rss
  • A szülés utáni depresszió lehetséges oka

  • Cambridge (Massachusetts) - A szülés utáni depresszió lehetséges magyarázatát adja Módy István, a Magyar Tudományos Akadémia külsõ tagja a Neuron címû szakfolyóirat július 31-én megjelent számában.

    Módy és munkatársa, Jamie Maguire a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen egérkísérletekben megállapították, hogy egy speciális fehérjecsoportnak, a GABA receptoroknak egyes agyi idegsejtek felszínén megváltozott mûködése okozhat szülés utáni depressziót, vagy pszichózist.

    A megállapítás egyúttal terápiás beavatkozási lehetõséget is sugall a szerzõk szerint. Létrehoztak egy állatmodellt is a rendellenesség és kezelési módjainak tanulmányozására, ami felgyorsíthatja a témával kapcsolatos kutatásokat.

    A vizsgált GABA receptornak gátló szerepe van az idegrendszerben, tompítja a serkentõ ingerületátvivõ anyagok hatását. Egérkísérleteikben úgy találták a kutatók, hogy a GABA receptorok mennyisége csökken a terhesség alatt, majd a szülés után visszatér a terhességet megelõzõ szintre. A szülés után a neuroszteroidoknak nevezett hormonok szintje visszaáll az eredeti, terhesség elõtti értékre, ezt kell követnie a receptorszám növekedésének, hogy a gátló hatás állandó legyen. Abban az esetben, ha nem áll vissza a receptorok száma, azaz a gátló hatás nem érvényesül megfelelõ módon, olyan rendellenességek alakulnak ki, mint a szorongás és a depresszió.

    Módy olyan genetikailag módosított egereket hozott létre, amelyekben hiányzik a GABA receptorok számának rugalmas változási képessége a hormonhatások ellensúlyozására. Ezeknél az egereknél a szülés utáni depresszióhoz hasonló viselkedést és az utódok túlélési arányának csökkenését tapasztalták.

    A kutatók elképzelhetõnek tartják, hogy a nõknél szülés után, sõt menstruáció elõtt hasonló okból, a GABA receptorok számának nem kellõen rugalmas változása miatt jelentkeznek hangulati problémák, vagy komolyabb zavarok.

    Amikor a túl kevés GABA receptorral rendelkezõ egereknek egy kémiai anyagot (gaboxadiol) adtak, - melyet egyébként alvászavarok kezelésére alkalmaznak - sikerült ellensúlyozni a káros hatásokat.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Jól mûködik az idõsebb donorokból átültetett máj

    Washington - Azok a májátültetésen átesett páciensek, akik 60 év fölötti emberek máját kapták, ugyanolyan jól vannak, mint azok a társaik, akikbe fiatalabb emberek máját transzplantálták - állapították meg amerikai kutatók.

    A St. Louisban mûködõ Washington Egyetem munkatársai 489 májátültetésen átesett páciens adatait elemezték. Legtöbben hepatitisz-C vírusfertõzés következtében szorultak új szervre, ez a leggyakoribb oka a májátültetéseknek az Egyesült Államokban.

  • A rák a világ legköltségesebb betegsége

    Az Amerikai Ráktársaság tanulmánya szerint a rák a világ legköltségesebb betegsége, amely vélhetõen a legtöbb halálesetet is okozza.

    A kutatók a héten Kínában kezdõdõ és a rák témájában rendezendõ nemzetközi konferencián ismertetik részletesen tanulmányukat. Az elõzetesen ismertetett összefoglaló szerint a rák nagyobb költséget ró a társadalomra, mint az AIDS, a malária, az influenza és más, emberrõl emberre terjedõ betegség.

  • Jobb, ha lassan dobog a szív

    Az élõvilág sok tagjára érvényes, hogy várható életkoruk összefügg a pulzusszámmal: az él tovább, amelyiknek a szíve lassabban mûködik. Az ember ugyan ilyen szempontból kivétel, de bizonyos helyzetekben, betegségekben elõnyös, ha a szívmûködés lassítható. Már léteznek gyógyszerek, melyek kedvezõ hatásának ez a titka - hangzott el az Európai Kardiológusok Társaságának idei kongresszusán Stockholmban.

    Egy amerikai kutató, H.J. Levine 1997-ben matematikai összefüggéssel igazolta: az emlõsök élethosszúságát az szabja meg, hogy milyen gyors a szívmûködésük.

  • Talpmasszázs fegyelmezetlen gyerekeknek

    London - Túl aktív, fegyelmezetlen a kisdiák? A brit iskolák teljesen új módszerrel, talpmasszázzsal próbálják megoldani a problémát, így remélik elérni, hogy a gyerekek koncentráltabbak, nyugodtabbak legyenek.

    A szokatlan, a maga nemében egyedül álló program felelõse a "Bud-Umbrella" társaság, amely alternatív terápiákat ajánl gyerekeknek és felnõtteknek az életminõségük javítására - írta a La Repubblica címû olasz napilap.

  • Fogyasszunk sok halat, hogy megelõzzük az érelzáródást

    Egy, a napokban megjelent tanulmány szerint a japánok közt azért kevesebb a szívbetegek száma, mert egész életükben sok halat esznek.

    Az omega 3 zsírsavakat tartalmazó olajos halban gazdag táplálkozás lehet az oka annak, hogy a középkorú japánok kevesebbet küzdenek az artériák elzáródásával, mint a fehér bõrû emberek, illetve a japán származású amerikai állampolgárok. A Japánban élõ japánok vérében kétszeres az omega 3 zsírsavak mennyisége, és kevésbé szenvednek az érelmeszesedéstõl.

  • Hatásos gombaellenes gyógyszer készíthetõ a trópusi húsevõ növénybõl

    Hatékony gombaellenes gyógyszer alapanyagául szolgálhat egy indiai húsevõ növény, a trópusi kancsókák családjába tartozó Nepenthes khasiana - állítják izraeli kutatók, akik vizsgálataikról a Journal of Experimental Biology címû szaklapban számolnak be.

    A trópusi kancsókák, a Nepenthes nemzettség tagjainak nagy része az Indonéz-szigetvilágban, Indiában illetve a Madagaszkáron honos. Általában olyan termõhelyeken élnek, ahol a felvehetõ nitrogén mennyisége korlátozott.

  • Az élsportolók szíve nagyobbra nõhet, mint a szívbetegeké

    Az élsportolók szíve nagyobbra nõhet, mint a szívbetegeké, azonban a sportszív edzés vagy verseny után hamar zsugorodik. Amerikai szívgyógyászok szerint, ha a szív egészséges, akkorára nõhet, amekkorára akar.

    A gyorskorcsolyázóknak a szíve nem lesz olyan nagy, mint az evezõsöké, de a kutatók azt figyelték meg, hogy pihenés közben különlegesen mûködik. A korcsolyázók szívének fõleg a jobb kamrája erõsödik meg. Nyugalomban szívük különlegesen ellazul és gyengébben mûködik, mint az ülõ munkát végzõ embereké. "Olyan, mintha hibernálva lenne."

  • A hasra hízás a legveszélyesebb

    A hasra hízás a legveszélyesebbSok statisztika és tanulmány bizonyította, hogy a kövérek korábban és gyakrabban halnak meg szív-és érbetegségben, mint a karcsúak, ám egy új vizsgálat adatai azt jelzik, hogy nem a súlytöbblet az igazi veszély, hanem az, ha valaki hasra hízik. Francisco Lopez-Jimenez és munkacsoportja hatalmas kutatás adatainak elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a szívbetegség okozta halál kockázata szempontjából nagyobb jelentősége van annak, hogy testünkben hol rakódik le a zsír, mint annak, hogy ez hány kiló.

  • Az emberi növekedési hormon valóban javítja az atléták teljesítményét

    Ausztrál kutatók elõször találtak tudományos bizonyítékot arra, hogy a betiltott emberi növekedési hormon (HGH) valóban növeli az atléták teljesítményét. A HGH szedése mérsékelt teljesítményjavulást eredményez, ám csak a sprintelésnél. Nem növeli az erõnlétet és a kitartást, hanem inkább az izomzat robbanékonyságát - állítják a szakemberek. "Ez az elsõ bizonyíték arra, hogy a HGH javítja a teljesítményt, és joggal került a betiltott doppingszerek listájára a sportban" - hangoztatta Ken Ho kutatásvezetõ, a Sydneyben mûködõ Garvan Orvostudományi Intézet munkatársa.

  • Agytumort okozhatnak a rovarírtószerek?

    A rovarirtószerekkel gyakran érintkezõ mezõgazdasági dolgozók és azok, akik vegyszerrel kezelik szobanövényeiket, nagyobb eséllyel alakulhat ki agytumor - állítja az eddigi legnagyobb tanulmány az Occupational and Environmental Medicine online számában.

    Az eredmények alapján a rovarirtókkal folyamatos kapcsolatban levõ mezõgazdasági dolgozóknál a tumor kockázata enyhén növekszik, azonban, akik fokozottan érintkeznek ilyen vegyszerekkel, a kockázat több mint kétszeresére emelkedett.

  • A migrén az egyik leggyakoribb fejfájástípus

    A migrén az egyik leggyakoribb fejfájástípusÁltalában féloldali fejfájásként ismerik a migrént, mert általában a koponya vagy az arc egyik felére terjed ki. (Meg kell azonban jegyezni, hogy kétoldali fájdalom sem ritka.) Jellemzője, hogy hányingerrel, hányással, fény- és hangkerüléssel, fokozott gyengeségérzéssel társul. A migrénes rohamot leginkább egy elsötétített, csendes szobában, mozdulatlanul lehet átvészelni. Annál is inkább, mivel a beteg állapotát súlyosbítja a fizikai erőkifejtés, sokszor még a napi tevékenységét sem képes elvégezni, így ajánlott a teljes pihenés.

  • Egy tüsszentés több tucat embert is megfertõzhet?

    Ha nem rakunk az arcunk elé zsebkendõt, mikor tüsszentünk, akkor a szétfröcskölt baktériumokkal több tucat embert is megfertõzhetünk mindössze öt perc alatt - derül ki egy brit kutatásból, amely arra is rávilágít, hogy fõleg a férfiak felelõtlenek.

    Tüsszentéskor több mint 140 kilométer per órás sebességgel repül a levegõbe 10 ezer csepp, tele baktériummal - állítja egy brit influenza szakértõ, aki a Lemsip kutatócég megbízásából 1300 olyan embert vizsgált meg, akik rendszeresen tömegközlekedéssel utaznak.

  • A sok D-vitamin felére csökkenti a diabétesz kockázatát

    Felére csökkenti a cukorbetegség kockázatát a sok D-vitamin; brit vizsgálatok szerint a szívbetegségek veszélye is harmadával kisebbedett. A szakemberek összesen 100 ezer fõ részvételével végzett 28 kutatás eredményét értékelték ki - olvasható a Maturitas címû tudományos folyóirat márciusi számában.

    A vizsgálódásokból kiderült: az úgynevezett metabolikus szindróma - vagyis a túlsúly, a magas vérnyomás, a rossz koleszterin- és vércukorszint kombinációja - lényegesen ritkábban jelentkezett azoknál a személyeknél, akik sok D-vitamint kaptak.

  • A cukros üdítõk növelik a hasnyálmirigyrák kockázatát

    A cukros üdítõket fogyasztó emberek körében 87 százalékkal nagyobb kockázatát találták a ritka, ám halálos hasnyálmirigyrák elõfordulásának amerikai kutatók, mint a gyümölcslevet elõnyben részesítõknél - áll egy amerikai tanulmányban.

    Az üdítõk nagy cukortartalma növelheti a szervezetben az inzulinszintet, úgy véljük, ez hozzájárul a hasnyálmirigyben a rákos sejtek növekedéséhez. A cukor lebontásában segédkezõ inzulint a hasnyálmirigy állítja elõ.