rss
  • A 'náthavírusok' családfájának elkészítésével új gyógyszerek fejleszthetõk ki

  • Washington - Amerikai kutatók megfejtették a nátháért okolható rhinovírusok 100 különbözõ törzsének genetikai kódját; a családfa elkészítése új gyógyszerek kifejlesztését teheti lehetõvé. A kutatást a Science legfrissebb számában ismertették.

    A megfázás, más néven hûléses hurut, akut egyszerû meghûlés vagy nátha - akut fertõzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdõ nyálkahártyáját támadja. Elsõsorban rhinovírusok okozzák. Amerikai adatok szerint a felnõttek évente 2-4 alkalommal betegednek meg, míg a gyerekek akár tízszer is megfázhatnak.

    A nátha nem csupán orrfolyást jelent - a szövõdmények között homlok- és orrmelléküreg-gyulladás, fülbántalmak és tüdõgyulladás szerepel, s a kórokozó asztmás rohamokat is kiválthat. Az Egyesült Államokban a "közönséges" nátha és a szövõdmények éves összköltsége eléri a 60 milliárd dollárt (13.829 milliárd forintot).

    Mint kiderült, az "egyszerû" meghûlést okozó rhinovírusok igen bonyolultak. A vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy az embert egyszerre akár két különbözõ törzsbõl származó "náthavírus" is megbetegítheti. A kórokozók, bejutva a szervezetbe, kicserélhetik örökítõanyagukat, létrehozva egy harmadik törzset.

    "Ezért nem lesz soha oltóanyag a közönséges nátha kivédésére" - hangsúlyozta Anne Palmenberg, a Wisconsin-Madison Egyetem biokémikusa, aki a rhinovírusok családfáját összeállító három kutatócsoport munkáját koordinálta. A Wisconcin-Madison Egyetemen kívül a projektben részt vettek a Marylandi Egyetem, valamint a J. Craig Venter Intézet kutatói, akik 15 "ágra" bontották a rhinovírusok népes családját. A tudósok azt is vizsgálták, hogy milyen kapcsolat fûzi a rhinovírusok korábban ismert két nagy alapcsoportját, az A és B csoportot, a közelmúltban felfedezett harmadik, C csoporttal. Az utóbbi csoportba tartozó kórokozók elõszeretettel telepednek meg a tüdõben.

    Ha vakcina nem is várható, náthaellenes gyógyszer viszont elképzelhetõ. A biokémikus magyarázata szerint a vírusok "külsõ borítása", amelyet az emberi immunrendszer lenne hivatott felismerni, igen változékony. Ezért nehéz kifejleszteni egy olyan oltóanyagot, amely az összes vírustörzs ellen hatékony lenne. Ám a rhinovírusok belsejének struktúrája, amelyet Anne Palmenberg a kórokozók bélrendszerének nevez, az összes törzs esetében azonos, így gyógyszercélpontként szolgálhat.

    Stephen Liggett, a Marylandi Egyetem kutatója szerint azonban a rhinovírus gyors mutációja miatt egy gyógyszer aligha lesz elégendõ, akár négy vagy öt készítményre is szükség lehet.

    Magyarázata szerint a rhinovírusok génje egyetlen óriási fehérjemolekulát termel, amely mindaddig nem tesz semmit, míg egy proteáz nevû enzim 11 különálló darabra fel nem hasogatja. A kutatók már korábban is próbálták "megtámadni" ezt a proteint, ám a gyógyszerek hatására a vírus mutálódott.

    "Most, hogy ismerjük ezt a 11 alkotóelemét, megkísérelhetjük kideríteni a kórokozó kevésbé változékony elemeit. Ennek alapján racionálisabban tervezhetjük a lehetséges gyógyszerkészítményeket" - reménykedett Stephen Liggett, aki szerint a proteázon keresztül is befolyásolni lehetne a vírust. E módszer már jó szolgálatot tett az AIDS esetében.

    "Ha megakadályoznánk, hogy az enzim +felhasogassa+ a proteint, inaktiválhatnánk a rhinovírusokat" - magyarázta Stephen Liggett.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A túl sok alvás növelheti a szélütés kockázatát?

    Washington - A menopauza utáni nõknek nagyobb a kockázata a szélütésre, ha rendszeresen kilenc óránál többet alszanak éjszakánként - állítják amerikai kutatók csütörtökön közzétett tanulmányukban. Az Egyesült Államok negyven területérõl 93 ezer nõt vizsgáltak, akik kora ötven és 79 év között volt. Mintegy öt százalékuk nyilatkozott úgy, hogy naponta kilenc óránál többet alszik. Nekik 60-70 százalékkal nagyobb a kockázatuk a szélütésre, mint azoknak a nõknek, akik az átlagos hét órát töltötték pihenéssel éjszakánként - írják a kutatók az Amerikai Szív Társaság lapjában, a Stroke-ban.

  • Az emberi növekedési hormon valóban javítja az atléták teljesítményét

    Ausztrál kutatók elõször találtak tudományos bizonyítékot arra, hogy a betiltott emberi növekedési hormon (HGH) valóban növeli az atléták teljesítményét. A HGH szedése mérsékelt teljesítményjavulást eredményez, ám csak a sprintelésnél. Nem növeli az erõnlétet és a kitartást, hanem inkább az izomzat robbanékonyságát - állítják a szakemberek. "Ez az elsõ bizonyíték arra, hogy a HGH javítja a teljesítményt, és joggal került a betiltott doppingszerek listájára a sportban" - hangoztatta Ken Ho kutatásvezetõ, a Sydneyben mûködõ Garvan Orvostudományi Intézet munkatársa.

  • A hollywoodi mosoly titka

    Nincs túl messze az idõ, amikor a sikerrel kecsegtetõ kísérletek eredényeként a fogpótlás során is alkalmazhatóvá válik az õssejt-technológia. Egyelõre persze ennek alkalmazásával sem tudnak új fogakat növeszteni, foganyagot, fogzománcot azonban a beteg saját szervezetével lehet majd "termeltetni".

    Ez még sokáraig nem lesz mindennapos gyakorlat, ám a hagyományos fogorvosi kezelés is korszerûsödik.

  • CT- és MR-vizsgálatok elõtt

    CT, MR, vizsgálat, MR-vizsgálatok rövid összefoglalója

    A radiológiai diagnosztika gyors fejlõdésének következtében mind újabb, modernebb vizsgálómódszerek jelentek meg és kerültek be a mindennapi gyakorlatba. A hagyományos módszerekkel szemben ezek szokatlanul bonyolultak lehetnek a beteg számára, a gépek nagy terjedelmükkel, mozgásukkal fokozhatják a betegek amúgy is meglevõ szorongását. Ez némileg talán csökkenthetõ, megelõzhetõ a vizsgálatok elõtti részletesebb tájékoztatással.

  • A Cukorbetegek világnapja

    November 14. a Cukorbetegek világnapja (Diabétesz világnap), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Cukorbeteg Szövetség együttmûködésével tartanak 1991 óta az inzulin felfedezõjének, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvosnak a születésnapján. Az ENSZ hivatalosan 2007-ben nyilvánította e napot világnapnak. Az egyes típusú diabétesz - a vércukorszint megemelkedése - elsõsorban a gyerekeket érinti. Kialakulása genetikai meghatározottságú, nem gyógyítható véglegesen, és a hasnyálmirigy által kiválasztott hormon, az inzulin teljes hiánya jellemzi. (Erre a hormonra a táplálék energiává történõ átalakításához van szükség.)

  • Életet menthet a fogmosás?

    Dr. Gary Bouloux szájsebész épp egy bölcsességfog eltávolítására készült egy fogóval, mely úgy néz ki mint egy ezüst harapófogó. "Minden rendben" - nyugtatja betegét, majd hangos reccsenés kíséretében eltávolítja a hölgy ínyébõl a fehér õrlõfogat. "Erõsek a csontjai." - mondja a szótlan betegnek - "Sosem lesz combnyaktörése." Ráadásul valószínûleg megmenekül a szívbetegségektõl is.

    Elméletben az ínybetegség miatt tönkrement fog kihúzásával csökkentették a szájüregben levõ gyulladt és fertõzött területeket, mely az egész test gyulladásos állapotát is csökkenti, így kevésbé áll fenn a szívbetegség kialakulásának kockázata - mondta Bouloux, az atlantai Emory Egyetem adjunktusa.

  • Védjük a bőrünket: előzzük meg a leégést

    Védjük a bőrünket: előzzük meg a leégéstA jóidő beköszöntével egyre többet vagyunk kinn a szabadban, a napsütésen. Ilyenkor különösen fontos megtenni a szükséges lépéseket a bőr védelmének érdekében. A napégés a kellemetlen fájdalom és diszkomfortérzet mellett akár maradandóan is károsíthatja a hámréteget. Noha a napégés átmeneti állapotnak tűnik, hosszú távú károsodást hagy maga után, ami növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. Kint tartózkodás esetén érdemes hosszú ujjú pólót, hosszú nadrágot, széles karimájú kalapot és napszemüveget viselni.

  • A növények aszpirinszerû vegyületek keverékét képesek elõállítani?

    A szárazság, vagy az extrém hõmérséklet miatt stresszes növények az aszpirinhoz hasonló vegyületet lövellnek ki a levegõbe - állapították meg amerikai kutatók.

    Az érzékeny jelzõrendszer megfigyelésével sok károsodástól óvhatják meg a haszonnövényeket, erdõket.

    A metilszalicilát nevû anyag segíti a növényeket, hogy megelõzzék a károsodást és jelezzék a veszélyt egymásnak - mondta Thomas Karl kutatásvezetõ, a coloradói Nemzeti Atmoszférakutató Központ munkatársa.

  • Az influenzavírus jobban terjed száraz levegõben

    Washington - A szezonális influenza vírusa jobban terjed és túlélése is biztosabb, ha kicsi a levegõ abszolut páratartalma - közölték amerikai kutatók. Az Oregoni Állami Egyetem szakemberei arra a régi tudományos kérdésre adtak választ tanulmányukban, hogy miért éppen a téli hidegben terjed az influenza. "Amikor a levegõ abszolút páratartalma kicsi, mint a januári és februári járványos idõszakokban, a vírus úgy tûnik tovább él és továbbadási aránya emelkedik" - írja Jeffrey Shaman atmoszférakutató és Melvin Kohn epidemiológus az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapja, a PNAS hétfõn megjelent számában.

  • Vitaminhiány is okozhat hajhullást

    Vitaminhiány is okozhat hajhullástA hajhullás az esetek kb. 95%-ában hormonális és öröklött tényezőkre vezethető vissza. Ilyenkor a hajhullás lehet körkörös vagy szétszórt (diffúz). Az öröklött, azaz androgenetikus hajhullás férfiakra jellemző, nőknél a hormonok lehetnek felelősek érte. A hajhullás oka lehet a stressz, különböző betegségek, a pajzsmirigy hibás működése és a nem megfelelő hajápolás is. Szülés után sok nőnek hullik a haja. Természetesen az ő esetükben a haj visszanő, mégis érthetően sokszor nyugtalanítónak találják ezt a folyamatot.

  • A csokoládé növeli a csontritkulás és a csonttörések valószínûségét

    Egy újabb kutatás is alátámasztja azt a tényt, hogy a csokoládé kedvezõ hatású a szívre - azonban, a csontokra gyakorolt hatása már nem ilyen pozitív. A Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatói idõs hölgyek csontjainak állapotát elemezték.

    "Ez volt az elsõ vizsgálat, amely a csokoládéfogyasztás és a csontok állapota közti kapcsolatot vizsgálta. Eredményeink alapján felvethetjük, hogy a csokoládéfogyasztás növeli a csontritkulás és a következményes csonttörések valószínûségét" - közölték az American Journal of Clinical Nutrition c.szaklapban.

  • A hüvelygyulladás fokozza az AIDS-et okozó HIV-fertõzés rizikóját

    A nõknél elõforduló bakteriális hüvelygyulladás növeli az AIDS-et okozó HIV-fertõzés rizikóját, közölték az Észak-Karolinai Egyetem Chapel Hill Népegészségügyi Iskolájának kutatói.

    Az AIDS címû folyóiratban közzétett áttekintõ közlemény megírásához a szakemberek több, mint 30 700 nõ bevonásával készült 23 publikációt tanulmányoztak át, melyekbõl kiderült, hogy a bakteriális hüvelygyulladás - a szülõképes korú nõk körében leggyakoribb típusú hüvelygyulladás - fokozza a HIV kockázatát.

  • A szívinfarktus utáni elsõ fél év megszabja a folytatást

    Ha legalább három kockázati tényezõt sikerül életvitelünkben jó irányba mozdítani az infarktust követõ hat hónapban, életesélyeink jelentõsen javulnak.

    A szívrohamot követõ idõszak gondjairól írt cikket a kardiológia egyik vezetõ folyóirata, a Circulation közölte.

    Az európai statisztikák tanúsága szerint földrészünkön minden második ember valamilyen szív- és érrendszeri betegség következtében fejezi be az életét.

  • Fényterápiával gyógyítsuk az allergiás náthát

    A különféle allergiás eredetû megbetegedések világszerte egyre nagyobb számban fordulnak elõ, különösen az iparosodott, illetve erõsen szennyezett levegõjû régiókban.

    Kellemetlen mellékhatások nélkül csökkenti az allergiás nátha legtöbb tünetét a rendszeresen alkalmazott fényterápia.

    Legtöbben az ún. allergiás náthától szenvednek, ami tüsszögéssel, orrfolyással, orrviszketéssel, orrdugulással és könnyezéssel jár.