rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Hatásos gombaellenes gyógyszer készíthetõ a trópusi húsevõ növénybõl

  • Hatékony gombaellenes gyógyszer alapanyagául szolgálhat egy indiai húsevõ növény, a trópusi kancsókák családjába tartozó Nepenthes khasiana - állítják izraeli kutatók, akik vizsgálataikról a Journal of Experimental Biology címû szaklapban számolnak be.

    A trópusi kancsókák, a Nepenthes nemzettség tagjainak nagy része az Indonéz-szigetvilágban, Indiában illetve a Madagaszkáron honos. Általában olyan termõhelyeken élnek, ahol a felvehetõ nitrogén mennyisége korlátozott.

    Fogókészülékké (úgynevezett levéltömlõvé vagy levélkancsóvá) módosult leveleikkel rovarokat ejtenek csapdába. A kancsó alján termelõdõ folyadék fehérjebontó enzimeket tartalmaz, amelyek gyorsan lebontják a rovar testanyagait, a növény számára könnyen felvehetõ vegyületekké alakítva át õket.

    Az Aviah Zilberstein által irányított kutatások kimutatták, hogy a Nepenthes khasiana természetes gombaölõ vegyületeket is tartalmaz. Ezekkel védekezik a növény, hogy a gombák ne telepedhessenek meg a kancsókon, s ne szívhassák el az enzimek által a rovarokból frissen elõállított tápoldatot - olvasható a Discovery Channel (http://www.discovery.com) hírei között.

    Az izraeli kutató szerint ezek a vegyületek rendkívül hasznosak lehetnek a humán gombás fertõzések gyógyításában. Ezeket igen nehéz megszüntetni, ha egyszer a gombák megtelepedtek a bõrön, vagy a szervezetben. Ráadásul a kórházakban a gombák másodlagos fertõzéseket okoznak, megtelepedve a legyengült betegek szervezetében - ezek az infekciók évente sok ezer halálesetért felelõsek.

    Mint az izraeli tudósok rámutatnak, a gyógyszerkészítmény kifejlesztésére ugyan még várni kell, hiszen csak most kezdõdtek a klinikai vizsgálatokat megelõzõ állatkísérletek. Ám a trópusi kancsókák által elõállított vegyületek nem toxikusak az emberre, hiszen Indiában a helyi lakosság fogyasztja a Nepenthes khasiana nedvét. Mivel a gombaellenes vegyületek sikeresen távol tartják a parazitákat attól, hogy bejussanak a levélkancsók belsejébe, Aviah Zilberstein meggyõzõdése szerint, a gombák nem képesek hozzájuk szokni, így a jövendõ készítmény ellen nem alakul ki gyógyszer-rezisztencia.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A túl kevés alvás súlyos következményekkel járhat

    A túl kevés alvás súlyos következményekkel járhatAz alváshiány az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma napjainkban: bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát. Az alváshiánynak azonnali következményei is vannak: kutatások szerint ha valaki fáradtan, kevés alvás után ül volán mögé, jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát. A kialvatlanság miatt nő az orvosi műhibák száma, csökken a produktivitás, rosszabbul reagálunk a stresszre, és a problémamegoldó képességeinkre sem számíthatunk.

  • A lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet?

    A lifthasználat helyetti lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet - vonták le svájci kutatók a következtetést egy minikísérlet alapján.

    A lifthasználat és a mozgólépcsõ használatának betiltása jobb erõnléthez, kevesebb testzsírhoz, karcsúbb derékhoz és a vérnyomás csökkentéséhez vezetett a szakemberek által 69 ember bevonásával végzett vizsgálat során. Ez azt jelenti, hogy 15 százalékkal csökken a korai halálozás kockázata bármi okból - állapította meg a Genfi Egyetem szakértõi csoportja.

  • Hogyan hat az agyra a kokain?

    A Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban végzett kísérletek szerint a kokain hatása felülkerekedik a dopaminrendszeren, és jelentõs befolyással van az agy anyagcseréjére, egerek esetében is. A koainfüggõséggel és a függõséget okozó hatást kivédõ fáradozásokkal kapcsolatos tanulmányok eddig a dopaminátvivõkre koncentráltak: azokra a fehérjékre, amelyek újra felszívják az agy „jutalmazó” vegyületét, amikor jelzést bocsát ki.

  • Beépült õsi vírust azonosítottak az emberi DNS-ben

    Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelõtt fertõzte meg elõdeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.

    A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertõzõ kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak.

  • A napsütés hatása a bőrre

    A napsütés hatása a bőrreVégre itt a tavasz és egyre többet süt a nap. A pattanásokra jó hatással lehet a napfény, ugyanis a kórokozók számát csökkenti, a bőrt szárítja, a gyulladást is csökkenti, viszont az UV-sugárzás a bőr szarurétegének vastagságát fokozza, így a pórusok eltömődhetnek, ez mitesszerek kialakulásához vezethet. Teendő a rendszeres bőrtisztítás, bőrradírozás. Arra figyeljen oda, hogy akár külsőleg használt szer, akár tablettás kezelés formájában használ retinoidot, akkor minden esetben kiegészítő fényvédelem szükséges.

  • Viselkedési problémát okozhat a mobiltelefon?

    Nagyobb valószínûséggel lehetnek viselkedési problémái azoknak a gyerekeknek, akiknek édesanyja gyakran mobilozott terhessége alatt, és õk maguk is rendszeres mobiltelefon-használók - állítja egy amerikai kutatócsoport.

    13 ezer gyerek adatait vizsgálták, akinek édesanyja egy dániai kísérletben vett részt várandóssága elején. Amikor a gyerekek elérték a hétéves kort, megkérték édesanyjukat, hogy töltsenek ki kérdõívet csemetéjük viselkedésérõl és egészségérõl. Az anyákat terhességük alatti mobilozási szokásaikról és gyerekeik mobiltelefon-használatáról is kérdezték.

  • A cápavér hatásos lehet a rák elleni küzdelemben?

    A cápavérben lévõ ellenanyagok hatásosak lehetnek a rák elleni küzdelemben - közölték ausztrál kutatók. A cápák immunrendszere hasonlít az emberéhez, ám a cápák vérében lévõ, betolakodókkal szembeszálló molekulák, a cápa-antitestek sokkal rugalmasabbak.

    A kutatók úgy vélik, ezt a tulajdonságot a rák elleni harcban is fel lehetne használni. Akár a gyógyszerek új nemzedékét is kifejleszthetik erre alapozva. A cápa-antitestek ellenállnak a magas hõmérsékletnek, valamint a szélsõségesen savas és lúgos közegnek is.

  • Egy tüsszentés több tucat embert is megfertõzhet?

    Ha nem rakunk az arcunk elé zsebkendõt, mikor tüsszentünk, akkor a szétfröcskölt baktériumokkal több tucat embert is megfertõzhetünk mindössze öt perc alatt - derül ki egy brit kutatásból, amely arra is rávilágít, hogy fõleg a férfiak felelõtlenek.

    Tüsszentéskor több mint 140 kilométer per órás sebességgel repül a levegõbe 10 ezer csepp, tele baktériummal - állítja egy brit influenza szakértõ, aki a Lemsip kutatócég megbízásából 1300 olyan embert vizsgált meg, akik rendszeresen tömegközlekedéssel utaznak.

  • Megállapították, miért kisebb a demencia kockázata a magasabb végzettségûeknél

    Az elmúlt évtizedben a szellemi leépülést vizsgáló tanulmányok egybehangzóan azt mutatták ki, az oktatásban eltöltött idõ csökkenti a demencia veszélyét, mégpedig minden egyes többlet év 11 százalékkal.

    Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most megállapította, hogy ez az elõny nem a jobb társadalmi és gazdasági státushoz, vagy az egészségesebb életmódhoz köthetõ, hanem ahhoz, hogy akik hosszabb idõt töltöttek az oktatásban jobban tudják kompenzálni az agyukban kialakuló elváltozásokat.

  • Amire figyeljünk a fogzománc védelme érdekében

    A fogzománc a fog felszínét képezõ anyag, amely a test legkeményebb és legtöbb ásványi anyagot tartalmazó anyaga. De még ez az erõs védelem is meg tud bomlani, elsõsorban a táplálkozási és fogápolási szokásaink miatt, aminek következményei az érzékenység, késõbb akár szuvasodás is lehet. A fog három fõ alkotórésze a fogcement, a dentin és a zománc, amelyek közül egyedül ez utóbbi látható a felszínen. Színét leginkább az alatta található dentin színe határozza meg, ugyanis maga a zománc áttetszõ, tehát a világossárga és a szürkés is egészséges szín lehet. Általában az íny felé vékonyodik, amíg el nem jut a cement-zománc találkozási pontig.

  • A hasra hízás a legveszélyesebb

    Sok statisztika és tanulmány bizonyította, hogy a kövérek korábban és gyakrabban halnak meg szív-és érbetegségben, mint a karcsúak, ám egy új vizsgálat adatai azt jelezik, hogy nem a súlytöbblet az igazi veszély, hanem az, ha valaki hasra hízik. Az Európai Szívgyógyász Társaság müncheni kongresszusán amerikai kutatók ismertették meglepõ eredményeiket. Francisco Lopez-Jimenez és munkacsoportja hatalmas kutatás adatainak elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a szívbetegség okozta halál kockázata szempontjából nagyobb jelentõsége van annak, hogy testünkben hol rakódik le a zsír, mint annak, hogy ez hány kiló.

  • Összefüggés lehet a megnövekedett esõzés és az autizmus kialakulása között?

    A megnövekedett esõzéssel, vagy az ezzel kapcsolatos valamilyen tényezõvel állhat összefüggésben az autizmus kialakulása az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicinea címû lapban megjelent kutatás szerint.

    A Cornell szakértõi azt találták, hogy az arányok összefüggésben állhatnak az államokban megfigyelt csapadék mennyiségével ezekben az idõpontokban. "Az autizmus elõfordulása magasabb volt azokon a területeken, ahol viszonylag nagymértékû csapadék volt jellemzõ, amikor a gyermekek három évnél fiatalabbak voltak" - áll a cikkükben.

  • Kerékpárbalesetek a nagyvárosban

    Városban kerékpározni sokak szerint egészséges, mások véleménye szerint divat, vannak, akik két keréken szállítanak ki csomagokat - nem nagy távolságokra, ellenben igen gyorsan -, ám bármi legyen is a cél, tény hogy városi forgalomban kerékpározni nem veszélytelen.

    New York sebészei három évre tervezett, tudományos programjának elsõ évi tapasztalatait az Amerikai Sebészek idei kongresszusán ismertették.

  • A fiatalkori elhízás kétszeresére növeli a halálozási kockázatot

    Az elhízott fiatal férfiak halálozási kockázata a duplája egészséges súlyú társaikénak. A túlsúlytól ráadásul zömmel sohasem szabadulnak meg, tehát egész életüket végigkíséri a megnövekedett kockázat - hangzott el kedden Stockholmban, egy elhízással foglalkozó nemzetközi konferencián.

    A dán Preventív Orvostudományi Intézet tudósai több mint 5000 hadköteles fiatal adatait elemezték húszéves koruktól nyolcvan éves korukig.