London - Amerikai kutatóknak sikerült rábírniuk egerek májsejtjeit, hogy takarítsák ki a káros, öregedést okozó fehérjéket. Ezzel elsõ ízben sikerült egy teljes szerv öregedését megállítani - közölte a Nature Medicine brit szakfolyóirat.
A New York-i Yeshiva Egyetem kutatói génmódosított idõsebb egerek májában érték el, hogy az öregedést okozó fehérjék nem halmozódtak fel, ezáltal a teljes szerv úgy mûködött, mint a fiatal egereké.
A fehérjéknek, a sejtek alapvetõ vegyületeinek hasznos mûködése gyakran csak rövid ideig tart. Ténykedésük befejeztével a lehetõ leggyorsabban el kell távolítani õket a sejtbõl. A "takarító" feladatot szervezetünk elvégzi, ám hatékonysága csökken a korral. Ez vezet fõbb szerveink, így a szív, a máj, az agy öregedéséhez, bizonyos idõskori betegségek kialakulásához.
Ha a máj sejtjeiben romlik az öntisztítás hatékonysága, az egész szerv rosszabbul végzi el a szervezet méregtelenítését is, holott éppen idõsebb korban szednek az emberek egyre több gyógyszert, amelyek lebontásában a májra hárul a legnagyobb feladat.
Ana Maria Cuervo és kutatócsoportja genetikailag módosított egerek májsejtjeiben olyan receptormolekulák termelõdését segítette elõ, amelyek elvégezték ezt a takarítást. Mindez a májfunkció jelentõs javulásához vezetett még a nagyon öreg kísérleti állatoknál is. A tanulmány szerint a kétéves egerek - emberi életkorban ez 80 éves kornak felel meg - mája olyan hatékonyan tisztította a vért, mint a fiatal egereké.
A génmódosítás emberek esetében nem alkalmazható. Cuervo szerint azonban eredményei kezdeményezhetnek olyan kutatásokat, amelyek az állatkísérletet másoló (humán) gyógyszerek kifejlesztéséhez vezetnek, sõt másfajta szövetekre is kiterjeszthetik a vizsgálatokat.
A túl alacsony és a túl magas páratartalom nem egészséges. A légutak a száraz levegőben kiszáradnak, köhögünk, komfortérzetünk csökken. A tartósan száraz levegő nemcsak egészségünknek, hanem fabútorainknak, ruházatunknak, növényeinknek sem tesz jót. A környező levegő vízgőztartalmát a relatív páratartalom fogalmával jellemezzük. A relatív páratartalom azt fejezi ki, hogy a levegő aktuális páratartalma hány százaléka annak a vízgőztartalomnak, amelyet az adott hőmérsékletű levegő maximálisan meg tud tartani. 
A nagyobb születési súllyal és hosszal világra jött nõknél nagyobb valószínûséggel alakul ki késõbb mellrák. Minél nagyobb a születéskori súly, annál nagyobb a kockázat - állítják brit kutatók.
A gazdagabb országokban rendszeresen ellenõrzik az újszülöttek hallását, azonban a világ nagy egészségügyi szervezetei, mint a Világbank és az Unicef a szegényebb országokban nem finanszírozza ezeket a vizsgálatokat.
Aki nem sportol rendszeresen, nem feltétlenül érzi magát rosszul vagy betegnek. Ám a tartós mozgáshiány negatívan hat az egészségre, és előbb-utóbb jelentkeznek a következményei. A mozgásszegény életmód a magas vérnyomás egyik kockázati tényezője. A magas vérnyomás kialakulásában számos tényező játszik szerepet, melyek közül több kiküszöbölhető, ilyen például a mozgáshiány és a túlsúly. A magas vérnyomás sajnos sokszor nem jár egyedül, gyakran társul mellé 2-es típusú cukorbetegség, magas vérzsírszint, ezek mindegyikének egyik közös rizikófaktora a mozgáshiány.
A magas vérnyomás folytatása lehet agyi katasztrófa, ami ritkábban járna olyan súlyos következményekkel, mint az ma gyakran tapasztalható, ha az emberek ismernék a szélütés kezdõdõ tüneteit. Az Amerikai Szív Szövetség ezzel foglalkozó folyóirata, a Stroke az Egyesült Államokban elszomorító eredményû vizsgálatok adatait ismertette.
Akár Super Mariót is játszhatnának szellemi komputeres játékok helyett azok, akik elméjüket akarják edzeni, ugyanis kiderült: a szellemi játékok nem tesznek okosabbá. Brit kutatók hat héten át vizsgáltak olyan számítógép-felhasználókat, akik kognitív képességeik fejlesztése érdekében kapcsolódtak be online szellemi játékokba. Az eredmények szerint azonban a játékosok semmivel sem lettek okosabbak.
Különösen a gyerekek élik át gyakran, de egy-egy strandolás, uszodázás után a felnőttek is tapasztalhatják magukon a kötőhártya-gyulladás jeleit. A szem fehér részét, az ínhártyát borító átlátszó, vékony nyálkahártyaréteg a kötőhártya, amely még a szemhéjak belső, szem felőli részét is fedi. Elsődleges szerepe a szem kiszáradásának megelőzésében van, de a szem mechanikai védelméhez is hozzájárul. Igen érzékeny területről van szó, így ritka az az ember, aki élete során néhányszor ne találkozna a kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis) kellemetlenségeivel.
Budapest - A cukorbetegség hazai elterjedtségének felmérését, az így nyert tapasztalatok érintettekkel történõ megosztását, végül a cukorbetegek kezelésének hazai fejlesztését tûzte ki célul a Novo Nordisk Hungária Changing Diabetes (Változtassunk a diabéteszen) elnevezésû programjában, mely 2008 elején indult útnak Magyarországon - fejtette ki az orvos.zug.hu portál kérdésére Morten Vaupel, a Novo Nordisk Hungária Kft. ügyvezetõ igazgatója. A Changing Diabetes, amely 2003-ban született az Egyesült Államokban, mára egy 27 országot felölelõ kezdeményezéssé bõvült - mondta Morten Vaupel, hozzátéve: 
Azok a férfiak, akik a megszokottnál többet bicikliznek, veszélyeztetik az egészségüket, fõleg ha nem a megfelelõ sporteszközt választják - közölte a londoni St Bartholomew és Homerton Kórház urológiai sebésze, Vinod Nargund.
A december 15-i Journal of Clinical Sleep Medicine-ben (JCSM) publikált tanulmány a rövid alvásidõ és a túlsúlyosság kapcsolatát mutatja ki a krónikus betegeknél. A tanulmányba 200 pácienst vontak be, hogy meghatározzák alvási szokásaikat, életmódjuk jellemzõit és orvosi diagnózisukat. Az eredmények szerint, azoknál az alanyoknál, akiknél az alvási idõ alacsonyabb volt (kevesebb mint 7 óra) jelentõsen megnõtt a túlsúlyosság esélye, a testtömeg index szerint, mint a másik csoportnál, ahol az alvásidõ 8 óra volt. A túlsúlyosság és az alvás kapcsolata a nõknél egy „U” alakú ábrával szemléltethetõ, miszerint, azoknál a nõknél, akiknél alacsony vagy magas volt az alvásidõ, nagyobb volt a túlsúlyosság valószínûsége is.
Amerikai kutatók arra figyeltek fel, hogy egyes kutyák képesek kiszagolni a melanómát, illetve egyes ráktípusokat az emberi szervezetben. Ha megtaláljuk a ráktípusok jellegzetes szagmintáit, elég lesz egy érzékelõt elhúzni a szervezet felett, hogy kimutathassuk a kifejlõdõ sejttenyészeteket.
Az oxitocin hormon szintjének növekedésével bizonyítottan javítható az emberek szociális magatartása, az anyag ugyanis nagy szerepet kap az agyunkban található stresszhormonok lebontásában - állapítja meg a Zürichi Egyetem egyik friss tanulmánya.
A dohányosokkal együtt élõ, vagy velük sok idõt eltöltõ embereknél károsodhat a memória - derült ki a Northumbria Egyetem drog-és alkoholfüggõséget kutató csoportjának tanulmányából. Eddig is sok kutatás világított már rá a passzív dohányzás káros hatásaira, a legújabb eredmények szerint azonban bõvülhet a lista: a a cigarettafüst másodlagos belégzése ronthatja a mindennapi kognitív funkciókat is, mivel károsíthatja az emlékezetet. A csoport két kutatója, Dr. Tom Heffernan és Dr. Terence O'Neil arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a dohányfüst az emberek kognitív funkcióira, ezért három csoportot figyeltek meg.
Washington - Amerikai kutatók személyre szabott módszert fejlesztenek ki elõrehaladott prosztataráktól szenvedõ férfiak számára - számoltak be róla a Journal of Clinical Oncology címû szaklap ehavi számában.
