
A New York-i Yeshiva Egyetem kutatói génmódosított idõsebb egerek májában érték el, hogy az öregedést okozó fehérjék nem halmozódtak fel, ezáltal a teljes szerv úgy mûködött, mint a fiatal egereké. A fehérjéknek, a sejtek alapvetõ vegyületeinek hasznos mûködése gyakran csak rövid ideig tart. Ténykedésük befejeztével a lehetõ leggyorsabban el kell távolítani õket a sejtbõl. A "takarító" feladatot szervezetünk elvégzi, ám hatékonysága csökken a korral. Ez vezet fõbb szerveink, így a szív, a máj, az agy öregedéséhez, bizonyos idõskori betegségek kialakulásához.
Ha a máj sejtjeiben romlik az öntisztítás hatékonysága, az egész szerv rosszabbul végzi el a szervezet méregtelenítését is, holott éppen idõsebb korban szednek az emberek egyre több gyógyszert, amelyek lebontásában a májra hárul a legnagyobb feladat.
Ana Maria Cuervo és kutatócsoportja genetikailag módosított egerek májsejtjeiben olyan receptormolekulák termelõdését segítette elõ, amelyek elvégezték ezt a takarítást. Mindez a májfunkció jelentõs javulásához vezetett még a nagyon öreg kísérleti állatoknál is. A tanulmány szerint a kétéves egerek - emberi életkorban ez 80 éves kornak felel meg - mája olyan hatékonyan tisztította a vért, mint a fiatal egereké.
A génmódosítás emberek esetében nem alkalmazható. Cuervo szerint azonban eredményei kezdeményezhetnek olyan kutatásokat, amelyek az állatkísérletet másoló (humán) gyógyszerek kifejlesztéséhez vezetnek, sõt másfajta szövetekre is kiterjeszthetik a vizsgálatokat.