London - Amerikai kutatóknak sikerült rábírniuk egerek májsejtjeit, hogy takarítsák ki a káros, öregedést okozó fehérjéket. Ezzel elsõ ízben sikerült egy teljes szerv öregedését megállítani - közölte a Nature Medicine brit szakfolyóirat.
A New York-i Yeshiva Egyetem kutatói génmódosított idõsebb egerek májában érték el, hogy az öregedést okozó fehérjék nem halmozódtak fel, ezáltal a teljes szerv úgy mûködött, mint a fiatal egereké.
A fehérjéknek, a sejtek alapvetõ vegyületeinek hasznos mûködése gyakran csak rövid ideig tart. Ténykedésük befejeztével a lehetõ leggyorsabban el kell távolítani õket a sejtbõl. A "takarító" feladatot szervezetünk elvégzi, ám hatékonysága csökken a korral. Ez vezet fõbb szerveink, így a szív, a máj, az agy öregedéséhez, bizonyos idõskori betegségek kialakulásához.
Ha a máj sejtjeiben romlik az öntisztítás hatékonysága, az egész szerv rosszabbul végzi el a szervezet méregtelenítését is, holott éppen idõsebb korban szednek az emberek egyre több gyógyszert, amelyek lebontásában a májra hárul a legnagyobb feladat.
Ana Maria Cuervo és kutatócsoportja genetikailag módosított egerek májsejtjeiben olyan receptormolekulák termelõdését segítette elõ, amelyek elvégezték ezt a takarítást. Mindez a májfunkció jelentõs javulásához vezetett még a nagyon öreg kísérleti állatoknál is. A tanulmány szerint a kétéves egerek - emberi életkorban ez 80 éves kornak felel meg - mája olyan hatékonyan tisztította a vért, mint a fiatal egereké.
A génmódosítás emberek esetében nem alkalmazható. Cuervo szerint azonban eredményei kezdeményezhetnek olyan kutatásokat, amelyek az állatkísérletet másoló (humán) gyógyszerek kifejlesztéséhez vezetnek, sõt másfajta szövetekre is kiterjeszthetik a vizsgálatokat.
Felére csökkenti a cukorbetegség kockázatát a sok D-vitamin; brit vizsgálatok szerint a szívbetegségek veszélye is harmadával kisebbedett. A szakemberek összesen 100 ezer fõ részvételével végzett 28 kutatás eredményét értékelték ki - olvasható a Maturitas címû tudományos folyóirat márciusi számában.
Washington - Egy csokiturmix kielégíti agyunk örömközpontját, kivéve, ha már elhíztunk. Fiatal nõket agyi képalkotó berendezéssel vizsgálva amerikai kutatók megállapították: amikor agyunk nem érzékel elegendõ megelégedettséget az ételtõl, akkor hajlamosak vagyunk túlenni magunkat.
A téli-nyári idõátállítás miatt a szervezet belsõ órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet - de nem mindenkinél.
Az élelmiszeriparban gyakran használt transzzsírok emelik a "rossz" koleszterin vérszintjét, és ezért fokozzák a szívroham kockázatát, de új vizsgálatok szerint a béldaganatok szempontjából is veszélyesek lehetnek.
Kanadai kutatók kimutatták, hogy amikor a levegõ szennyezettsége nagyobb mértékû, több ember kerül kórházba vakbélgyulladással, mint a tisztább levegõjû napokon. Elsõsorban az ózon átlagosnál tartósan magasabb légköri koncentrációja mutat összefüggést a betegség kialakulásával.
Olyan fogkefét vásároljon, melynek a nyele nem csúszik, és ügyeljen arra is, hogy passzoljon a kézbe. Azért jók a kisfejű fogkefék, mert azokkal a fogsor sarkait és a szegleteit könnyebben elérheti. ehetőleg közepesen erős sörtéjű kefét válasszon, a szabadon lévő fognyakat lágy sörtéjűvel tisztítsa, erős sörtéjű fogkefét, csak makacs foglepedék eltávolítására használjon. Műanyagsörtéjű fogkefét használjon: a természetes sörték ugyanis hamar szétállnak, nem tartósak, ezáltal a baktériumok is könnyebben megtelepedhetnek, illetve felsértheti a fogínyt. 
Kutatások igazolják, hogy a legtöbb ember önmagához viszonylag hasonló párt választ magának. A stressz azonban, úgy tûnik, megfordítja a trendet: az igen feszült férfiak olyan partnereket részesítenek elõnyben, akik külsõleg egyáltalán nem hasonlítanak hozzájuk. A stresszhormonok háttérbe szorítják a gondolkodást, befolyásuk alatt inkább ösztönösen cselekszünk. Stressz esetén nagyobb a nyomás a genetikailag "jól felszerelt" utódok nemzésére, ami inkább lehetséges olyan partnerrel, aki eltérõ génállománnyal rendelkezik - írják a németországi Trieri Egyetem pszichológusai.
Az öregedés és a rák megértését is segítheti az a tanulmány, amelyben amerikai kutatók módosított õssejtekkel visszafordították az öregedési folyamatot egy ritka genetikai betegségben.
Az élõvilág sok tagjára érvényes, hogy várható életkoruk összefügg a pulzusszámmal: az él tovább, amelyiknek a szíve lassabban mûködik. Az ember ugyan ilyen szempontból kivétel, de bizonyos helyzetekben, betegségekben elõnyös, ha a szívmûködés lassítható. Már léteznek gyógyszerek, melyek kedvezõ hatásának ez a titka - hangzott el az Európai Kardiológusok Társaságának idei kongresszusán Stockholmban.
Egy forró csésze kávéval a kezünkben pozitívabban ítéljük meg a többi embert. Amerikai kutatók errõl tudósítanak a "Science" címû nemzetközi szaklapban. A coloradói egyetem kutatója, Lawrence Williams és kollégája, John Bargh kísérleti alanyaik egy részének kezébe egy csésze forró, a többiek kezébe pedig egy pohár jeges kávét nyomtak.
A július a nyár legmelegebb hónapja, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik. I.e. 44-ben nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. Igaz, hogy a július a nyár legmelegebb hónapja, de ilyenkor is lehet szélsőséges az időjárás. A meleg napokban fokozottan ügyelni kell a szervezetünk vízháztartására. A tikkasztó forróságot megszakíthatják az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők. Az égi áldás érkezéséről több népi megfigyelés is szól, meséli dr. Péntek Éva a Karitáció Alapítvány szakértője.
A ritka és rejtélyes betegség, a folyamatos szexuális izgatottság szindróma (PSAS) érintettjei folyamatosan úgy érzik, mintha az orgazmus közelében járnának, és egy apróbb inger is elég, hogy a csúcsra jussanak, bárhol bármikor.
Egy tanulmány elõzetes eredményei szerint a rossz alvás, illetve az álmatlanság összefügg az agyi plakképzõdéssel, ami az Alzheimer-kór egyik okozója - számol be a CBS News.
A Texasi Egyetem kutatói szerint a következõ években valószínûleg nõni fog a vesekõvel élõk száma az Egyesült Államokban.
