rss
  • Az agyi gátlás megváltoztatja az erkölcsi értékítéletet

  • Megváltoztatható az emberek morális ítélete agyuk egy részének gátlásával, mutatták ki amerikai kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) hétfõn megjelent számában.

    A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakemberei az agy jobb oldali temporo-parietális részében (TPJ) - a jobb fül mögötti-fölötti területen - gátolták az idegsejtek aktivitását. Ennek az agyi területnek általában akkor igen nagy az aktivitása, amikor azon gondolkodunk, hogy valamely tettnek mi lesz a kimenetele.

    A mûveletet úgy hajtották végre, hogy a koponya körül mágneses erõteret hoztak létre, amely célzott áramot indított el az agyban, majd megkérték a tanulmány résztvevõit, hogy erkölcsi talányt hordozó történeteket olvassanak.

    Ilyen történet volt például, hogy egy lány és a barátnõje látogatásra megy egy vegyigyárba, ahol a lány megáll a kávéautomatánál. Barátnõje megkéri, vegyen neki kávét cukorral. Az automata mellett álló edényen "méreg" felirat áll, a lány nem tudja, hogy valójában sima cukor van benne. Azt hiszi, hogy a tartályban lévõ fehér por mérgezõ, mégis beleteszi barátnõje kávéjába. A barátnõnek természetesen semmi baja nem lesz, hiszen az anyag cukor volt.

    A vizsgálatban résztvevõ embereket megkérték, hogy értékeljék egytõl hétig terjedõ skálán a lány viselkedésének erkölcsi elfogadhatóságát. A skálán az egyes értékelés jelentette, hogy "teljes mértékben tilos" az ilyen tett, míg a hetes, hogy "teljes mértékben megengedett".

    Két kísérletet folytattak le, melyek közül az egyikben 25 percnyi agyi mágneses impulzus alkalmazása után értékelték az önkéntesek a történetek karaktereinek viselkedését, a másikban pedig a mágneses impulzusok alkalmazása közben. Mindkét esetben az agy jobb oldalán, a TPJ területén történt idegi aktivitás lerombolása ahhoz vezetett, hogy az emberek morális értékítélete megváltozott. Ilyenkor az önkéntesek inkább hajlottak arra, hogy erkölcsileg elfogadhatónak, megengedhetõnek tekintsék a másik személlyel szembeni meghiúsult ártó szándékot, mint azok a kontrollszemélyek, akik agyát nem tették ki ezeknek az impulzusoknak.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A haemoglobin-alapú vérpótló készítmények növelik a halálozás kockázatát?

    A hemoglobin-alapú vérpótló készítmények használata 30 százalékkal növeli a halálozás kockázatát, és közel megháromszorozza a szívroham rizikóját, derült ki egy közzétett elemzés eredményeibõl.

    Már tíz éve publikált klinikai vizsgálatok is megkérdõjelezték a hemoglobin-alapú vérpótló készítmények biztonságosságát. Ha nyolc évvel ezelõtt, mikor a kétségek felmerültek, megvárták volna további vizsgálatok eredményét, talán elkerülhetõek lettek volna a készítmény alkalmazásához kapcsolódó halálesetek - állapítja meg az FDA.

  • Csökken egyes örökletes betegségek elõfordulása a géntesztek bevezetése óta

    Csökkenõben van az örökletes betegségek elõfordulása, sõt némelyik szinte eltûnt az Egyesült Államokban, mert egyre több embernél végeznek genetikai vizsgálatot a gyermekvállalás elõtt.

    A cisztás fibrózissal, Tay-Sachs-szindrómával és más kevésbé ismert, ritkán elõforduló örökletes rendellenességgel született gyerekek száma csökken, mióta a genetikai tesztelés szélesebb körben elterjedt - vonta le a következtetést az Associated Press amerikai hírügynökség genetikusok és orvosszakértõk megkérdezése után.

  • Korai érelmeszesedéshez vezethet a rendszeres horkolás

    A súlyos mértékû, rendszeres horkolás a korai érelmeszesedés önálló kockázati tényezõje, amely késõbb akár stroke vagy szívroham kialakulásához is vezethet - állítják vizsgálati eredményeikre hivatkozva ausztrál kutatók.

    A szakemberek eredményei azért is figyelemre méltóak, mert ez az elsõ alkalom, hogy konkrét alvásvizsgálatokkal sikerült alátámasztani ezt az összefüggést. Milyen tényezõk hajlamosíthatnak a horkolásra? Mit tehetünk, hová fordulhatunk a betegség megelõzése, kezelése érdekében?

  • Szúnyogok adják be a védõoltást

    Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.

  • A háziorvos és a szakorvos együttmûködése a legjobb orvosság

    A családorvos és a pszichiáter szoros kapcsolata a depressziós beteg kezelésében olyan eredményes lehet, hogy végül gyógyszer adására sincs szükség. Az orvosok és a betegek szempontjából egyaránt fontos tudományos dolgozat eredményeit az Annals of Internal Medicine közölte.

    A családorvos gyakran kéri betegeinek szakvizsgálatát, ha olyan mûszeres beavatkozásra van szükség, mely az általános orvosi gyakorlatban nincsen, illetve olyan speciális ismeretre, melynek szintén nincs birtokában.

  • Ínybetegség és metabolikus szindróma kéz a kézben

    A középkorú felnõttek esetében az ínybetegségek összefüggésben vannak a metabolikus szindrómával - jelentették be brit kutatók. "További tanulmányokra van szükség, hogy kiderüljön, a szájhigiéne karban tartása befolyásolja-e a betegség megjelenését vagy elõrehaladását.

    A metabolikus szindróma a szívbetegségek, agyvérzés és cukorbetegségek kockázati tényezõinek összessége, melybe beletartozik a magas vérnyomás, a hasi elhízás, a magas vércukorszint, a HDL-koleszterin alacsony, a trigliceridek magas szintje.

  • Két gén és egy nyomelem kapcsolata a Parkinson-kórral

    Párizs - Két hibás génnel együttesen járulhat hozzá a Parkinson-kór kialakulásához a mangán, az emberi szervezet egyik fontos nyomeleme - közölték amerikai kutatók a Nature Genetics szaklap vasárnapi keltezésû számában.

    A Parkinson-kór az idegrendszert támadja meg, s az agy egyik nélkülözhetetlen ingerületátvivõ anyagát, a dopamint termelõ sejtek pusztulását okozza. Tünete lehet egyebek közt a remegés, izommerevség, egyensúlyzavar, mozgási nehézség.

  • Terjednek a gyógyszereknek ellenálló baktériumok Európában

    Egyre nagyobb számban fertõz Európában a gyógyszereknek ellenálló Clostridium difficile baktérium, ám nagy az eltérés abban, ahogy a nemzeti egészségügyi hatóságok nyomon követik az eseteket - közölték kutatók. Az Európa-szerte végzett tanulmány elemzésekor megállapították, hogy a kórházi C. difficile fertõzések elõfordulási aránya 2005 és 2008 között tízezer páciensenként 2,45-rõl 4,1-re emelkedett. "Egyértelmû a növekedés" - hangsúlyozta Ed Kuijper kutatásvezetõ, a Leideni Egyetem (Hollandia) orvosi központjának munkatársa.

  • Öröklõdõ vírus okozza a roseolát

    Washington - Egy kora gyermekkorban gyakori fertõzõbetegséget, a roseolát okozó vírus sokszor a DNS révén öröklõdik - derítették ki amerikai kutatók.

    A herpeszvírusok családjába tartozó humán herpeszvírus-6-ot (HHV-6) még 1986-ban fedezték fel. Két évvel késõbb a roseola infantum, vagy más néven az exanthema subitum kórokozójaként azonosították. A primer infekció az esetek többségében tünetmentesen zajlik, de megnyilvánulhat a csecsemõk és kisgyermekek heveny lázas betegségeként.

  • Az akupunktúra jótékonyan hat a nõk termékenységére?

    Az egyetemen az akupunktúra hatásait vizsgálták a policisztás petefészek szindrómában (PCOS) szenvedõ nõkön.

    "Hatalmas meglepetésemre sikerült újra teherbe esnem a kísérleti PCOS kezelések hatására - nyilatkozta Mrs. Killmeyer - Az akupunktúrás kezelések hatására kezdtem megint rendszeresen ovulálni, amelynek hatására ismét teherbe eshettem." A kísérlet vezetõje Lisa Pastore szülész-nõgyógyász professzor saját elmondása szerint hasonló eredményekre számított.

  • Visszafordítható a hirtelen őszülés?!

    Visszafordítható a hirtelen őszülés?!Elképzelhető, hogy hamarosan visszanyerhetik természetes hajszínüket azok, akik egy betegség vagy rendkívüli stresszhelyzet miatt őszültek meg. Egy új eljárásnak köszönhetően képesek visszafordítani a folyamatot. A Manchesteri Egyetem, valamint a németországi Lubeck egyeteme kifejlesztett egy olyan eljárást, amelynek során egy molekulával stimulálják a haj pigmentjének termelődését. A kutatócsoport létrehozott egy olyan molekulát, a K(D)PT-t, amely nagyon hasonlít ahhoz a hormonhoz, amely a haj pigmentjének termelését, a melaninképződést segíti elő.

  • Súlyos egészségkárosodást okozhatnak bizonyos fogyasztószerek!

    Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerellenõrzõ Hivatala (FDA) arra hívta fel a fogyasztók figyelmét, hogy több, mint két tucat fogyasztószerként árult terméknek olyan fel nem tüntetett összetevõi vannak, amelyek súlyos egészségkárosodást okozhatnak.

    A szóban forgó termékek egyes áruházakban és az interneten kaphatók, néhány úgy hirdeti magát, hogy csak "természetes" vagy "növényi" összetevõket tartalmaz. Azonban az FDA szerint a címkén fel nem tüntetett összetevõk között van epilepszia elleni gyógyszer és feltételezett rákkeltõ anyag is.

  • Szklerózis multiplex és az élelmiszeripar

    A szklerózis multiplex súlyos, ideggyógyászati betegség, melynek oka még nem ismert, ezért érthetõ, hogy a szakorvosok minden úton igyekeznek a kórokozó tényezõket tisztázni. Egy nemzetközi vizsgálat során a korszerû élelmiszeripar néhány terméke gyanúba került a betegséggel kapcsolatban.

    A szklerózis multiplex fõleg a nõket támadja meg. A mozgás, a járás fokozatosan romlik, aminek oka, hogy az idegrostok borítása, szigetelése megy tönkre. A károsodás magyarázatát világszerte speciális osztályok kutatják, de egyelõre ez nem tisztázott.

  • Dohánynövénnyel a rák ellen

    Chicago - Dohánynövénybõl készült, személyre szabott vakcina segítheti a limfómával küzdõ embereket amerikai kutatók bejelentése szerint.

    Génmódosított dohánynövényekkel termeltetik a kutatók azt a vakcinát, amellyel saját tumorsejtjeikkel szemben immunizálhatók a rákos páciensek. "Ez az elsõ eset, amikor azért termeltetnek fehérjét egy növénnyel, hogy azt emberbe injektálják" - mondta Ron Levy a kaliforniai Stanford Egyetem munkatársa, akinek eredményei a Proceedings of the National Academy of Sciences címû tudományos kiadványban jelentek meg.