rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • Megállítható a sejtek öregedése?

  • London - Amerikai kutatóknak sikerült rábírniuk egerek májsejtjeit, hogy takarítsák ki a káros, öregedést okozó fehérjéket. Ezzel elsõ ízben sikerült egy teljes szerv öregedését megállítani - közölte a Nature Medicine brit szakfolyóirat.

    A New York-i Yeshiva Egyetem kutatói génmódosított idõsebb egerek májában érték el, hogy az öregedést okozó fehérjék nem halmozódtak fel, ezáltal a teljes szerv úgy mûködött, mint a fiatal egereké.

    A fehérjéknek, a sejtek alapvetõ vegyületeinek hasznos mûködése gyakran csak rövid ideig tart. Ténykedésük befejeztével a lehetõ leggyorsabban el kell távolítani õket a sejtbõl. A "takarító" feladatot szervezetünk elvégzi, ám hatékonysága csökken a korral. Ez vezet fõbb szerveink, így a szív, a máj, az agy öregedéséhez, bizonyos idõskori betegségek kialakulásához.

    Ha a máj sejtjeiben romlik az öntisztítás hatékonysága, az egész szerv rosszabbul végzi el a szervezet méregtelenítését is, holott éppen idõsebb korban szednek az emberek egyre több gyógyszert, amelyek lebontásában a májra hárul a legnagyobb feladat.

    Ana Maria Cuervo és kutatócsoportja genetikailag módosított egerek májsejtjeiben olyan receptormolekulák termelõdését segítette elõ, amelyek elvégezték ezt a takarítást. Mindez a májfunkció jelentõs javulásához vezetett még a nagyon öreg kísérleti állatoknál is. A tanulmány szerint a kétéves egerek - emberi életkorban ez 80 éves kornak felel meg - mája olyan hatékonyan tisztította a vért, mint a fiatal egereké.

    A génmódosítás emberek esetében nem alkalmazható. Cuervo szerint azonban eredményei kezdeményezhetnek olyan kutatásokat, amelyek az állatkísérletet másoló (humán) gyógyszerek kifejlesztéséhez vezetnek, sõt másfajta szövetekre is kiterjeszthetik a vizsgálatokat.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A sok D-vitamin felére csökkenti a diabétesz kockázatát

    Felére csökkenti a cukorbetegség kockázatát a sok D-vitamin; brit vizsgálatok szerint a szívbetegségek veszélye is harmadával kisebbedett. A szakemberek összesen 100 ezer fõ részvételével végzett 28 kutatás eredményét értékelték ki - olvasható a Maturitas címû tudományos folyóirat márciusi számában.

    A vizsgálódásokból kiderült: az úgynevezett metabolikus szindróma - vagyis a túlsúly, a magas vérnyomás, a rossz koleszterin- és vércukorszint kombinációja - lényegesen ritkábban jelentkezett azoknál a személyeknél, akik sok D-vitamint kaptak.

  • Agyunk csokiturmixra adott válasza megjósolhatja súlyunkat

    Washington - Egy csokiturmix kielégíti agyunk örömközpontját, kivéve, ha már elhíztunk. Fiatal nõket agyi képalkotó berendezéssel vizsgálva amerikai kutatók megállapították: amikor agyunk nem érzékel elegendõ megelégedettséget az ételtõl, akkor hajlamosak vagyunk túlenni magunkat.

    A Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint az elhízottak agyában kevesebb örömöt jelzõ receptor található, ezért az olyan jutalmazó jellegû dolgokból, mint az étel és a drogok, többet kell magukhoz venniük ugyanakkora hatás eléréséhez.

  • Alvászavart, fáradtságot és koncentrációs problémákat okozhat az óraátállítás

    A téli-nyári idõátállítás miatt a szervezet belsõ órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet - de nem mindenkinél.

    Horst-Werner Korf, a Frankfurti Egyetem professzora szerint az emberek az órák átállítását az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának - kronotípusuknak - megfelelõen különbözõképpen élik meg. Kifejtette, hogy az idõátállítás elõidézheti a koncentrációképesség zavarait, reggelente pedig fokozott álmosságot okozhat.

  • Béldaganatot is okozhatnak az élelmiszeriparban gyakran használt transzzsírok?

    Az élelmiszeriparban gyakran használt transzzsírok emelik a "rossz" koleszterin vérszintjét, és ezért fokozzák a szívroham kockázatát, de új vizsgálatok szerint a béldaganatok szempontjából is veszélyesek lehetnek.

    A növényi olajokból állítják elõ azokat a zsírokat, amelyek nem folynak, jól tárolhatók, a velük készített termékek pedig sokkal hosszabb ideig maradhatnak forgalomban, mint a korábban használatos zsíradékokkal sütött termékek. A transzzsírok viszont emelik a vér koleszterinszintjét, ezzel növelik koszorúérbetegség és általában az érelmeszesedés kockázatát.

  • A levegõ szennyezettsége növeli a vakbélgyulladás kockázatát?

    Kanadai kutatók kimutatták, hogy amikor a levegõ szennyezettsége nagyobb mértékû, több ember kerül kórházba vakbélgyulladással, mint a tisztább levegõjû napokon. Elsõsorban az ózon átlagosnál tartósan magasabb légköri koncentrációja mutat összefüggést a betegség kialakulásával.

    A kanadai Calgary Egyetem kutatói 1999. és 2006. között vakbélgyulladás miatt az egyetemi kórházban kezelt több mint 5000 beteg esetében ellenõrizték, hogy milyen volt a légszennyezettség a felvételüket megelõzõ öt napban.

  • A helyes fogápolás szabályai

    A helyes fogápolás szabályai Olyan fogkefét vásároljon, melynek a nyele nem csúszik, és ügyeljen arra is, hogy passzoljon a kézbe. Azért jók a kisfejű fogkefék, mert azokkal a fogsor sarkait és a szegleteit könnyebben elérheti. ehetőleg közepesen erős sörtéjű kefét válasszon, a szabadon lévő fognyakat lágy sörtéjűvel tisztítsa, erős sörtéjű fogkefét, csak makacs foglepedék eltávolítására használjon. Műanyagsörtéjű fogkefét használjon: a természetes sörték ugyanis hamar szétállnak, nem tartósak, ezáltal a baktériumok is könnyebben megtelepedhetnek, illetve felsértheti a fogínyt.

  • A stressz megváltoztatja a férfiak ítélõképességét

    Kutatások igazolják, hogy a legtöbb ember önmagához viszonylag hasonló párt választ magának. A stressz azonban, úgy tûnik, megfordítja a trendet: az igen feszült férfiak olyan partnereket részesítenek elõnyben, akik külsõleg egyáltalán nem hasonlítanak hozzájuk. A stresszhormonok háttérbe szorítják a gondolkodást, befolyásuk alatt inkább ösztönösen cselekszünk. Stressz esetén nagyobb a nyomás a genetikailag "jól felszerelt" utódok nemzésére, ami inkább lehetséges olyan partnerrel, aki eltérõ génállománnyal rendelkezik - írják a németországi Trieri Egyetem pszichológusai.

  • Õssejtek segítségével visszafordították az öregedést egy ritka betegségben

    Az öregedés és a rák megértését is segítheti az a tanulmány, amelyben amerikai kutatók módosított õssejtekkel visszafordították az öregedési folyamatot egy ritka genetikai betegségben.

    A bostoni Children's Hospital és a Harvard õssejtekkel foglalkozó intézetének munkatársai közönséges bõrsejtekbõl létrehozott, az embrionális õssejtekhez igen hasonló tulajdonságokkal bíró, pluripotens õssejteket (iPS-sejtek) hoztak létre. A dyskeratosis congenita elnevezésû ritka, örökletes betegséget tanulmányozták, amely korai öregedéssel jár.

  • Jobb, ha lassan dobog a szív

    Az élõvilág sok tagjára érvényes, hogy várható életkoruk összefügg a pulzusszámmal: az él tovább, amelyiknek a szíve lassabban mûködik. Az ember ugyan ilyen szempontból kivétel, de bizonyos helyzetekben, betegségekben elõnyös, ha a szívmûködés lassítható. Már léteznek gyógyszerek, melyek kedvezõ hatásának ez a titka - hangzott el az Európai Kardiológusok Társaságának idei kongresszusán Stockholmban.

    Egy amerikai kutató, H.J. Levine 1997-ben matematikai összefüggéssel igazolta: az emlõsök élethosszúságát az szabja meg, hogy milyen gyors a szívmûködésük.

  • A melegség pozitívan befolyásolja érzelmeinket?

    Egy forró csésze kávéval a kezünkben pozitívabban ítéljük meg a többi embert. Amerikai kutatók errõl tudósítanak a "Science" címû nemzetközi szaklapban. A coloradói egyetem kutatója, Lawrence Williams és kollégája, John Bargh kísérleti alanyaik egy részének kezébe egy csésze forró, a többiek kezébe pedig egy pohár jeges kávét nyomtak.

    Arra kérték õket, hogy egy kérdõív segítségével ítéljenek meg egy személyt. Kiderült, hogy azok, akik forró kávét tartottak kezeik között, "melegebben" - gondoskodóbbnak és nagyvonalúbbnak - ítélték meg ugyanazt a személyt, mint azok, akik jeges kávét szorongattak elõtte.

  • Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusban

    Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusbanA július a nyár legmelegebb hónapja, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik. I.e. 44-ben nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. Igaz, hogy a július a nyár legmelegebb hónapja, de ilyenkor is lehet szélsőséges az időjárás. A meleg napokban fokozottan ügyelni kell a szervezetünk vízháztartására. A tikkasztó forróságot megszakíthatják az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők. Az égi áldás érkezéséről több népi megfigyelés is szól, meséli dr. Péntek Éva a Karitáció Alapítvány szakértője.

  • Állandó szexuális izgatottságot okoz egy eddig nem ismert betegség

    A ritka és rejtélyes betegség, a folyamatos szexuális izgatottság szindróma (PSAS) érintettjei folyamatosan úgy érzik, mintha az orgazmus közelében járnának, és egy apróbb inger is elég, hogy a csúcsra jussanak, bárhol bármikor.

    Az orvosi szakirodalomban 2001 óta számon tartott betegség, melyrõl eddig mindössze 22 esetleírás készült, egyik fontos tulajdonsága, hogy a szexuális kontaktus nemhogy enyhíti, de súlyosbítja a tüneteket. A betegségrõl készült eddigi felmérésben a z Utrecht Egyetem és a hágai HagaHospital munkatársai 18, a betegségbe szenvedõ nõket vizsgálatoknak vetettek alá.

  • Alzheimer kórt okozhat az álmatlanság?

    Egy tanulmány elõzetes eredményei szerint a rossz alvás, illetve az álmatlanság összefügg az agyi plakképzõdéssel, ami az Alzheimer-kór egyik okozója - számol be a CBS News.

    A St. Louis-i Washington Orvostudományi Egyetem kutatói száz egészséges, 45 és 80 év közötti személyt vizsgáltak. Kimutatták, hogy azokban, akik egy órán belül ötnél több alkalommal riadnak fel, nagyobb a valószínûsége az úgynevezett amiloid plakkok felhalmozódásának.

  • Nõni fog a vesekõvel élõk száma a globális felmelegedés hatására

    A Texasi Egyetem kutatói szerint a következõ években valószínûleg nõni fog a vesekõvel élõk száma az Egyesült Államokban.

    A vesekövek, melyek a folyadékban oldott sókból keletkeznek a húgyúti rendszerben, és hatalmas fájdalmat képesek okozni, gyakran a kiszáradás következtében fejlõdnek ki.

    Ez bekövetkezhet a nem megfelelõ mennyiségû folyadék fogyasztása, illetve a hõség által okozott megnövekedett vízvesztés miatt.