Bár az egyes országok és a különféle betegcsoportok között vannak különbségek, 23 európai állam rákbeteg-statisztikáinak adatai azt mutatják, hogy a teljesen meggyógyult betegek aránya az 1990-es években a tüdõrák esetében 6-ról 8 százalékra, a gyomorrák esetében 15-rõl 18 százalékra, a bélrák esetében 42-rõl 49 százalékra nõtt.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A tanulmány készítõi 23 ország rákbetegregiszterét vizsgálták. Az adatok több mint 13,5 millió embert érintettek, akiknél 1978 és 2002 között diagnosztizálták a betegséget. A tanulmányban összevetették az 1988-1990, valamint az 1997-1999 közötti adatokat.
Az összes rákbeteget tekintve a férfiak esetében Izlandon bizonyult a legjobbnak a meggyógyultak aránya: 47 százalék. Ugyanez a nõk esetében Franciaországban és Finnországban 59 százalék. A férfiak és a nõk esetében is a gyógyultak aránya Lengyelországban a legalacsonyabb, elõbbiek aránya 21 százalék, utóbbiaké 38 százalék.
A tüdõrákból Franciaországban és Spanyolországban gyógyultak meg a legtöbben, arányuk 10 százalék. Dániában, Csehországban és Lengyelországban a legkevesebben, 5 százaléknyian.
A bélrák esetében Lengyelországban, Csehországban és Szlovéniában a legalacsonyabb a gyógyulási arány, kevesebb mint 30 százalék, miközben Franciaországban a betegek 49 százalékát sikerül meggyógyítani e betegségbõl.
A prosztatarák esetében szintén Franciaországban a legjobb a gyógyulási arány, több mint 60 százalék, amit a betegség korai felismerésével magyaráznak.
Az adatok elemzése rávilágított az országok közötti szakadékokra a mellrák elleni küzdelemben, rámutatva arra, hogy a néhány nyugati-európai államban bevezetett nemzeti szûrõprogramok segítik a betegség leküzdését. Lengyelország, Csehország és Szlovénia esetében mintegy 10 százalékkal alacsonyabb a gyógyult mellrák betegek aránya több nyugat-európai országhoz viszonyítva - írták a tanulmány készítõi.
"A jó hír az, hogy legtöbb rákbetegség esetében a túlélési arány növekedett az 1980-as és az 1990-es években" - kommentálta a tanulmányt Alexander Eggermont, az Európai Rákszervezet elnöke.
"Ezen adatok nélkül képtelenek lennénk felmérni, hogy a rák diagnosztizálásban, gyógyításában és a kezelésében bekövetkezett fejlõdés milyen hatással van a betegek gyógyulására... Az adatok azt is megmutatják, hogy Európában melyik rákbetegségek, milyen területek esetében van szükség további kutatásokra, befektetésekre" - tette hozzá.