rss
  • Nincs többé tûszúrás?

  • Holger Jungmann fizikus és Michael Schietzel orvos-kutató találmányát mutatták be a szakmai köröknek a világ legnagyobb, "Medica" elnevezésû orvosi kiállításán Düsseldorfban.

    A Rajna-vidéki illetékes hatóságok által engedélyezett tenyérnyi eszköznek elég, ha könnyedén érintkezik a bõrrel, vagy egyéb szövettel. Két üvegszál segítségével fehér fényt bocsát a szövetbe, egy harmadik pedig felfogja az átvilágított rétegekbõl kiszóródó fényt, majd visszavezeti az eszközbe elemzés céljából.

    Ezt követõen egy képernyõn megjelenik a vér hemoglobintartalma, továbbá, hogy mennyi oxigént szállít a szövetek és szervek felé. Ezen kívül a fénymérõ még a legkisebb vérerek átmérõjérõl is tájékoztat - tehát kideríti, mennyire hatékonyan látja el a kapilláris erezet a környezetét oxigénnel.

    A vérelemzõ elsõ klinikai tesztelését 2005-ben végezték a münsteri gyermekkórházban 85 új- és koraszülött csecsemõn, az eredményeket a "Pediatrics" címû szaklapban közölték. A fényelemzéssel nyert adatok ugyanolyan megbízhatónak bizonyultak, mint a hagyományos vérvétel által szolgáltatott hemoglobinértékek.

    A további próbákat a tanulmány egyik társszerzõje, Heike Rabe a brit sussexi egyetem klinikáján folytatta. A mára már hétszázötven csecsemõnél mért adatok megerõsítették, hogy a fénysugárral történõ vérelemzés különösen jól alkalmazható az új- és koraszülötteknél. A legkisebbek problémás és fájdalmas vérvétele a jövõben így elmaradhat.

    Az eszköz egyik kifejlesztõje, Schietzel szerint azonban nem csupán az újszülöttek esetében alkalmazható, hanem például sürgõsségi, valamint életmentõ mûtéten átesett betegeknél is. Az ilyen esetekben nélkülözhetetlen az érintett szövetek oxigénellátásának ellenõrzése.

    Az intenzív-betegek ujjbegyére csíptetett pulzoximéterek erre csak korlátozottan képesek, ugyanis csak a vér relatív oxigénszintjét mérik, az oxigénszállító hemoglobin mennyiségét azonban nem. Így ha csak kevés hemoglobin is eléri az érzékelõt, elegendõnek mutatja az oxigénellátást.

    A spektroszkópia természetesen nem fogja teljesen kiváltani a vérvételt, hiszen csupán három értékmérõt közöl a sok közül. Jungmann és Schietzel jelenleg a vércukorszint mérésén dolgozik, de a gyakorlati alkalmazás még messze van. A többi paraméter - például a vese- és gyulladásmutatók vagy az elektrolitok - mérésénél a betegnek továbbra is el kell viselnie a tûszúrást.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A különböző frontok hatása a szervezetünkre

    A különböző frontok hatása a szervezetünkreFáradékonyság, kedvetlenség, ízületi fájdalmak, szív- és érrendszeri panaszok, fejfájás, sőt olykor migrénrohamok. A mostanában szinte napról napra változó légköri nyomás és óriási hőmérséklet-ingadozások pedig csak súlyosbítják a bajt, ilyenkor gyakoribb például a szívinfarktus is. Nagyon sokat javíthatnak a helyzeten a lehetőségekhez mérten stresszmentessé tett hétköznapok. A front nem más, mint határfelület, amely két ellentétes tulajdonságú (hideg és meleg) légtömeg találkozásánál alakul ki.

  • Stressz a hétköznapokban

    A stressz sokmindenkit érint. Tisztában vagyunk vele, hogy mi is ez a jelenség valójában? Tudjuk, hogy milyen tünetei vannak? És mi a krónikus stressz? Nemcsak mindennapjainkat nehezíti meg, de betegségek kialakulásához is vezethet. Tégy ellene!

    Megfelelési kényszer, záros határidõ, hónap végi hajtás… Bármelyikre is gondolsz, gyorsabban verhet a szíved, összeszorul a gyomrod: amikor épp nyugalomra lenne szükség a precizitás érdekében, valahogy minden és mindenki rohan körülötted.

  • Robot tágítja a beszûkült koszorúeret

    Nemsokára a friss infarktus miatt a szívkatéteres laboratóriumba szállított beteg koszorúerét robot segít kitágítani, a szakorvos pedig a vezérlõpultban ülve végzi a beavatkozást. Az elsõ nyolc, robot közremûködésével végrehajtott koszorúér-tágítás kiválóan sikerült és jövõre indul ezzel a technikával, több szakintézetben a PRECISE vizsgálat a módszer rendszeres, mindennapos használatának kidolgozására. Évtizedekkel ezelõtt a heveny szívinfarktus kezelése a szükséges gyógyszerek adásán kívül azt jelentette, hogy hetekig kellett az ágyban feküdni, szinte mozdulatlanul, hogy a beteg szívet kíméljék.

  • Krónikus betegségekhez vezet az ülőmunka

    Krónikus betegségekhez vezet az ülőmunkaVeszélyben vannak azok az emberek, akik naponta több órát töltenek egy helyben üléssel. Az ausztrál és amerikai közös kutatás eredménye szerint az ülőmunkát végző emberek, számára mindenképpen ajánlatos rendszeres időközönként felállni a székből és mozogni egy kicsit, hogy elkerüljék a krónikus betegségek megjelenését. A kutatás során több mint 63 000, 45 és 65 év közötti, Új-Dél-Walesben élő ausztrál férfit vizsgáltak meg. A kutatók rákérdeztek a résztvevők krónikus betegségeire, és megkérdezték tőlük, hogy naponta hány órát töltenek egy helyben üléssel.

  • Megállítható a sejtek öregedése?

    London - Amerikai kutatóknak sikerült rábírniuk egerek májsejtjeit, hogy takarítsák ki a káros, öregedést okozó fehérjéket. Ezzel elsõ ízben sikerült egy teljes szerv öregedését megállítani - közölte a Nature Medicine brit szakfolyóirat.

    A New York-i Yeshiva Egyetem kutatói génmódosított idõsebb egerek májában érték el, hogy az öregedést okozó fehérjék nem halmozódtak fel, ezáltal a teljes szerv úgy mûködött, mint a fiatal egereké.

  • Csökkenthetõ a zsíros ételek egészségkárosító hatása

    A vörösborban, gyümölcsökben és zöldségekben található vegyület megakadályozhatja a zsíros ételek egészségkárosító hatását – állítják az izraeli Táplálkozástudományi Kutatóintézet munkatársai. Ahogy a benzin is jobban hajtja a motort a különbözõ adalékok hatására, úgy lehetne a túl zsíros ételek egészségre káros hatásait is csökkenteni. Dr. Joseph Kanner munkatársaival felfedezte, hogy a vörösborban, gyümölcsökben és zöldségekben természetesen megtalálható polyfenolok a zsíros ételekkel együtt fogyasztva csökkenthetik annak káros hatásait.

  • Érdemes hosszabb idõn át használni a nikotintapaszt

    Azok a dohányosok, akik az ajánlott kettõ helyett hat hónapig használtak nikotintapaszt a leszokáshoz, nagyobb eséllyel hagyták el szenvedélyüket - közölték hétfõn amerikai kutatók.

    A hatás azonban ebben az esetben is sokszor csak addig tartott, amíg maga a leszoktató kezelés, ezért a szakemberek szerint elképzelhetõ, hogy tartós kezelést igényel, ha a dohányzástól mentes kíván maradni az egykori függõ.

  • A spirális CT-vizsgálatok csökkentik a tüdõrákosok halálozási arányát

    Húsz százalékkal csökkentik a tüdõrákosok halálozási arányát a spirális CT-vizsgálatok - állapította meg amerikai kutatók nagyszabású vizsgálata. A spirális vagy helikális CT-vel vált lehetõvé a test háromdimenziójú adatgyûjtése és feldolgozása. A hagyományos CT-vel szemben az ilyen komputertomográfos vizsgálattal készült mérés pontosabb és teljesebb képet ad a tüdõrõl, valamint több és kisebb méretû elváltozásokat is kimutat. A betegség korai szakaszában lévõ daganatokat is kimutatja, még mielõtt azok szétterjednének - mutatták ki az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) szakemberei.

  • A bélférgek és az AIDS

    Egy bizonyos bélféreggel való fertõzõdés esetén a betegek sokkal fogékonyabbak az AIDS-betegség vírusára; ez megmagyarázhatja, hogy a HIV-vírus miért sújtja különösen a szubszaharai térség lakosságát - állítják amerikai kutatók.

    A Schistosoma mansoni, más néven bilharziázis féreg által okozott betegség világszerte mintegy 200 millió embert érint. A fertõzött ember székletével és vizeletével üríti a féregpetéket, s ahol nincs csatornázás, a széklet és a vizelet az édesvizekbe, öntözött területekre jut.

  • A tartós alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezet

    A tartós alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezetA szakemberek szerint most először sikerült azt bizonyítani, hogy az alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezethet. Egerekkel folytatott kísérletek szerint a hosszan tartó alváshiány bizonyos agysejtek 25 százalékának elhalásához vezet. Az alváshiány sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint korábban gondolták, az agysejtek elhalását okozhatja. Ha ez igaz az emberek esetében is, haszontalan lehet bepótolni a kevés alvást. A kutatók az egereket ébren tartották, hogy előidézzék a modern életben előforduló helyzeteket.

  • A sok szójaétel csökkenti a spermiumkoncentrációt

    Fél adag szójaétel elfogyasztása csökkenti a spermiumkoncentrációt, és hozzájárulhat a férfi meddõséghez különösen elhízott férfiak esetében, derül ki a Harvard Egyetem kutatóinak közleményébõl.

    A szója és a spermiumok száma közti összefüggés részletei egyelõre ismeretlenek, de a szakértõk gyanítják, hogy a szója fokozza az ösztrogén aktivitását, ami negatív hatással lehet a spermiumok termelõdésére, valamint más hormonális jeleket is megzavarhat.

  • Döbbenet! Õsi vírus van az emberi génállományban

    Az emberek génkészletében ott van egy olyan õsi állati vírus, amellyel elõdeink 40 millió évvel ezelõtt fertõzõdhettek meg, állítják japán tudósok, akik kutatásukról a Nature címû brit tudományos hetilap szerdai számában közöltek tanulmányt.

    A betolakodót bornavírusnak hívják a németországi Borna város nevébõl. Az 1970-es években fedezték fel mint kórokozót, amely az agyat fertõzi meg. Magát a betegséget 1885 óta ismerik, amikor Bornában egy egész lovasezred lóállományát irtotta ki a rejtélyes vírus.

  • Az állandó ülőmunka negatív hatásainak elkerülése

    Az állandó ülőmunka negatív hatásainak elkerüléseAz ülőmunkát végzők számára a nyaki fájdalom gyakori probléma, mivel a folyamatos rossz testtartás következtében az adott testrészen feszültség keletkezik. Nyaki panaszok esetén ez a fej állandó előredőléséből és lehajtásából származik, ami izommerevséghez, kötöttséghez vezethet. A helytelen testtartás továbbá sokszor gyulladt csomókat – triggerpontokat – eredményez, melyek nyomhatják a környező idegeket, így a fájdalom kisugározhat más részekre is. Éppen ezért ilyenkor sokszor a nyak fájdalmán kívül fej-, váll-, hátpanaszok is jelentkeznek.

  • A fogínybetegség is szerepet játszhat a férfi meddõség kialakulásában?

    Kevésbé életképes vagy kevesebb spermaszámmal rendelkezõ férfiak egyben fogorvosukhoz is ellátogathatnak kezelésre – állítják izraeli kutatók.

    A kutatásból kiderül, hogy a meddõ férfiak gyakrabban szenvednek krónikus fogínybetegségben, mint egészséges társaik – olvasható a Jerusalem Postban. A kórház Termékenységi Klinikájának igazgatója és Dr. Avigdor Klinger, parodontológia specialista azután jutottak ehhez az elõzetes következtetéshez, miután 56, 23 és 52 év közötti férfit vizsgáltak, akik sperma analízisre jöttek a termékenységi laborba.