rss
  • A csecsemõ tanulni akar - magyar tanulmány a Science-ban

  • Budapest - A csecsemõk velük születetten általános, megtanulható tudást várnak el a velük kapcsolatba lépõ felnõttõl - összegezte kutatásuk eredményét Csibra Gergely, aki társszerzõje a csecsemõk korai pedagógiai érzékenységérõl, a természetes pedagógia elméletérõl a Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmánynak. A Közép-európai Egyetem (CEU) most alakult Megismeréstudományi Laboratóriumának (Cognitive Science Laboratory) vezetõi, Csibra Gergely és Gergely György dolgozták ki a csecsemõk korai értelmi fejlõdésének úgynevezett "természetes pedagógia" elméletét magyar és angol kutatócsoportok közremûködésével.

    Eszerint a kisbaba már néhányhónaposan felismeri az interaktív helyzetek tanító jellegét és elméjét tanulásra kész "üzemmódba" kapcsolja. A csecsemõk veleszületett érzékenységgel reagálnak azokra a kommunikációs jegyekre, amelyek a másik közlésre irányuló szándékát jelzik, ilyen például a szemkontaktus, megszólítás, a tekintet váltása a baba és egy tárgy között. E viselkedéseket új ismeretek átadására vonatkozó tanítói szándékként értelmezik.
    A magyar kutatóknak most kísérletes helyzetben is sikerült bizonyítaniuk a természetes pedagógia elvének helytállóságát. A vizsgálatot Topál József, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének fõmunkatársa végezte, Gergely Györggyel és Csibra Gergellyel, valamint az ELTE Etológia Tanszékének két munkatársával, Miklósi Ádámmal és Erdõhegyi Ágnessel együttmûködésben.

    A kísérletben 10 hónapos csecsemõk tárgykeresõ viselkedését vizsgálták egyszerû rejtési helyzetben. Ebben a baba szeme láttára újra és újra elrejtettek egy játékot a két edény valamelyike alá, majd hagyták, hogy megkeresse. Miután a baba már magabiztosan nyúlt az ismételten elrejtett tárgyért a megszokott edény felé, a következõ próbában azt láthatta, hogy a tárgy a másik, addig üresen álló edény alá kerül. A 10 hónapos csecsemõk ilyen esetben jellegzetesen hibáznak, a korábban bevált, ám most éppen üresen álló edényhez nyúlnak. Ezt a keresési hibát több mint ötven éve ismeri a csecsemõpszichológia. Bár különbözõ magyarázatok születtek ezzel kapcsolatban, valamennyiben közös az, hogy a hibát az értelmi fejlõdés átmeneti állapotának tulajdonítják, mely a gondolkodási-, a memória-, a mozgáskoordinációs-, vagy a gátlási képességek éretlenségére vezethetõ vissza.

    A magyar kutatók Science magazinban közölt eredményei azonban a természetes pedagógia elméletének alkalmazásával az ismert jelenség alapvetõen új magyarázatát adják. A kísérletbõl kiderült, hogy a tárgy elrejtésekor a tanításra utaló jegyek megváltoztatásával a csecsemõk keresési hibája is aktívan befolyásolható. Amikor a tanítási szándékra utaló viselkedési jegyek elmaradtak az ismételt rejtések során, akkor a babák jóval kevésbé estek abba a hibába, hogy a tárgy új helyre rejtésekor az akkor éppen üres edény alatt keressék.

    A korábban ismételten jutalmazott, de most üres edény alatt való tárgykeresést Csibra Gergely azzal magyarázza, hogy a csecsemõk a kommunikálva rejtést általános tanítási helyzetnek tekintik, így félreértelmezve a helyzetet nem itt-és-most feladatként oldják meg, hanem általánosítható információt ragadnak meg.

    A csecsemõk pedagógiai érzékenysége persze általában nem vezet ilyen hibás megoldásokhoz. Jelentõsége abban rejlik, hogy az emberré válás fontos elemeként a kulturális és szociális ismeretátadási folyamatok fontos alapmechanizmusa - vélik a magyar kutatók.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Cukorbetegség kezelése fokhagymával

    Budapest - Japán kutatók vizsgálatai szerint a fokhagymában olyan anyag található, amely a cukorbajos egerekben csökkenti a magas vércukorszintet. A sikeres állatkísérletek után cukorbetegek bevonásával tervezik a tudományos munka folytatását.

    A fokhagyma évezredek óta használatos nemcsak fûszerként, hanem gyógyszeres kezelésre is. A korszerû vizsgálati módszerek bizonyították, hogy valóban csökkenti a vérzsírok szintjét, alvadásgátló és mérsékli a magas vérnyomást is.

  • Kutyák, akik képesek kiszagolni egyes ráktípusokat az emberi szervezetben

    Amerikai kutatók arra figyeltek fel, hogy egyes kutyák képesek kiszagolni a melanómát, illetve egyes ráktípusokat az emberi szervezetben. Ha megtaláljuk a ráktípusok jellegzetes szagmintáit, elég lesz egy érzékelõt elhúzni a szervezet felett, hogy kimutathassuk a kifejlõdõ sejttenyészeteket.

    Tizenegy beteget vizsgáltak, akiknek BCC-je, úgynevezett alapsejtes bõrrákja van. A betegeknek egy hétig szagminta nélküli szappant, sampont és ruhát adtak, hogy a kísérlet során teljes egészében kikerülhessék a külsõ forrásból érkezõ szag- és illatmintákat.

  • Halálos veszély az influenza, ha valaki nagyon kövér

    A H1N1 vírus eleve súlyos influenzajárvány okozójaként jelent meg, de a statisztikai adatok összesítése szerint a fertõzés különösen akkor életveszélyes, ha a beteg kórosan elhízott - mutatták ki amerikai kutatók.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009 õszén a H1N1 vírus okozta influenzát milliókat veszélyeztetõ világjárványnak jósolta. Az egész világot súlyosan érintõ pandémia szerencsére elmaradt, de minden országban voltak súlyos fertõzések, betegek, akik gépi lélegeztetésre szorultak és végül életüket vesztették.

  • A tél végével beköszönt a tavaszi fáradtság

    A tél végével beköszönt a tavaszi fáradtságFáradtság, nyugtalanság, aluszékonyság, fokozott étvágy és az ezzel együtt járó hízás, társaságkerülés, dekoncentráció, libidó csökkenése, általános rossz közérzet - mind a tél végi időszak jellemző panaszai. Bizonyos szintig természetes az ilyenkor jelentkező pesszimizmus, ám amikor ez az állapot már nem csak hangulati ingadozás, hanem az egyén napi ritmusában is zavart okoz, és évről-évre ugyanazon időszakokban tér vissza, szezonális depresszióként diagnosztizálják. A fény életfunkcióink alapvető szabályozója.

  • Legyõzhetõ a HIV-vírus? - Egereken már sikerült

    Talán legyõzhetõvé válik az eddig gyógyíthatatlannak tûnõ betegség? Újabb kisérleteket végeztek egereken az University of Pennsylvania kutatói.

    A HIV- vírus nem képes behatolni a fehérvérsejtekbe, a fertõzött egerek a kezelésnek köszönhetõen meggyógyultak. Emberekkel még nem történtek klinikai kísérletek, elméletileg a módszer meggyõzõen mûködhet: az orvosoknak csak annyit kell tenniük, hogy T-sejteket nyernek ki a páciens szervezetébõl, átszerkesztik, majd visszajuttatják.

  • Tudatos bőrápolás: mentsd a bőröd!

    Tudatos bőrápolás: mentsd a bőröd!Rosszul választ hidratálókrémet, arcápolót a nők többsége, sokan nem is ússzák meg ép bőrrel: akár ronthatunk is bőrünk állapotán. Ezért sem a legjobb ötlet arckrémet ajándékozni, és ha kapunk – például karácsonykor - ne kenjük gondolkodás nélkül magunkra. Legtöbben a reklámok hatására és ismerősök ajánlására vásárolnak arckrémet. Ha szerencséjük van, beválik. Többnyire azonban az ellenkezője történik. Ha nem a megfelelő terméket vagy nem a megfelelő területen alkalmazzuk, csak rontunk a helyzeten– emiatt gyakran végzik a fürdőszobaszekrény mélyén a többi porosodó készítmény mellett.

  • A felnõttkori elhízás csecsemõkorban kezdõdik

    Boston - A felnõttkori kövérség kritikus idõszakát az élet elsõ hónapjai jelentik. A meglepõ és sokak számára lehangoló tudományos tanulmányt az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.

    Számos kutatócsoport foglalkozik az elhízás, a kövérség kérdéseivel, mert a súlytöbblet a világszerte legtöbb halált okozó szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

  • A gránátalma leve segíti a súlyos vesebetegeket

    A gránátalmalé erõsen antioxidáns hatású, és emiatt szinte minden betegség kezelésére ajánlják, a ráktól a szívbajokig.

    Izraeli kutatók az amerikai vesegyógyászok idei tudományos ülésén ismertették eredményeiket, amelyek szerint ez a gyümölcslé jelentõsen javítja a mûvese kezelésre szoruló betegek állapotát is.

    Az izraeli Nyugat-Galileai Kórház szakemberei Baty Kristal vezetésével 101 vesebeteget vizsgáltak.

  • Szúnyogok adják be a védõoltást

    Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.

  • A passzív dohányzás következménye akár lábamputáció is lehet?

    A passzív dohányzás fontos kockázati tényezõje a perifériás artériás betegségeknek, érintheti a lábartériákat és akár amputációhoz is vezethet – közölték kínai kutatók.

    Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy kapcsolat van a passzív dohányzás és a szívbetegségek, valamint a szélütés között.

    A Circulation címû szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a pekingi Jao Ho és kutatócsoportja passzív dohányzásnak kitett nõk perifériás keringési betegségeit is vizsgálta.

  • Az újgenerációs gyógyítás fõ résztvevõje az aloe vera

    Az aloe vera genetikailag változatos: több mint 200 faja létezik. Származási helye Afrika. Virágai sárga színûek. Kiválóan termeszthetõ üvegházakban, ahol a hõmérséklet 70-80 fok.

    Az újgenerációs kozmetikumok egyik hatóanyaga, és a gyógyítás is felfedezte magának az egészségre gyakorolt igen kedvezõ tulajdonságai miatt. Nem csupán a bõrt teszi ragyogóvá, de a diabétesz karbantartásában, hasi fájdalmak esetén, ránckezelésben, ízületi panaszoknál vagy a vértisztításban is hathatósan bevethetõ.

  • Megtalálták a gént, amely felelõs az autizmus kialakulásáért?

    Megtalálták azt a gént az egerek és patkányok szervezetében, amely felelõs az autizmus és számos más neurológiai probléma kialakulásáért, a kutatás azonban sajnálatosan még csak az elsõ lépéseknél tart - számolt be a felfedezésrõl a Scientific American.

    Az Npas4-ként ismert gén képes lenyugtatni a túlságosan aktív idegsejteket, így a kellõ kutatások esetén megindulhat az autizmussal és egyéb idegi problémákkal kapcsolatos gyógymódok fejlesztése, nyilatkozta az újságnak Michael Greenberg.

  • A túl sok koffein lassítja a reakcióidõt

    A túlzásba vitt stimulánsok nem gyorsítanak, hanem épp az ellenkezõjét érik el: amerikai kutatók kiderítették, hogy az energiaitalok lassítják a reakcióidõt, ha túl sokat fogyasztanak belõlük. Meagan Howard, az Észak-Kentuckyi Egyetem kutatója és kollégái nyolcvan 18 és 40 év közötti egyetemi hallgató reakcióidejét tesztelték. Az alanyokat három csoportra osztották. Az egyik erõsen koffeintartalmú energiaitalt ivott, a másik egy jóval kevesebb stimulánst tartalmazót, a harmadik pedig egy energiaital ízû, koffeinmentes placebót.

  • Tapintást érzékel a mesterséges bõr

    A hajlékony félvezetõ anyagból készült új mesterséges bõr érzékeli a tapintást, ami lehetõvé teszi, hogy olyan robotokat alkossanak meg, amelyek fogása akár egy tojás biztonságos tartásához is elegendõen finom, miközben elég erõs egy serpenyõ megtartásához - jelentették be vasárnap amerikai kutatók.

    Komoly feladatot jelent a robotikában, hogy a létrehozott eszköz a különbözõ tárgyak megfogásához és megtartásához szükséges erõt rugalmasan legyen képes megválasztani és alkalmazni. A nyomásérzékeny anyagokat e követelmény teljesítésére tervezik.