A koponyába vért szállító erek szûkülete, elzáródása okozta szélütést, agyi katasztrófát mûtéttel néhány éve már sikeresen kezelték, de a kisebb megterhelést jelentõ, stentet (sztent) alkalmazó új módszer gyakorlatilag ugyanolyan mértékben eredményes, mint az operáció.
A két gyógyító eljárást összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetõ elõadás az American Stroke Association nemzetközi kongresszusán hangzott el.
Ha az agyi vérellátást biztosító erekben érszûkületet okozó, zsíros, majd elmeszesedõ párnák alakulnak ki, amelyeknél bármilyen okból az ér elzáródik, és ezért az agyszövet nem kap vért, agyi katasztrófa következik be. A beteg eszméletét veszti, megbénul, és gyors kezelésre van szüksége.
A korszerû diagnosztikai technikák segítségével megállapítható a nyaki ér belsejében a rosszullétet okozó szûkület helye. A sebész itt fölnyitja az eret, eltávolítja a szûkületet, és ha ez rövid idõ alatt megtörténik, jó eredményre lehet számítani.
A koszorúér szûkület kezelésére alkalmazott eljárás a finom fémhálóból kialakított henger, a stent behelyezése. Ilyenkor valamelyik verõéren keresztül katétert vezetnek a szív felszínén futó koszorúér beszûkült szakaszába: a stent az ér belsejében lévõ, rugalmas csõként újra lehetõvé teszi a vér áramlását.
Néhány éve elkészült a nyaki erekbe helyezhetõ stent is. Itt is katétert nyomnak föl a nyaki ütõérbe, a szûkület fölé. Ott lukacsos esernyõre emlékeztetõ kupolával akadályozzák meg alvadék, törmelék elúszását a szûkült területrõl az agyszövet irányába. Az ernyõ alatt folyik a munka: a szûkület megoldása, a stent behelyezése. Aztán a katétert kihúzzák, és ismét zavartalanul folyhat a vér.
Wayne Clark és munkatársai 117 amerikai és kanadai kórházban 2502 beteget kezeltek véletlenszerû kiválasztás alapján mûtéttel vagy stent behelyezésével. A beavatkozásra került személyek kétharmada férfi volt. A betegek sorsát csaknem három évig követték.
A kétféle gyógymód eredményessége lényegében nem különbözött. A részletes elemzés tanúsága szerint a betegek életkorának annyiban volt szerepe a beavatkozás utáni eseményekben, hogy stent beültetését követõen az idõs emberek között több volt a szövõdmény, mint mûtét után.
"Mindkét technika nagyszerû: most két, kitûnõ lehetõségünk van az ilyen betegek kezelésére" - mondta az elõadás utáni vitában a vizsgálat vezetõje.
Ellentmondásos mesterséges megtermékenyítési eljárásról számoltak be brit kutatók: a folyamat során kicserélték két megtermékenyített emberi petesejt DNS-állományának egy részét az egészséges utód reményében. Doug Turnbull kutatásvezetõ, a Newcastle-i Egyetem munkatársa elmondta, hogy reményeik szerint az elsõ, mitokondriális betegségektõl mentes babák három éven belül megszülethetnek eljárásuk segítségével. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a jelenleg érvényben lévõ brit szabályozást megváltoztassák, az ugyanis tiltja az ilyen manipulált embriók szaporodási célú felhasználását.
Állítólag megtalálták a száraz, húzódó, viszketõ bõr - és sok bõrprobléma - ellenszerét: a napraforgóban található peptid lehet az új csodaszer, legalábbis ausztrál kutatók szerint.
Mindannyian tudjuk, hogy a narancs egészséges gyümölcs, tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, rosttal, és különösen a téli időszakban kedvelt. Azonban a narancshéj szinte mindig a szemetesbe kerül, pedig fel is tudnánk használni. A narancshéjban számos értékes tápanyag és illóolaj található, melyeket többek között a szépségápolásban is felhasználhatunk. Az alaposan megmosott narancshéjat (miután kifejtettük belőle a gyümölcsöt) tépkedjük kisebb darabokra, néhány napig szárítsuk jól szellőző helyen, majd kávédarálóban, robotgépben daráljuk meg. 
Az aloe vera genetikailag változatos: több mint 200 faja létezik. Származási helye Afrika. Virágai sárga színûek. Kiválóan termeszthetõ üvegházakban, ahol a hõmérséklet 70-80 fok.
A dohányosokkal együtt élõ, vagy velük sok idõt eltöltõ embereknél károsodhat a memória - derült ki a Northumbria Egyetem drog-és alkoholfüggõséget kutató csoportjának tanulmányából. Eddig is sok kutatás világított már rá a passzív dohányzás káros hatásaira, a legújabb eredmények szerint azonban bõvülhet a lista: a a cigarettafüst másodlagos belégzése ronthatja a mindennapi kognitív funkciókat is, mivel károsíthatja az emlékezetet. A csoport két kutatója, Dr. Tom Heffernan és Dr. Terence O'Neil arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a dohányfüst az emberek kognitív funkcióira, ezért három csoportot figyeltek meg.
A feltûnõ színû rovarok egyértelmûen jelzik a gyógynövények jelenlétét - fedezte fel a panamai Smithsonian Tropical Research Institute kutatócsapata.
Kutatják a demencia elõjeleit
Újabb, eddig ismeretlen baktériumfajt fedeztek fel angol kutatókvaz emberi szájban. Ez talán segíthet a fogszuvasodás és fogínygyulladás tanulmányozásában, jobb kezelési módszerek fejlesztésében.
Rövidebb a kezelés ideje és kevesebb gyógyszerre van szüksége azoknak a kritikus állapotú betegeknek, akik már az intenzív osztályon részesülnek szuggesztív kommunikációs vagy hipnózisos kezelésben - mondta el Varga Katalin Szegeden.
A Public Library of Science-Biology megjelent új tanulmánya szerint, az emberi bélben élõ baktériumflóra tízszer olyan összetett, mint azt korábban gondolták.
London - Génkutatók két olyan genetikai változatot találtak, amelyek együttesen hétszeresére növelik a férfias kopaszodás kockázatát. Eredményüket a Nature Genetics címû brit online szakfolyóiratban közölték.
Lenyűgöző felfedezés a rák valódi okáról: meggyógyulhat a beteg, ha megérti betegsége okát - Dr. Hamer a 70-es években a müncheni onkológiai klinikavezető orvosa volt, ahol többi kollégájával együtt a daganatos betegeket a hagyományos módon kezelte, mely többé-kevésbé eredményesnek bizonyult. 1978-ban dr. Hamer élete radikálisan megváltozott, mikor tudomást szerzett 19 éves fia haláláról (meglőtték). Nem sokkal fia halála után felesége is távozott az élők sorából. És mindezen szörnyű eseményeket tetézte a felfedezése, miszerint heredaganata van.
Megtalálták azt a gént az egerek és patkányok szervezetében, amely felelõs az autizmus és számos más neurológiai probléma kialakulásáért, a kutatás azonban sajnálatosan még csak az elsõ lépéseknél tart - számolt be a felfedezésrõl a Scientific American.
A július a nyár legmelegebb hónapja, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik. I.e. 44-ben nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. Igaz, hogy a július a nyár legmelegebb hónapja, de ilyenkor is lehet szélsőséges az időjárás. A meleg napokban fokozottan ügyelni kell a szervezetünk vízháztartására. A tikkasztó forróságot megszakíthatják az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők. Az égi áldás érkezéséről több népi megfigyelés is szól, meséli dr. Péntek Éva a Karitáció Alapítvány szakértője.
