Washington - Egy kora gyermekkorban gyakori fertõzõbetegséget, a roseolát okozó vírus sokszor a DNS révén öröklõdik - derítették ki amerikai kutatók.
A herpeszvírusok családjába tartozó humán herpeszvírus-6-ot (HHV-6) még 1986-ban fedezték fel. Két évvel késõbb a roseola infantum, vagy más néven az exanthema subitum kórokozójaként azonosították. A primer infekció az esetek többségében tünetmentesen zajlik, de megnyilvánulhat a csecsemõk és kisgyermekek heveny lázas betegségeként.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A New York-i Rochester Egyetem kutatói szerint a HHV-6 kórokozóval fertõzött csecsemõk többségénél a vírus integrálódott a kromoszómákba. E gyermekek szüleinél is beépült a vírus a kromoszómába, ami arra enged következtetni, hogy a kórokozó a petesejtek vagy a spermiumok közvetítésével jut át, vagyis öröklõdik.
"Ez a veleszületett fertõzés egyedülálló mechanizmusa" - hangsúlyozta a vizsgálatot irányító Caroline Breese Hall, az egyetem gyermekorvosa. Kutatócsoportja jelenleg azt vizsgálja, hogy a kromoszómába integrálódott vírus mit is jelent a gyermekek további sorsa szempontjából.
"Mit jelent valójában a kromoszómákba beépült vírus, képes-e a kórokozó újra aktiválódni, kijutni a szervezetbe és gondokat okozni? Kialakul-e valamilyen immunválasz a szervezetben?" - sorolta a kérdéseket a kutató.
E kérdéseknek komoly jelentõsége van, hiszen gyakorlatilag szinte mindenki a HHV-6 vírus hordozója.
Caroline Breese Hall csoportja 250 csecsemõt vizsgált meg, akik közül 85-nál kimutatták a kórokozót: 43-an vírushordozóként születtek, 42-en pedig késõbb fertõzõdött meg.
A vírushordozóként született csecsemõk többségénél a kórokozót kimutatták a kromoszómákban. A kutatók eredeti feltevése szerint a vírus a placentán hatolt át valamilyen módon. Mint azonban kiderült, az esetek 86 százalékában az újszülöttek direkt módon, genetikailag örökölték a kórokozót, s mindössze 14 százalékuk fertõzõdött meg a placentán keresztül.
A vizsgálatok kimutatták, hogy vagy a gyermekek apja, vagy az anyja (de sohasem mindkét szülõ) a kromoszómáiban hordozta a kórokozót. A vírus több ponton is csatlakozhat a DNS-hez, ám többnyire a kromoszóma valamelyik végéhez kapcsolódik, azokhoz a ponthoz, ahol a telomerek találhatók. (A telomer vagy teloméra a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlõdõ szakasz, amely megakadályozza, hogy a kromoszómavégek összetapadjanak, a sejtosztódás során pedig védi a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. Egyrészt az öregedés folyamatában, másrészt az immunválaszban játszanak szerepet).
Caroline Breese Hall szerint azoknál a személyeknél, akik öröklik a vírust, a kórokozó az egész szervezetükben megtalálható. "A vírus egyaránt megtalálható a hajukban, a körmeikben, a bõrben, a véráramban, mégpedig igen magas koncentrációban" - hangsúlyozta a kutató.
Az ily módon született csecsemõk nem tûnnek betegnek, ám a kutatók figyelemmel akarják kísérni a gyerekek további sorsát, azt, hogy normálisan fejlõdnek-e. Mindegyiküknél kimutatták a HHV-6 vírusra képzõdött antitesteket, ami azt bizonyítja, hogy szervezetük valamilyen immunválaszt adott a kórokozóra.