Egy új amerikai kutatás szerint az ereink belsejét borító különleges sejtekbõl származó szövettenyészetek segítségével nagy mennyiségben lehet elõállítani az õssejteket. A Weill Cornell Orvosi Egyetem Ansary Õssejtkutató Intézetének tudósai felfedezték, hogy az erekbõl származó, úgynevezett endoteliális sejtek ideális körülményeket biztosítanak nagy mennyiségû felnõtt típusú õssejt elõállításához és tenyésztéséhez. A felnõttek szervezetében viszonylag kevés õssejt jön létre, ezért a szervek regenerációjához és más célokra felhasznált õssejtek beszerzése bonyolult procedúrát igényel. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A Cell Stem szakmai folyóiratban nemrégiben megjelent kutatás során a tudósok olyan sejtkultúra-módszert fejlesztettek ki, amely akár 21 nappal is meghosszabbítják az õssejtek életét és elõsegíti azok szaporodását. Ehhez vérképzõ õssejteket tenyésztettek az endoteliális sejtekkel együtt és azt találták, hogy utóbbiak olyan vegyi anyagokat termelnek, amelyek elõsegítik az õssejtek túlélését és regenerációját.
A kutatáshoz a csontvelõ ereit használták fel, mivel azt feltételezték, hogy a csontképzõ sejtek felelõsek az õssejtek megtartásáért. A sejtek korai pusztulásának ellensúlyozására a kutatók egy speciális vírus segítségével olyan gént juttattak az endoteliális sejtekbe, amely a sejthalál szabályozásáért felelõs, Az E40RF1 gént tartalmazó endoteliális sejtek így külsõ tényezõk - úgynevezett citokinek, valamint szérum - nélkül is képesek hosszabb ideig túlélni.
Ezután izolálták az együttes sejttenyészetbõl az õssejteket és olyan egerekbe ültették õket, amelyekben besugárzással elpusztították a csontvelõt, így az állatok nem tudtak vörösvértesteket termelni. Azt tapasztalták, hogy az átültetett sejtek különbözõ típusú vörösvértesteket termeltek több mint egy éven át anélkül, hogy daganat alakult volna ki belõlük.
Shahin Rafii, a tanulmány vezetõ szerzõje szerint a kutatás hatással lesz a vérképzési rendellenességek õssejteket igénylõ kezelési módjaira. "Jelenleg a csontvelõbõl vagy a köldökzsinórvérbõl nyert õssejtekkel kezelik a csontvelõátültetést igénylõ betegeket. A legtöbb õssejtes terápia sikeres, de mivel nagyon kevés a genetikailag kompatibilis csontvelõ és köldökzsinórvér, sok beteg nem részesülhet a kezelésben."
A kutatók úgy vélik, a kifejlesztett módszer segítségével nagy mennyiségû, mûködõképes õssejtet lehet majd elõállítani más szervekbõl, így az agyból, a szívbõl, a bõrbõl és a tüdõbõl - vagy akár a daganatsejtekbõl is. Rafii szerint a következõ lépés az lenne, hogy azonosítsák azokat a növekedési faktorokat, amelyek ezen szervspecifikus õssejtek növekedéséhez szükségesek.