha 1988-ban nem vezetik be a rákszûrési programot. A másik tanulmány azt hasonlította össze, hogy 80 ezer szûrt, illetve nem szûrt svéd nõ közül hányan haltak meg. A Journal of Medical Screening címû szakfolyóiratban közzétett eredmény szerint a rendszeres mammográfiás szûrés bevezetése határozott elõnyt jelentett, két-két és fél megmentett nõ jut egy-egy "túldiagnosztizált" esetre.