Washington - Amerikai kutatók megfejtették a nátháért okolható rhinovírusok 100 különbözõ törzsének genetikai kódját; a családfa elkészítése új gyógyszerek kifejlesztését teheti lehetõvé. A kutatást a Science legfrissebb számában ismertették.
A megfázás, más néven hûléses hurut, akut egyszerû meghûlés vagy nátha - akut fertõzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdõ nyálkahártyáját támadja. Elsõsorban rhinovírusok okozzák. Amerikai adatok szerint a felnõttek évente 2-4 alkalommal betegednek meg, míg a gyerekek akár tízszer is megfázhatnak.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Mint kiderült, az "egyszerû" meghûlést okozó rhinovírusok igen bonyolultak. A vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy az embert egyszerre akár két különbözõ törzsbõl származó "náthavírus" is megbetegítheti. A kórokozók, bejutva a szervezetbe, kicserélhetik örökítõanyagukat, létrehozva egy harmadik törzset.
"Ezért nem lesz soha oltóanyag a közönséges nátha kivédésére" - hangsúlyozta Anne Palmenberg, a Wisconsin-Madison Egyetem biokémikusa, aki a rhinovírusok családfáját összeállító három kutatócsoport munkáját koordinálta. A Wisconcin-Madison Egyetemen kívül a projektben részt vettek a Marylandi Egyetem, valamint a J. Craig Venter Intézet kutatói, akik 15 "ágra" bontották a rhinovírusok népes családját. A tudósok azt is vizsgálták, hogy milyen kapcsolat fûzi a rhinovírusok korábban ismert két nagy alapcsoportját, az A és B csoportot, a közelmúltban felfedezett harmadik, C csoporttal. Az utóbbi csoportba tartozó kórokozók elõszeretettel telepednek meg a tüdõben.
Ha vakcina nem is várható, náthaellenes gyógyszer viszont elképzelhetõ. A biokémikus magyarázata szerint a vírusok "külsõ borítása", amelyet az emberi immunrendszer lenne hivatott felismerni, igen változékony. Ezért nehéz kifejleszteni egy olyan oltóanyagot, amely az összes vírustörzs ellen hatékony lenne. Ám a rhinovírusok belsejének struktúrája, amelyet Anne Palmenberg a kórokozók bélrendszerének nevez, az összes törzs esetében azonos, így gyógyszercélpontként szolgálhat.
Stephen Liggett, a Marylandi Egyetem kutatója szerint azonban a rhinovírus gyors mutációja miatt egy gyógyszer aligha lesz elégendõ, akár négy vagy öt készítményre is szükség lehet.
Magyarázata szerint a rhinovírusok génje egyetlen óriási fehérjemolekulát termel, amely mindaddig nem tesz semmit, míg egy proteáz nevû enzim 11 különálló darabra fel nem hasogatja. A kutatók már korábban is próbálták "megtámadni" ezt a proteint, ám a gyógyszerek hatására a vírus mutálódott.
"Most, hogy ismerjük ezt a 11 alkotóelemét, megkísérelhetjük kideríteni a kórokozó kevésbé változékony elemeit. Ennek alapján racionálisabban tervezhetjük a lehetséges gyógyszerkészítményeket" - reménykedett Stephen Liggett, aki szerint a proteázon keresztül is befolyásolni lehetne a vírust. E módszer már jó szolgálatot tett az AIDS esetében.
"Ha megakadályoznánk, hogy az enzim +felhasogassa+ a proteint, inaktiválhatnánk a rhinovírusokat" - magyarázta Stephen Liggett.