Gyerekek között is gyakori a magas vérnyomás. Míg a legifjabbak körében ennek okaként elsõsorban szervi elváltozásra gyanakszik a szakorvos, a kamaszkorúaknál inkább a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód vált ki hipertóniás tüneteket. A kezelést egyik körben sem szabad elhanyagolni, mert a betegség további kóros élettani folyamatokat indíthat el.
Azon már nem is csodálkozunk, hogy a felnõtt lakosságnak egynegyede magas vérnyomással küzd, az sem újdonság, hogy minden nyolcadik haláleset hátterében ez áll.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Dr. Reusz György egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikájának fõorvosa rámutat, hogy nem is új jelenségrõl van szó, bár így kezdi magyarázatát:
- Minden esetre meg kell különböztetnünk azt a magas vérnyomást, ami csecsemõ és kisgyermekkorban jelentkezik, meg a késõbb, óvodás-, iskolás-, kamaszkorban elõfordulót. A kicsiknél ugyanis legtöbbször szervi eredetû alapbetegség van a háttérben, leggyakrabban vesebetegség, veseelégtelenség, a vesék érszûkülete. Az alapbetegséget a nephrológiai osztályokon kezelik, ott tehát állandó megfigyelés, gondozás alatt állnak a rászorulók. A magas vérnyomásos, nagyobb gyerekek többségénél azonban a túlsúly, és a mozgásszegény életmód a kiváltó ok, a genetikai hajlamon, a családi minta helytelenségén kívül.
A gyermekorvosok hivatottak a megelõzésre, nekik kulcsszerepük van a felismerésben. Az elhízást ugyanis sokkal könnyebb megelõzni, mint gyógyítani. A kövér gyerek egynegyedébõl biztosan kövér felnõtt lesz, és ez a körülmény más betegségek rizikófaktorát is megnöveli.
Az ország minden megyéjében mûködik lipidológiai központ, ahol a gyermekorvoson kívül dietetikus, pszichológus és gyógytornász is foglalkozik a páciensekkel. Azt is figyelembe kell venni, hogy magas vérnyomása nem csak kövér gyereknek lehet, soványnak is, ha bizonyos zsíranyagcsere, vagy hormonális rendellenesség áll fenn.
- Milyen tünetek utalnak a gyermekkori magas vérnyomásra, hogy veszik észre a szülõk, pedagógusok?
- Egészen köznapi tünetei vannak: fáradtság, vérszegénység, étvágytalanság, fejfájás, éppen ezért gyakran véletlenül derül csak ki - állítja a fõorvos.
A magas vérnyomású kisgyermekek sok folyadékot kívánnak, több a vizeletük is az átlagosnál, és elõfordul, hogy a már szobatiszta gyerek is bevizel, fõként éjszaka. Veseelégtelenségben szenvedõknél, ha a keringést nagyobb mennyiségû folyadék terheli, a beteg vese nem képes kiválasztani.
A veszélyeztetett gyermekeknél ugyanazok a kóros élettani folyamatok figyelhetõk meg, amelyek a felnõttkori érkatasztrófákat okozzák. Ezért fontos a mielõbbi diagnosztizálás és kezelés.
- Mérhetõ-e otthon a gyerek vérnyomása, és tudják-e egyáltalán a szülõk, mennyi a normális érték?
- Természetesen mérhetõ, ma már sokféle vérnyomásmérõ kapható, automata, digitális, higanyos, de vásárlásnál mindig meg kell mondani, hogy gyerek részére lesz, hogy az õ testméretéhez megfelelõ mandzsettát adjanak hozzá. A gyerek vérnyomásának helyes értéke általában nem határozható meg, mert ez függ egyrészt az életkortól, másrészt a testi fejlettségtõl. Csecsemõknél például 90, késõbb, 10 éves korban 110, majd 14 éves korban 120 a normális szisztolés érték.
- Mi a teendõ, ha már megállapították a magas vérnyomást a gyereknél?
- A kiváltó okot kell megszüntetni. Ha viszont nincs szervi elváltozás, akkor maga a magas vérnyomás tekinthetõ betegségnek, tehát azt kell kezelni. Kiváló gyógyszerek vannak forgalomban erre a célra, a gyerek kezelése ugyanazon elvek szerint történik, mint a felnõtté, de a gyógyszer lehet más és az adagolását is a gyerek korához, súlyához kell szabni. Emellett minden esetben ajánlott a mozgás, a sószegény, koleszterinszegény étkezés, az egészségkárosító életmód megváltoztatása.