rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A fájdalom egyidõs az emberiséggel

  • A fájdalom, amely egyidõs az emberiséggel, õsidõk óta óriási problémát jelent, kezelése azonban még napjainkban sem igazán megoldott - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke annak kapcsán, hogy a fájdalomcsillapítás volt a központi témája az Összefogás az agykutatásért és a betegekért címmel a közelmúltban megrendezett budapesti szimpóziumnak.

    - Egy idegrendszeri kérdéssel foglalkoztunk, hiszen a fájdalom megélése az agyban történik. A legkülönfélébb aspektusból, több tudományterület szempontjából elemeztük a kérdést.

    A neurológia, az idegsebészet, a farmakológia, az élettan egyaránt próbál választ adni arra, hogy hogyan lehet a fájdalmat csillapítani... Azért ilyen fontos a kérdés, mert élete során mindenki részese a fájdalomnak. Negatív érzésként éljük meg, ám a fájdalomérzet igen fontos szerepet tölt be az ember életében, hiszen nélküle állandó életveszélyben lennénk, például megégetnénk magunkat, ha nem rántanánk el a tûz elõl a kezünket - magyarázta az agykutató-akadémikus.

    Másrészt a fájdalom a vészcsengõ szerepét játssza. Az akut fájdalom jelzi, hogy valami baj van a szervezetben, gyulladás keletkezett, perforált a vakbelünk vagy éppen infarktus lépett fel. Ez arra készteti a beteget, hogy orvoshoz forduljon.

    - A modern diagnosztikai eszközök megjelenése elõtt a fájdalom volt az orvos legfõbb támasza a kórismézésben. Ám napjainkban is a fájdalom helye, jellege, idõtartama segít megállapítani a tünet okát - emelte ki Vizi E. Szilveszter. Mint kifejtette, az akut fájdalom mellett létezik krónikus is, amelynek hátterében többnyire gyulladás vagy daganat húzódik meg. Emellett a XXI. században az életkor növekedésével egy új betegségtípus, az izületi bántalmak váltak, válnak uralkodóvá. Az emberi szervezet ugyanis a mechanikus terhelést bírja a legkevésbé, s ez a krónikus fájdalommal járó izületi megbetegedések számának emelkedéséhez vezetett.

    - Léteznek fantomfájdalmak is, amelyek mind a mai napig a kutatások izgalmas témáját képezik. A sérült végtag, amelybõl hihetetlen fájdalom érte tartósan a beteget, az amputálás után ugyanúgy fáj. A páciens legalábbis úgy érzi, mintha a végtagja még mindig meglenne, itt a fájdalomérzõ idegpályák további izgalmáról van szó - magyarázta.

    Két ember fájdalma sohasem hasonlítható össze, mivel mindenkinél más a fájdalomküszöb. Ezt az agykutató így értékeli:

    - Ez a központi idegrendszer, az agyunk strukturális és funkcionális berendezésétõl függ. Mindenki másképp reagál: van, aki jól bírja a fájdalmat, s van, aki egyáltalán nem viseli el. Attól függ, hogy mennyi belsõ fájdalomcsillapító, endorfin (endogén morfin) képzõdik a szervezetünkben. Az endorfin azonban más esetben, így sportolás közben is felszabadul, kellemes érzést kiváltva.

    A fájdalom nagymértékben befolyásolja az ember kedvét, magatartását, gondolkodását, életvitelét. A fájdalmat nehezen tûrõ személy igen könnyen válik depresszióssá. Ismert azonban az is, hogy a depressziós személyek érzékenyebbek a fájdalomra, esetükben alacsonyabb a fájdalomküszöb.

    - Az emberhez méltó élet érdekében biztosítani kell a fájdalom csillapítását. Már az õsember is törekedett a fájdalomcsillapításra. Nem véletlen, hogy az olyan fájdalomcsillapítók, mint a morfin, vagy az ópium már az ókori írásokban is szerepeltek. Az akut fájdalom esetében, amelynek mindig van kiváltó oka, a legjobb fájdalomcsillapító a gond megszûntetése. Emellett meg lehet gátolni az idegvezetést a fájdalomérzõ idegpályákon. A napóleoni háborúk során, Oroszországban a francia sebészet hatalmasat fejlõdött, mert a rendkívüli hidegben szinte fájdalomcsillapítás nélkül lehetett operálni. A hideg ugyanis csökkentette, vagy gátolta az idegvezetést - adott rövid történeti áttekintést Vizi E. Szilveszter, hozzátéve: - Meg lehet kísérelni megváltoztatni a fájdalom megélését az agyban. A legszebb példa erre a fogfájás, amely azonnal megszûnik, amikor a fogorvosi székben helyet foglalunk. Miért? A félelem, a stressz miatt a szimpatikus idegrendszer izgalomba kerül, s elmúlik a fájdalom, nem véletlen, hogy a harctéri sérüléseket sem érezték a katonák. Éjszaka viszont, amikor a paraszimpatikus idegrendszer kerül túlsúlyba, erõsebb a fájdalomérzet...Tehát a fájdalom, a fájdalom megélése befolyásolható. A daganatos fájdalom esetében, amelyet a köztudatban csillapíthatatlannak hisznek, inkább a fájdalom megélését igyekeznek befolyásolni. Nagyon érdekes, hogy ezek a szerek ugyanazokon a receptorokon fejtik ki hatásukat, mint a belsõ fájdalomcsillapítók, az endorfin.

    Vizi E. Szilveszter kitért arra, hogy a korszerû fájdalomcsillapítóknál arra törekednek, hogy a készítmények a legkevesebb mellékhatással csökkentsék a kellemetlen tüneteket.

    - A fájdalomcsillapítók mellékhatásai okoznak gondot. A legkülönfélébb fájdalomcsillapító gyógyszerek vannak, de a nagyon hatékony készítmények majd mindegyikéhez, amelyek a rákos fájdalmat csökkentik, hozzászokik a szervezet. A rákos fájdalom csillapítása korunk egyik nagy problémája. Az izületi gyulladások kezelésére alkalmazott szalicilátok viszont gyomorvérzést okozhatnak. Az amerikai lakosság a szalicilátok miatt több vért vesztett, mint a második világháborúban. Ezek mikrovérzések, amelyeket nem veszünk észre - magyarázta az agykutató-akadémikus, végül pedig kitért a fájdalommal kapcsolatban a paprika csípõsségéért felelõs vegyületre, a kapszaicinra, amely a fájdalomérzékelõ idegek blokkolására alkalmas gyógyszerkísérletek "alapvegyülete".

    - A kapszaicin a fájdalomérzõ receptorokon keresztül hat: elõször nagy kínokat és vérbõséget okoz, majd fájdalommentességet. Hatalmas munka folyik a gyógyszeriparban, hogy a fájdalomcsillapításra alkalmas kapszaicin-származékokat találjanak - jelölte meg végül a kutatások egyik fontos irányát Vizi E. Szilveszter.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A cukorbetegség az inzulinon túl is javítható

    San Francisco - Egy új gyógyszer még azoknak a cukorbetegeknek a vércukrát is csökkenti, akiknek az anyagcseréje inzulinos kezelés, megfelelõ étrend és rendszeres mozgás ellenére sincs egyensúlyban.

    Egy új nemzetközi vizsgálat biztató eredményeit az Amerikai Cukorbeteg Szövetség 68. kongresszusán ismertették. A diabétesz, magyarul cukorbetegség világszerte a halálozási statisztikák negyedik helyén található.

  • Az alkoholfogyasztás növeli a rák kockázatát

    A kevesebb mint napi két adag ital is növelheti a rák kifejlõdésének a kockázatát, olyannyira, hogy az alkohollal kapcsolatba hozott rákbetegségek egyharmada mérsékelt szeszesital-fogyasztáshoz köthetõ. A Bostoni Orvostudományi Egyetem kutatói hangsúlyozták, hogy vizsgálatuk szerint kiváltképpen a nõk körében veszélyes a helyzet, mert nem tudatosodik bennük kellõképpen a visszafogott alkoholfogyasztás és a rák kialakulása közötti kapcsolat. Az adatok azt jelzik, hogy a szeszesital-fogyasztásra visszavezethetõ mellrák évente hatezer amerikai nõ életét követeli, az összes mellrákos elhalálozás 15 százalékát.

  • Megállapították, miért kisebb a demencia kockázata a magasabb végzettségûeknél

    Az elmúlt évtizedben a szellemi leépülést vizsgáló tanulmányok egybehangzóan azt mutatták ki, az oktatásban eltöltött idõ csökkenti a demencia veszélyét, mégpedig minden egyes többlet év 11 százalékkal.

    Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most megállapította, hogy ez az elõny nem a jobb társadalmi és gazdasági státushoz, vagy az egészségesebb életmódhoz köthetõ, hanem ahhoz, hogy akik hosszabb idõt töltöttek az oktatásban jobban tudják kompenzálni az agyukban kialakuló elváltozásokat.

  • Kevesebb, olcsóbb beavatkozással eredményesebb lehet egészségügy

    Az amerikaiak egészségét, az Egyesült Államok egészségügyi helyzetét jobban lehetne egyszerûbb, életviteli változtatásokkal javítani, mint a technika látványos fejlesztésével vagy új gyógyszerekkel. Az amerikai egészségügyi reform kidolgozásával kapcsolatban kifejtett véleményt a világ egyik leghagyományosabb orvosi szakfolyóirata, az angol Lancet közölte.

    Az iparilag fejlett országok közül az Egyesült Államok költi a legtöbbet egészségügyre, de ennek költséghatékonysága igen rossz.

  • Csak látszatbetegség a narancsbõr?

    A korunk nõit halálra rémítõ, de legalábbis idegesítõ cellulit német szakorvosok szerint csupán a nõi szervezet kötõszövetének szerkezeti változása: látszatbetegség, amely viszont milliárdos hasznot hajt a gyógyszer- és kozmetikai iparnak.

    A cellulitet 1973-ban írta le elõször Nicole Ronsard, egy New York-i szépségszalon tulajdonosa. A problémát "zsír, víz és mérgezõ bomlástermékek kombinációjaként" határozta meg, amellyel a szervezet nem tud mit kezdeni.

  • Egészségesebbek-e a jobb módú fiatalok? - Felmérés a tinédzserek életmódjáról

    Budapest - A szegénység és az egészségi állapot között már gyerekkortól szoros összefüggés van, olykor pozitív, olykor negatív értelemben: a napi gyümölcsfogyasztás hiánya, az édes üdítõitalok gyakoribb vásárlása, a fogmosás elhanyagolása, a sportolási lehetõségek csekély igénybevétele negatív hatású, ugyanakkor a jómódú fiatalok körében magasabb az alkohol- és marihuánafogyasztás, valamint korábban kezdik a szexet - állapította meg egy nemzetközi felmérés, amelynek eredményeirõl tartottak sajtótájékoztatót szerdán az ÁNTSZ-ben.

  • Génterápiás kezeléssel megállítható a fogínybetegségek kialakulása?

    Az életveszélyes állapotoknál használt géntranszfer már nem ismeretlen fogalom, de az egyetem kutatócsoportja az elsõ, akik ezt a megközelítést használták olyan krónikus állapotok esetében is, mint az ínygyulladás - mondta William Giannobile, az egyetem fogorvosi karának professzora.

    "A génterápiát eddig még nem alkalmazták nem életveszélyes betegségek esetében. Az ínybetegség inkább csak gyengít, mint hogy az életet veszélyeztetné" - mondta Giannobile. "Ez nagyon fontos, mivel a terápiák fejlesztésének legújabb hulláma már túlmutat az életmentésen, és az életminõség javítása felé veszi az irányt."

  • 70 százalékkal magasabb mellrákkockázat a légi személyzet körében

    A kutatók összesen 30 tanulmányt értékeltek az egész világról ugyanebben a témában. Eszerint a légi személyzetnek 70 százalékkal magasabb mellrákkockázata van, a prostatarákra pedig a kockázat 40 százalékkal emelkedik. A több mûszakos dolgozókra – a vizsgálat súlypontja itt a nõvéreken volt – hasonló számok adódtak.

    A kutatók szerint az eddigi ismeretek szerint a magasabb kockázatoknál különösen a fényviszonyok játszottak nagy szerepet: a fény a legfontosabb „idõjelzõ” a szervezet számára és befolyásolja a melatonin termelését is.

  • Pihentető praktikák a nyári kánikulában

    Pihentető praktikák a nyári kánikulábanA nyári kánikula idősek és fiatalok számára is nagy terhet jelent. Nappal kimerültség, éjjel van, hogy csak forgolódunk az ágyban, a fülledt melegben még aludni sem tudunk rendesen. Ilyenkor az ember legtöbbször csak szenved, izzad, másnap nyűgösen, fáradtan ébred, s ez az egész napját megbélyegzi. Ám gondoljunk csak arra, hogy vannak olyan országok, ahol mindig ennyire meleg van. Ezért is találták ki az ilyen helyeken az úgynevezett szieszta időszakot, amikor bezárnak az üzletek tíztől, délután kettőig, hogy ezekben a nagyon meleg órákban az ember pihenhessen kicsit.

  • Új védõoltás könnyítheti meg a parlagfû-allergiáben szenvedõk életét

    Hamarosan megjelenhet a gyógyszerpiacon a várva várt védõoltás, amely kevesebb injekcióval hosszabb idõn át véd a parlagfû-allergia tüneteitõl. A hagyományos allergia vakcinákkal szemben, amelyeket hónapokon át hetente kell beadni, az új oltásra csak néhányszor lenne szükség, hatása viszont hosszabb lenne.

    Az allergológus az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Társaság kongresszusán számolt be eredményeikrõl, amelyek alapján az új vakcinából mindössze négy injekcióra lenne szükség.

  • Gyorsítja az érelmeszesedést a légszennyezõdés

    Az erõsen szennyezett levegõ fokozza a koszorúér-betegség és általában az érelmeszesedés kockázatát: német és amerikai vizsgálatok egybehangzóan bizonyították ezt a milliók életét veszélyeztetõ összefüggést.

    A szennyezett levegõtõl sokan köhögnek, vannak, akiknek idült hörghurutot, gyerekeknek asztmás rohamot okoz - ehhez a légzõszervi bûnlajstromhoz a szívrohamok kockázatának növekedése is csatlakozik.

  • Koraszülött babákat menthet meg az "agymosás"

    Javítja a koraszülött babák túlélési esélyeit egy speciális új technika, amellyel "átmossák" az agyvérzést elszenvedett újszülöttek agyát - ismerteti a Pediatrics címû szakfolyóiratban megjelent tanulmányt. A Bristoli Egyetem kutatói 77 koraszülöttet vontak be tanulmányukba, amelyben vagy a hagyományos, vagy az általuk kifejlesztett új módszerrel kezelték az agyvérzésen átesett újszülötteket. Az eredmények szerint sikerrel alkalmazták az új technikát, amelyben csövek segítségével juttattak folyadékot a babák agyába.

  • Gyengébb térbeli tájékozódási képességgel rendelkeznek a nõk

    Az Iowai Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy a nõk fali lebenyének vastagabb kéregállománya alacsonyabb szintû mentális rotációs képességgel párosul, valamint hogy a férfiakban - a nõkhöz képest - nagyobb részt foglal el a fali lebeny felszínének a területe.

    Ezek mellett a fali lebeny nagyobb felszíne összefügg a mentális rotációs feladatok során elért jobb teljesítménnyel. "Nem arról van szó, hogy a nõk nem tudják végrehajtani a mentális rotációs feladatokat, csak lassabban hajtják végre azokat" - közölte a tanulmány szerzõje, dr. Tim Koscik.

  • CT- és MR-vizsgálatok elõtt

    CT, MR, vizsgálat, MR-vizsgálatok rövid összefoglalója

    A radiológiai diagnosztika gyors fejlõdésének következtében mind újabb, modernebb vizsgálómódszerek jelentek meg és kerültek be a mindennapi gyakorlatba. A hagyományos módszerekkel szemben ezek szokatlanul bonyolultak lehetnek a beteg számára, a gépek nagy terjedelmükkel, mozgásukkal fokozhatják a betegek amúgy is meglevõ szorongását. Ez némileg talán csökkenthetõ, megelõzhetõ a vizsgálatok elõtti részletesebb tájékoztatással.