rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Az idõsebb apák gyermekeinél magasabb a bipoláris zavarok kockázata

  • Stockholm - Az idõsebb férfiak gyermekeinél magasabb az úgynevezett bipoláris zavarok kockázata - derült ki egy nagyszabású svéd kutatásból, amelynek eredményeit az Archives of General Psychiatry címû elmekórtani szaklap szeptemberi számában tették közre.

    A bipoláris betegséget (mániás depresszió), amely a teljes népesség 1-4 százalékát sújtja, a kedélyállapot és mûködõképesség drámai változásai jellemzik. A beteg hol mélységesen levert, apatikus, hol szárnyal a jókedvtõl és a tettvágytól.

    Korábbi vizsgálatok a skizofréniát és az autizmust hozták összefüggésbe az apák korával, egy tavaly közreadott dán tanulmány a bipoláris zavart adta hozzá a listához, a stockholmi Karolinska Intézet által végzett vizsgálat pedig most alátámasztotta az utóbbi összefüggést.

    A kutatók a svéd nemzeti népességnyilvántartásban szereplõ 80 ezer személy adatait tanulmányozták, beleértve 13 428 bipoláris zavarban szenvedõ betegét, akik 1932 és 1991 között látták meg a napvilágot.

    Miután a tudósok kiszûrték az anyák korával kapcsolatos kockázati tényezõket, arra a következére jutottak, hogy a 40 évesnél idõsebb apák gyermekeinél kezd nõni a bipoláris zavar veszélye. Az 55 évnél idõsebb férfiak gyermekeinél már 37 százalékkal magasabb a mániás depresszió kialakulásának kockázata azokkal szemben, akik huszonéves apától születtek, s kétszer nagyobb annak a valószínûsége, hogy a betegség tünetei már a 20. életévük elõtt megjelennek.

    A jelenséget a kutatók azzal magyarázzák, hogy az idõsebb férfiak spermája esetében gyakoribb a genetikai mutáció lehetõsége. A férfiak kora közrejátszhat gyermekeik egyéb fejlõdési rendellenességeiben is, ennek jegyében a spermabankok korhatárt vezettek be a donorok számára.

    A kutatás eredményei azonban nem kell, hogy elvegyék az idõsebb férfiak kedvét az apaságtól - hangsúlyozta Emma Frans, a tanulmány vezetõ szerzõje. A bipoláris zavar elõfordulása ugyanis csekély, így az apa kora által megnövelt kockázat sem jelent számottevõ veszélyt.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fontos az anyajegyek folyamatos ellenőrzése

    Fontos az anyajegyek folyamatos ellenőrzéseIgen kevés azon embereknek a száma, akik folyamatosan eljárnak ellenőriztetni anyajegyeiket, pedig az elváltozásokat jobb minél hamarabb megnézetni egy szakemberrel. A dermatoszkóp több, mint 10 éve a bőrgyógyászok leghatékonyabb eszköze az anyajegyszűrésre, hiszen az eszköz több, mint tízszeres nagyítást biztosít, és olyan képletek válnak láthatóvá alatta, melyeket szabad szemmel nem látnánk. Anyajegyszámtól, bőrtípustól függetlenül mindenkinek évente egyszer el kell látogatnia a bőrgyógyászához.

  • A szívbillentyû cseréje katéter útján eredményesebb

    Az aorta, a szív bal kamrájából kiinduló fõverõér kezdeti szakaszában lévõ billentyû cseréje egyik leggyakoribb szívsebészeti beavatkozás, de az általában idõs betegek operációja jelentõs kockázattal jár. A mellkas mûtéti fölnyitása nélkül, az éren keresztül beültethetõ mûbillentyû alapvetõen megváltoztatta a betegeknek az ellátását. A fõverõérben lévõ billentyû az életkor elõrehaladásával nem ritkán elmeszesedik, beszûkül. Amerikai statisztikák szerint idõs korban minden száz emberbõl négy-ötnél kifejlõdik az aortabillentyû szûkülete, és mivel a társadalom az iparilag fejlett országokban öregszik, ez a kórkép mind gyakoribbá válik.

  • Védjük a bőrünket: előzzük meg a leégést

    Védjük a bőrünket: előzzük meg a leégéstA jóidő beköszöntével egyre többet vagyunk kinn a szabadban, a napsütésen. Ilyenkor különösen fontos megtenni a szükséges lépéseket a bőr védelmének érdekében. A napégés a kellemetlen fájdalom és diszkomfortérzet mellett akár maradandóan is károsíthatja a hámréteget. Noha a napégés átmeneti állapotnak tűnik, hosszú távú károsodást hagy maga után, ami növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. Kint tartózkodás esetén érdemes hosszú ujjú pólót, hosszú nadrágot, széles karimájú kalapot és napszemüveget viselni.

  • Szívbetegek kerüljék a hideget!

    München - Szívinfarktus után a betegek vérében néhánynapos hideg hatására megnõ a gyulladást jelzõ fehérjék mennyisége, ami újabb szívroham veszélyére utal. Az AIRGENE európai kutatócsoport figyelmezteti a korosodó szívbetegeket, hogy hosszabb ideig ne tartózkodjanak a hidegben.
    A szívrohamok télen sokkal gyakrabban következnek be, mint nyári melegben. Ezt fõleg azzal magyarázták, hogy hideg hatására az erek összehúzódnak, a szívizom kevesebb vért kap, mint amennyire szüksége volna és valamelyik koszorúér elzáródásának következtében szívinfarktus következik be.

  • Vigyázz: hamis gyógyszerek a láthatáron!

    Világszerte terjedõ üzlet a gyógyszerhamisítás

    London - Több személyít ítélt börtönbüntetésre a londoni bíróság receptköteles - és részben hamis - gyógyszerkészítmények engedély nélküli forgalmazása miatt. Az elítéltek által eladott patikaszerek értéke meghaladja a kétmillió angol fontot (közel 600 millió forint).

    A gyógyszerhamisítás világszerte terjedõ, gyors hasznot hozó üzlet.

  • A legtöbb lombikbaba egészséges

    A több mint harminc évvel bevezetése után készült felmérések szerint a lombikbébi eljárás segítségével született gyerekeknél alig található orvosi eltérés a hagyományos megtermékenyülés után világra jöttekhez képest.

    Világszerte hárommillió fölött van a szervezeten kívüli, mesterséges megtermékenyítéssel, közismert nevén lombikbébi eljárással született gyerekek száma, amely az összes élve születés 4 százalékát teszi ki mára - közölték kutatók vasárnap a legrangosabb amerikai tudományos társaság, az AAAS éves találkozóján.

  • Növeli a mellrák kockázatát a túlsúly

    Növeli a mellrák kockázatát a túlsúlyMivel ma Magyarországon évente 7500 nő szembesül ezzel a diagnózissal, az önvizsgálat, a korai felismerés és a helyes életmód jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A mellrák önmagában nem halálos kór, csak akkor válhat azzá, ha áttéteket képez a szervezet más részein, bekerül a nyirokcsomókba, a tüdőbe vagy egyéb szervekbe. Ha bejut a véráramba vagy a csontokba, akkor valóban akár végzetes is lehet. Az áttétképződés azt jelenti, hogy terjed a daganat, és ha eléri a nyirokcsomókat, ellenőrizhetetlenné, fékezhetetlenné válhat. A korai felismerés a legjobb mód a terjedés megelőzésére.

  • A stressz gyengíti az immunrendszert, erősítsük C-vitaminnal

    A stressz gyengíti az immunrendszert, erősítsük C-vitaminnalA stressz több szempontból is károsan hat az egészségünkre: hosszabb idő után krónikus betegségek kialakulásához vezethet, és a fiatalokra is negatívan hat: a stresszes időszakok legyengíthetik az immunrendszert. Ilyenkor jön jól az extra adag C-vitamin! A tartósan fennálló krónikus stressz jelentősen károsíthatja immunrendszerünk hatékonyságát, így kevésbé tudunk védekezni a fertőzésekkel és különböző kórokozókkal szemben. Elegendő C-vitamin hiányában csökken a baktériumokat és vírusokat felfaló immunsejtek aktivitása, ezért az illető könnyebben, hamarabb lesz beteg.

  • A mértékletes alkoholfogyasztás csökkenti a veserák kialakulását?

    Azoknak, akik mértékletesen fogyasztanak alkoholt, kisebb esélyük van a veserák kialakulására, mint az anti-alkoholistáknak - állítják Dr. Jung Eun Lee és kollégái a Harvard Egyetem, Nõi Klinika munkatársai.

    A vizsgálatok kezdetekor az egyének nem voltak rákosok. Kérdõíveket töltöttek ki az alkohol fogyasztásukról, étkezési szokásaikról, súlyukról és egyéb tényezõkrõl. A résztvevõket 7-20 évig követték, ez alatt az idõ alatt végül 1430 esetben alakult ki veserák, fõleg világos sejtes, amely a leggyakoribb veserák fajta felnõttekben.

  • Egyre több gyermek szenved veseköves betegségben

    Amikor a vesekõre gondolunk, ritkán jutnak eszünkbe a gyerekek. Az orvosok azonban azt állítják, hogy egyre több gyermek szenved ettõl az igen fájdalmas betegségtõl, a szám pedig egyre növekedhet az elhízás terjedésével.

    Bár a beteg gyermekek számát pontosan nem lehet meghatározni, a gyermekkorházak orvosai állítják, a számok egyre növekednek. "Nagyon kevés adat áll rendelkezésre a gyermekek köves megbetegedéseivel kapcsolatban." - mondta Dr. Caleb Nelson, a Bostoni Gyermekkórház urológusa. "A legtöbb adat felnõttekre, vagy a teljes népességre vonatkozik."

  • Általánosan védhet az influenza ellen egy antitestünk

    Az emberi test elõállít egy ritka antitestet, amely hatékony minden influenzavírus ellen, és termelõdésének fokozásával általános influenza elleni kezelést lehetne kidolgozni - közölték amerikai kutatók.

    A Wisconsini Egyetem munkatársainak egérkísérletei azt mutatták, hogy ezek az immunfehérjék a legtöbb embernek segítenének túlélni egy amúgy halálos dózis influenzavírussal való fertõzést.

  • Akupunktúrával a rákos fájdalmak ellen

    Az akupunktúra jelentõsen enyhíti a mûtéttel kezelt fej-nyaktáji rákokban szenvedõ betegek fájdalmát, derül ki egy az Amerikai Klinikai Onkológusok éves kongresszusán.

    Nem gyógyítja meg a betegségeket ugyan, de sikeresen képes kezelni számos kínzó tünetet, például a légszomjat, szorongást, vagy depressziót, idült kimerültséget, fájdalmat, neuropátiát és a csont- és ízületi gyulladást.

  • A fülkagyló alapján végezhetik a jövõben az azonosítást

    A fülkagyló alakja egyéni és nem változik életünk során, így a jövõben ennek alapján végezhetik az utasok azonosítását a brit reptereken.

    Jelenleg az ujjlenyomatok vizsgálata a személyi azonosítás legelelterjedtebb módja, ám nem mindenkinél alkalmazható, hiszen a pékek vagy a kõmûvesek esetében a jellegzetes bõrbarázdák szabályosan "lekophatnak". Hatékony azonosítási módszer a szem ideghártyájának, a retinának a "letapogatása" is, ehhez azonban a vizsgált személynek közvetlen közelrõl kel belenéznie a készülékbe.

  • A diabétesz hatalmas árat követel a szegényebb országoktól

    A diabétesz és szövõdményei, köztük a szélütés és szívbetegségek hatalmas pénzügyi terhet rónak a következõ években a szegényebb országokra - állítja egy kedden közzétett jelentés.

    "A diabétesz a fejlett országok betegségébõl az olyan fejlõdõ országok betegségévé válik, mint India és Kína, ami az egészségügyi költségek emelkedése miatt nyomást jelenthet majd egészségügyi rendszereikre" - vélekedett Philip Clarke, a Sydneyi Egyetem közegészségügyi fakultásának munkatársa.