rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Cukorbetegeknek is jó a dióevés

  • A dió rendszeres ropogtatása javítja a cukorbetegek ereinek állapotát és csökkenti koleszterinszintjét, ezért igen jót tesz az egészségüknek. A biztató hírt a betegségek megelõzésével foglalkozó Amerikai Kollégium kongresszusán ismertették.

    A csonthéjas gyümölcsök - dió, mogyoró, mandula - rendszeres fogyasztása nem csak finom, de egészséges is. Ezt sok évszázados tapasztalatok igazolták, de pontos magyarázata eddig sok szempontból nem volt ismert.

    Vizsgálatok kimutatták, hogy a magvakban lévõ, többszörösen telítetlen zsírok, különösen az omega-3-zsírsavak a szív- és érrendszeri betegségek megelõzésében kedvezõ hatásúak. Azt is bizonyították, hogy ezek a gyümölcsök növényi rostokban gazdagok, sok bennük a magnézium és többféle B-vitamin.

    David L. Katz és munkatársai felnõttkori cukorbetegségben szenvedõ betegeket vizsgáltak. A 24 nõ és 10 férfi átlagos életkora 58 év volt. Ezek az önként jelentkezõ emberek beleegyeztek abba, hogy véletlenszerû választás szerint a csoport egyik felében lévõk a megfelelõ étrend mellé naponta hat dekányi diót is fogyasztanak, a másik csoport tagjai ugyanezt a diétát, de dió nélkül.

    A tudományos vizsgálatok szabályai szerint mindkét csoport tagjai nyolc hét után váltottak: aki az elsõ két hónapban diót is kapott, az a második menetben dió nélkül ette végig a következõ idõszakot, a másik csoportba tartozók pedig fordítva.

    Mind a vizsgálati idõszakok elõtt, mind azok után részletes laboratóriumi és érvizsgálatok történtek. A dióval kiegészített diéta végén a "rossz" LDL koleszterinszint csökkent. A vizsgálatok azért meggyõzõek, mert minden résztvevõ adatait a saját, kétféle diétán mérhetõ eredményeihez lehetett hasonlítani.

    Az erek mûködésének egyik legérzékenyebb megfigyelési módja, amikor a kar verõerének áramlását mérik különbözõ, az érbe beszúrást nem igénylõ, bármikor ismételhetõ technikákkal. A Yale Egyetem kutatói így bizonyították, hogy a dióevés idõszakában a vizsgálati alanyok ereinek tágulékonysága jelentõsen fokozódott.

    A tanulmány során elrágcsált dió naponta 365 kalóriát jelentett és a vizsgálat alanyainak súlya nem változott, de Katz doktor hangsúlyozza, hogy az egészséges csemege adagjára is figyelni kell.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Begyulladt szemek - Figyeljünk oda strandoláskor!

    Begyulladt szemek - Figyeljünk oda strandoláskor!Különösen a gyerekek élik át gyakran, de egy-egy strandolás, uszodázás után a felnőttek is tapasztalhatják magukon a kötőhártya-gyulladás jeleit. A szem fehér részét, az ínhártyát borító átlátszó, vékony nyálkahártyaréteg a kötőhártya, amely még a szemhéjak belső, szem felőli részét is fedi. Elsődleges szerepe a szem kiszáradásának megelőzésében van, de a szem mechanikai védelméhez is hozzájárul. Igen érzékeny területről van szó, így ritka az az ember, aki élete során néhányszor ne találkozna a kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis) kellemetlenségeivel.

  • Van, akinek veszélyes a fogyasztószer

    A sibutramine sokmillió túlsúlyos embernek segített lefogyni, de egy most befejezett tanulmány eredményei miatt már sem Európában, sem az Egyesült Államokban nem engedélyezik, hogy elhízott szívbetegek vagy cukorbetegek is szedjék a készítményt. A tiltó rendelkezést veszélyes mellékhatások miatt hirdették ki az illetékes uniós és amerikai hatóságok.

    Az elhízás a jómódú országokban oly mértékben terjed, hogy sokfelé a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbaj legfontosabb kockázati tényezõje lett.

  • A boldogság nem függ az élet történéseitõl

    Akkor most mi van?!?

    London - Az élet nagy jelentõségû eseményei - mint a gyermek születése, a házasságkötés - boldogabbá tehetik az embert, de csak idõlegesen - állítják a szakemberek.

    A boldogság alapszinten lényegében egész életen keresztül ugyanaz marad - mutatták rá az Economic Journal címû brit szaklapban megjelent tanulmányukban.

  • A gyermekkorban elfogyasztott tejtermékek javíthatják a csontok felnõttkori állapotát

    Egy csapat amerikai kutató közzé tette új tanulmányát, mely szerint a gyermekkorban elfogyasztott tejtermékek javíthatják a csontok felnõttkori állapotát.

    A tejtermékeket az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás fontos összetevõjének tartják. Egész mostanáig azonban titok volt, hogy a tejtermékek hosszú távon hogyan függ össze a csontok állapotával gyermekkorban, pl. a csontsûrûséggel, a csontok ásványianyag-tartalmával és a csontfelületet. A tanulmány során a Bostoni Egyetem 106 3 és 5 év közötti gyermekrõl gyûjtött adatokat.

  • A horkolást is lehet kezeltetni

    A horkolást is lehet kezeltetniIdőszakosan bárkinél jelentkezhet horkolás. Kimerültség hatására, egy nehezebb vacsora után, vagy akár túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás következtében is. Ha azonban elhúzódó problémáról beszélünk és a horkolás hosszabb időn át, tartósan fennáll, akkor érdemes alaposabban is utána járnunk, mi állhat a hátterében. A horkolás súlyosabb egészségügyi problémákat is jelezhet, így ha reggelente fejfájásra ébredünk, vagy fokozott nappali fáradtságot érzünk, érdemes a tüneteket komolyan venni.

  • Dohánynövénnyel a rák ellen

    Chicago - Dohánynövénybõl készült, személyre szabott vakcina segítheti a limfómával küzdõ embereket amerikai kutatók bejelentése szerint.

    Génmódosított dohánynövényekkel termeltetik a kutatók azt a vakcinát, amellyel saját tumorsejtjeikkel szemben immunizálhatók a rákos páciensek. "Ez az elsõ eset, amikor azért termeltetnek fehérjét egy növénnyel, hogy azt emberbe injektálják" - mondta Ron Levy a kaliforniai Stanford Egyetem munkatársa, akinek eredményei a Proceedings of the National Academy of Sciences címû tudományos kiadványban jelentek meg.

  • Foglalkozzunk a testünkkel és a lelkünkkel - Sosem késõ elkezdeni!

    Ha a változó korba érõ nõ eddig még netán egyetlen mozgásformát sem gyakorolt volna azon kívül, amellyel mindennapi munkája, háztartása, a gyermeknevelés járt, épp ideje elkezdenie, hiszen testét-lelkét felüdítheti, a menopauza tüneteit csökkentheti vele.

    Ismerõs kibúvók

    Mindennapi látvány: java korukban lévõ, még nem idõs emberekrõl szinte folyik az izzadtság, vörös arccal kapkodnak levegõ után, ha netán egy-két emeletnyit lépcsõzniük vagy akár csak ötven méternyit futniuk kell egy buszhoz.

  • Milyen élõ paraziták lehetnek a szervezetünkben?

    Viszolygást vált ki az emberbõl, ha szervezetében élõ parazitáról szerez tudomást. A férgek és azok lárvái élõsködõ életmódot folytatnak a testben. Egyes fajtáik nemcsak a bélrendszerben élnek, hanem a véráram útján egyéb szerveket is elérnek. Többségük szervi károsodást nem okoz, jelenlétük mégsem kívánatos.

    Szervezetünk többféleképpen jelzi az élõsködõ férgek és azok lárváinak károsító hatását. A paraziták anyagcseréje során mérgezõ anyagok képzõdnek, szervezetünket allergizálhatják.

  • Mozgással megelõzhetõ az érelmeszesedés

    A kezeletlen betegségnek súlyos következményei lehetnek, holott a megfelelõ életmódnak mind a megelõzésben, mind a kezelésben óriási szerepe van.

    Az ütõerek (artériák) meszesedése tulajdonképpen az idõsödéssel járó természetes folyamat, amelyet azonban több tényezõ lassíthat, illetve gyorsíthat. A meszesedés leggyakoribb formája az atherosclerosis, amely során az érbelhártya alatt elõször kásaszerû anyagot tartalmazó, késõbb a lerakódó kalcium miatt megkeményedõ plakkok akadályozzák a szervek vérellátását.

  • Tanulmány: ártanak a szívnek a feldolgozott húsok

    Jelentõsen növeli a szívbetegségek kockázatát, ha valaki rendszeresen eszik sonkát, virslit, szalámit és más feldolgozott húsokat - állapították meg amerikai kutatók.

    A Circulation címû szakfolyóiratban hétfõn közzétett tanulmány szerint a feldolgozott húsok fogyasztása 42 százalékkal növelheti a szívbetegségek és 19 százalékkal a 2-es típusú, felnõttkori diabétesz kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a kutatók nem tapasztaltak ezekre a betegségekre emelkedett kockázatot azoknál, akik feldolgozás nélkül fogyasztottak vörös húsokat, például marha-, sertés- vagy birkahúst.

  • A csontok vészjelzése

    Biológiai terápia és lágylézer

    A csont és ízületek évtizedének nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet - a WHO - a 2000-2010 közötti idõszakot, október 10-ét pedig az ízületi betegek világnapjának. Az életminõséget, elsõsorban a mozgáskészséget csökkentõ kór mindenütt, így Magyarországon is népbetegség. Gyógyítása a korszerû eszközökkel és módszerekkel már sokkal eredményesebb, mint akár néhány évtizeddel ezelõtt.

  • Egészségesebbek-e a jobb módú fiatalok? - Felmérés a tinédzserek életmódjáról

    Budapest - A szegénység és az egészségi állapot között már gyerekkortól szoros összefüggés van, olykor pozitív, olykor negatív értelemben: a napi gyümölcsfogyasztás hiánya, az édes üdítõitalok gyakoribb vásárlása, a fogmosás elhanyagolása, a sportolási lehetõségek csekély igénybevétele negatív hatású, ugyanakkor a jómódú fiatalok körében magasabb az alkohol- és marihuánafogyasztás, valamint korábban kezdik a szexet - állapította meg egy nemzetközi felmérés, amelynek eredményeirõl tartottak sajtótájékoztatót szerdán az ÁNTSZ-ben.

  • Hajhullás okai és kezelése

    Hajhullás okai és kezeléseNőknél hormonális változások és stressz is hatására is növekedhet a kihullott hajszálak mennyisége. Átlagosan napi 100 elvesztett hajszál még nem ad okot aggodalomra. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyén nem nő újabb, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. Nők körében, a menopauza időszakát követően gyakori jelenség a hajszálak elvékonyodása, ezért a korábbi dús hajzat tömege jelentősen csökken. A hajhullást nagy mértékben befolyásolják örökletes tényezők, de okozhatják bizonyos betegségek is.

  • Utolsó elõtti hely - Csak a csehek boldogtalanabban nálunk!

    A magyarok boldogságérzete elmarad az európai átlagtól, sõt, csak a csehek boldogságérzete alacsonyabb a magyarokénál. A legboldogabbak a finnek, a dánok, a norvégok és a svájciak - állapította meg a Nielsen piackutató vállalat.

    A boldogságérzet európai átlagos mutatója 6,2. Az élen álló finnek indexe 7,3, míg a cseheké csak 5,4, a magyaroké és a portugáloké pedig egyaránt 5,6 volt - derül ki a világ 51 országában, összesen 28.150, köztük 500 magyar internetezõ megkérdezésével készült online felmérésbõl.