Új kutatások szerint az allergiások helyzetén nem csak az állatszõr és a pollen ronthat, hanem a lelki megterhelés és a stressz is. Egy nemrég közzé tett tanulmány szerint minél nagyobb stressznek vagyunk kitéve, annál hevesebbek lesznek az allergiás reakciók.
"Kutatásaink szerint egyértelmû összefüggés mutatható ki az allergiás reakciók és az életünkben jelen lévõ stressz mértéke között" - nyilatkozta Dr. Janice Kiecolt-Glaser, az Ohio Állami Egyetem Egészségügyi Központjának munkatársa.
A kutatás során az önkéntes résztvevõknek elõször különbözõ allergén anyagokat (pollen, állatszõr) csöpögtettek a karjára, majd mindannyiuknak elõ kellett adniuk valamit-egy verset, egy dalt-társaik elõtt. A megfigyelések szerint az allergiás reakciók a lelki megterhelés hatására akár 2-4-szer rosszabbak is voltak, mint normális esetben.
"Ezért csak azt ajánlhatjuk minden allergiásnak, hogy próbálják kerülni a stresszt, az ugyanis sokat ronthat az életminõségükön allergiás idõszakban" - nyilatkozta Dr. Kiecolt-Glaser. Amerikában közel 50 millió embert érint jelenleg az allergia, és az ország évente mintegy 3,4 milliárd dollárt költ az ilyen betegek ellátására.
Molekuláris kapcsolatot fedeztek fel a napi bioritmus, vagyis biológiai óra és az anyagcsere között. Ez az eredmény új utat nyithat a cukorbetegség, az elhízás és más kapcsolódó betegségek gyógyításában.
New York - Az inuitok étrendjében szereplõ telitetlen zsírsavak védenék az ereket, a dohányzás elterjedése viszont fokozza a koszorúérbetegség kockázatát. Amerikai kutatók vizsgálatának eredményei szerint egyelõre gyõzött a cigaretta.
Fáradtság, nyugtalanság, aluszékonyság, fokozott étvágy és az ezzel együtt járó hízás, társaságkerülés, dekoncentráció, libidó csökkenése, általános rossz közérzet - mind a tél végi időszak jellemző panaszai. Bizonyos szintig természetes az ilyenkor jelentkező pesszimizmus, ám amikor ez az állapot már nem csak hangulati ingadozás, hanem az egyén napi ritmusában is zavart okoz, és évről-évre ugyanazon időszakokban tér vissza, szezonális depresszióként diagnosztizálják. A fény életfunkcióink alapvető szabályozója. 
A hajszál az elsõ olyan közvetlen biológiai marker, amelynek segítségével kanadai kutatók megmutatták, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a szívroham kialakulásában. A munkahelyi, házassági vagy pénzügyi problémák mint stresszkeltõ tényezõk hatása a szív- és érrendszeri problémák kialakulására korábban is ismert volt. A krónikus stressz mérésére azonban nem volt biológiai marker. Gideon Koren, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója munkatársaival kidolgozott egy új módszert, amellyel pontosan mérhetõ a hajszálban a kortizol hormon koncentrációja, ezáltal a szívrohamot megelõzõ hónapokban a pácienst ért stressz szintje.
Az éhség nagyon összetett érzés, melyet az agy és a hormonrendszer együtt működve irányít. Azt, hogy mennyire vagyunk éhesek és mikor, meglepően sok dolog befolyásolhatja. Légkondicionáló: Télen általában több kalóriát fogyasztunk el, mint nyáron, a hidegben ugyanis több energiára van szükségünk ahhoz, hogy egyenletesen melegen tartsuk a szervezetünket. A légkondicionálónak sajnos ugyanolyan hatása van, mint a kinti hideg levegőnek, vagyis még akkor is többet eszünk a hatására, ha nincs szükségünk plusz energiára.
Nagyobb a kockázata bizonyos ráktípusoknak, ha valaki hosszú távon sok füstölõfüstöt lélegez be, még akkor is, ha nem dohányzik, derül ki egy friss vizsgálatból, melynek során összefüggést találtak a füstölõ-expozíció és a legtöbb felsõlégúti rák, valamint a laphámsejtes tüdõrák között.
Már korábban bebizonyosodott, hogy a növekedési hormonok szedése segíthet a hormonhiány miatt alacsony termetû gyermekek kezelésében, az azonban, hogy növekedési hormon a nem hormonhiányos gyermekek esetében is hatékony lehet, csak nemrég került napvilágra.
Könnyebben tartják meg egészséges testsúlyukat azok a nõk, akik naponta egy-két pohár vörösbort, sört vagy röviditalt elfogyasztanak, mint azok, akik egyáltalán nem isznak alkoholt. A bostoni Brigham and Women's Hospital munkatársai több mint 19 ezer normál testsúlyú, 39 évesnél idõsebb amerikai nõt kérdeztek ki italozási szokásaikról, majd 13 éven át figyelemmel követték õket. Az Archives of Internal Medicine címû szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint 7346 nõ, a megkérdezettek 38 százaléka vallotta, hogy egy csepp alkoholt sem iszik.
A terhesség elõtt már elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel, elsõsorban gerincvelõi vagy agyi elváltozással.
London - Túl aktív, fegyelmezetlen a kisdiák? A brit iskolák teljesen új módszerrel, talpmasszázzsal próbálják megoldani a problémát, így remélik elérni, hogy a gyerekek koncentráltabbak, nyugodtabbak legyenek.
München - Szívinfarktus után a betegek vérében néhánynapos hideg hatására megnõ a gyulladást jelzõ fehérjék mennyisége, ami újabb szívroham veszélyére utal. Az AIRGENE európai kutatócsoport figyelmezteti a korosodó szívbetegeket, hogy hosszabb ideig ne tartózkodjanak a hidegben.
Elalváskor az ember izomzata fokozatos elernyed, egészen addig, amíg olyan erőtlen állapotba nem kerül, hogy az agy azt hiszi, a súlytalanság állapotában zuhan – gyorsan össze is rántja az izmokat, hogy tompítsa a becsapódást. Legalábbis ez az egyik elméletük a kutatóknak arra a kérdésre, hogy mi okozhatja az oly gyakori alvás közbeni rángatózást. Mivel az esetek nagy részében egy teljesen ártalmatlan dologról beszélünk, viszonylag kevés tudományos kutatás övezi a témát. Az orvosok egy része szerint ártalmatlan, míg mások szerint komoly ok állhat a háttérben.
A koffein akár meg is akadályozhatja a sclerosis multiplex (SM) kialakulását. A kisérleti eredmények tükrében, olyan gyógyszerek fejleszthetõk ki, amelyekkel autoimmun megbetegedések válhatnak gyógyíthatóvá.
Egy, az 'Addiction' címû szaklapban megjelent tanulmány szerint nagyobb eséllyel alakulnak ki függõségi problémák és egyéb mentális panaszok azoknál a gyerekeknél, akiknek édesanyja a fogantatásuk idején nem jutott elegendõ táplálékhoz. A Bouman GGZ és a Rotterdami Erasmus Egyetem kutatói az 1944 és 47 közötti 'nagy téli éhínség' idõszakát vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a terhesség alatt éhezõ anyák gyermekeinél nagyobb eséllyel alakulnak ki addikciós és egyéb mentális problémák.
