Norvég kutatók a túlórák lehetséges következményeivel foglalkoztak. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a többet dolgozóknak jobban kell-e tartaniuk a depressziótól.
1350 olyan dolgozóval töltettek ki megfelelõ kérdõíveket, akik heti 41 és 100 óra között dolgoztak és 9000 emberrel akik 40 óra alatt maradtak. A többletmunka lényegesen magasabb valószínûséggel volt kapcsolatos pszichés betegségekkel. Férfiaknál az arány 12,5 százalék volt az összehasonlító csoport 9 százalékával szemben, nõknél 11 a 7 százalékkal szemben. A legerõsebb korreláció a túlórák és a félelem/depresszió között azoknál a férfiaknál mutatkozott, akik 49 és 100 óra között dolgoztak. Ez a csoport végezte a legnehezebb fizikai munkát is, továbbá õk döntõen több mûszakos szolgálatban voltak és rosszabb képzettséggel rendelkeztek.
Lehetséges teóriák a fokozott kockázatra például, hogy a több munka mentális „elhasználódáshoz” vezet vagy, hogy a különbözõ félelemekre és depressziókra kedvezõtlenebbül hat a kemény munka.