rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Megállítható a sejtek öregedése?

  • London - Amerikai kutatóknak sikerült rábírniuk egerek májsejtjeit, hogy takarítsák ki a káros, öregedést okozó fehérjéket. Ezzel elsõ ízben sikerült egy teljes szerv öregedését megállítani - közölte a Nature Medicine brit szakfolyóirat.

    A New York-i Yeshiva Egyetem kutatói génmódosított idõsebb egerek májában érték el, hogy az öregedést okozó fehérjék nem halmozódtak fel, ezáltal a teljes szerv úgy mûködött, mint a fiatal egereké.

    A fehérjéknek, a sejtek alapvetõ vegyületeinek hasznos mûködése gyakran csak rövid ideig tart. Ténykedésük befejeztével a lehetõ leggyorsabban el kell távolítani õket a sejtbõl. A "takarító" feladatot szervezetünk elvégzi, ám hatékonysága csökken a korral. Ez vezet fõbb szerveink, így a szív, a máj, az agy öregedéséhez, bizonyos idõskori betegségek kialakulásához.

    Ha a máj sejtjeiben romlik az öntisztítás hatékonysága, az egész szerv rosszabbul végzi el a szervezet méregtelenítését is, holott éppen idõsebb korban szednek az emberek egyre több gyógyszert, amelyek lebontásában a májra hárul a legnagyobb feladat.

    Ana Maria Cuervo és kutatócsoportja genetikailag módosított egerek májsejtjeiben olyan receptormolekulák termelõdését segítette elõ, amelyek elvégezték ezt a takarítást. Mindez a májfunkció jelentõs javulásához vezetett még a nagyon öreg kísérleti állatoknál is. A tanulmány szerint a kétéves egerek - emberi életkorban ez 80 éves kornak felel meg - mája olyan hatékonyan tisztította a vért, mint a fiatal egereké.

    A génmódosítás emberek esetében nem alkalmazható. Cuervo szerint azonban eredményei kezdeményezhetnek olyan kutatásokat, amelyek az állatkísérletet másoló (humán) gyógyszerek kifejlesztéséhez vezetnek, sõt másfajta szövetekre is kiterjeszthetik a vizsgálatokat.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Világszerte csökkent az AIDS-ben meghalt emberek száma

    Két évtizedes növekedés után a második egymást követõ évben csökkent világszerte az az AIDS-ben meghalt emberek száma– közölte az ENSZ-ügynökség.

    Az AIDS tavaly kb. 2 millió ember halálát okozta, szemben az elõzõ évi 2,1 millióval, Afrikában ugyanakkor vezetõ halálok maradt.
    A járványnak még távolról sincs vége, de stagnálást mutat annak köszönhetõen, hogy egyre több beteg jut hozzá az életét meghosszabbító gyógyszerekhez és sok helyen csökken az új HIV-fertõzések száma.

  • Összefüggés lehet az elhízás és a férfiasság hanyatlása között?

    Az elhízás jelentõs szerepet játszik a merevedési zavarok kialakulásában - állítják vizsgálati eredményeikre hivatkozva olasz kutatók. A szakemberek szerint ugyanis az elhízás mértéke egyenes arányban áll a tesztoszteron mennyiségének csökkenésével.

    A vizsgálatban 2435 olasz férfi vett részt, akik 2001 és 2007 között fordultak orvosi segítségért szexuális mûködési zavaraik miatt. A résztvevõk 41,5%-a normál testsúlyú, 42,4%-a túlsúlyos, 12,1%-a elhízott és 4%-a súlyosan elhízott volt. A vizsgált férfiak átlagéletkora 52 év volt.

  • A gyermekkorban elfogyasztott tejtermékek javíthatják a csontok felnõttkori állapotát

    Egy csapat amerikai kutató közzé tette új tanulmányát, mely szerint a gyermekkorban elfogyasztott tejtermékek javíthatják a csontok felnõttkori állapotát.

    A tejtermékeket az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás fontos összetevõjének tartják. Egész mostanáig azonban titok volt, hogy a tejtermékek hosszú távon hogyan függ össze a csontok állapotával gyermekkorban, pl. a csontsûrûséggel, a csontok ásványianyag-tartalmával és a csontfelületet. A tanulmány során a Bostoni Egyetem 106 3 és 5 év közötti gyermekrõl gyûjtött adatokat.

  • A cukros üdítõk növelik a hasnyálmirigyrák kockázatát

    A cukros üdítõket fogyasztó emberek körében 87 százalékkal nagyobb kockázatát találták a ritka, ám halálos hasnyálmirigyrák elõfordulásának amerikai kutatók, mint a gyümölcslevet elõnyben részesítõknél - áll egy amerikai tanulmányban.

    Az üdítõk nagy cukortartalma növelheti a szervezetben az inzulinszintet, úgy véljük, ez hozzájárul a hasnyálmirigyben a rákos sejtek növekedéséhez. A cukor lebontásában segédkezõ inzulint a hasnyálmirigy állítja elõ.

  • A testedzés segíti az õssejtek növekedését?

    A gothenburgi Akadémia kutatói mutatták ki elsõ ízben, hogy a testedzés segíti az õssejtek növekedését, illetve a viselkedésfejlõdést olyan fiatal egerek esetében, akik besugárzás hatására agykárosodást szenvedtek.

    A kutató szerint az eredmények felhasználhatók olyan gyerekek esetében is, akik az agydaganatra kapott sugárterápia miatt szenvedtek károsodást. Az agydaganatra alkalmazott kezelés gyakran vezet tanulási és emlékezeti nehézségekhez, mely a figyelemzavarral hozható összefüggésbe.

  • Szoláris keratózist okozhat a mértéktelen napozás

    Súlyos következménye lehet a mértéktelen napozásnak - kezdetben szoláris keratózist, majd bõrrákot okozhat. A tünetek megjelenését követõen - lapos, hámló, érdes felszínû növedék a bõrön - a kezelést a legröviebb idõn belül el kell kezdeni, amelyre már speciálisan kifejlesztett krém is kapható.

    Kapható már egy új hatású krém, ami a szervezet saját immunsejtjeit aktivizálja és ezáltal gyógyít. Visszafordítja az UV sugárzás által okozott negatív változásokat, és egyedülállóan serkenti az immunrendszert.

  • A nevetés jótékony hatásai

    A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

  • Mi mindenre jó a méz?!

    Mi mindenre jó a méz?!A méz az egyik legkitűnőbb konyhai alapanyag, mely nemcsak rendkívül kellemes ízű, de tápanyagokkal teli, ráadásul olyan vegyületeket is tartalmaz, melyek sokféle módon gyógyíthatják a szervezetünket. A méz gyors energiát adhat a benne található természetes cukroknak köszönhetően, különösen ajánlott akkor mézet fogyasztani, ha fáradtak és enerváltak vagyunk. Ráadásul jóval egészségesebb, mint a cukor vagy éppen egy csokoládészelet. A szellemi fáradtságon kívül a fizikai teljesítőképességünknek is nagyon jót tesz, és csökkenti például az izomfáradtság hatásait.

  • Terjed a Pilátus-szindróma

    A kézmosás fontosságát igazolja, hogy néhány óra alatt 500-1000 baktérium is megtelepedhet az ember kezén, ujjain.

    Néhány kanadai gyermekintézményben például elég volt akkurátusabban kezet mosatni a gyerekekkel, hogy 14 százalékkal csökkenjen a nátha és a torokfájás közöttük. A kézmosás jelentõségét hangsúlyozta a minap a London School of Hygiene is, amelynek kimutatása szerint minden negyedik angol a szükségesnél ritkábban mos kezet.

  • Óraátállításkor megnõ a szívrohamok gyakorisága?

    Súlyosabb problémát is okoz az óraátállítás, mint az alvási szokások megváltoztatása. A nyári és téli idõszámítás közti váltások alkalmával ugyanis, és különösen a tavaszi óraátállításkor, svéd kutatók megfigyelése alapján nõ a szívrohamok elõfordulása.

    „Ez az elsõ a témában megjelent közlemény, ezért további kutatások szükségesek” – mondta el Dr. Jánszky Imre, a stockholmi Karolinska Intézet kutatója, a New England Journal of Medicine októberi számában az eredményekrõl megjelent cikk társszerzõje.

  • A túlzott gyógyszerhasználat is lehet a fejfájás oka

    A túlzott gyógyszerhasználat is lehet a fejfájás okaMinél több fájdalomcsillapítót szed valaki, a szervezete annál ellenállóbb lesz vele szemben, így erősebb változathoz kell nyúlni. A hatás elmúltával elvonási tünet jelentkezik - még több fejfájás formájában -, ami újabb dózis bevételére ösztönöz. A fájdalomcsillapító szedése növelheti a tenziós fejfájások gyakoriságát. A különböző típusú fejfájások eltérő terápiát igényelnek. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a tenziós változatra szedett gyógyszerek egyes típusai ronthatják a krónikus vagy migrénes állapotot.

  • A hasra hízás a legveszélyesebb

    Sok statisztika és tanulmány bizonyította, hogy a kövérek korábban és gyakrabban halnak meg szív-és érbetegségben, mint a karcsúak, ám egy új vizsgálat adatai azt jelezik, hogy nem a súlytöbblet az igazi veszély, hanem az, ha valaki hasra hízik. Az Európai Szívgyógyász Társaság müncheni kongresszusán amerikai kutatók ismertették meglepõ eredményeiket. Francisco Lopez-Jimenez és munkacsoportja hatalmas kutatás adatainak elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a szívbetegség okozta halál kockázata szempontjából nagyobb jelentõsége van annak, hogy testünkben hol rakódik le a zsír, mint annak, hogy ez hány kiló.

  • Gyúrás után moss kezet!

    Vajon hány embernek jut eszébe, hogy kezet mosson a sportszerek használata elõtt és után, ha edzõterembe megy? És van-e mindenkinek rendszeresen tisztított tornaszõnyege a gyakorlatokhoz? Hányan zuhanyoznak antibakteriális szappannal vagy samponnal, és vesznek-e fel tiszta ruhát edzés után? Csak a saját törülközõjét, borotváját, szappanát, vizes palackját használja-e mindenki? Úgy lenne jó, ha valamennyi kérdésre igennel lehetne válaszolni, mert aki csak egyet is elmulaszt az óvintézkedések közül, könnyen megkaphatja a sporttermekben futótûzként terjedõ bõrfertõzések valamelyikét.

  • Idõs korban évrõl-évre nõ a szívroham kockázata

    Egy több ezer idõs ember bevonásával végzett amerikai vizsgálat eredményei olyan változásokat tártak fel az öregedõ szívben, amelyek magyarázhatják a szív- és érrendszeri megbetegedések életkorral növekvõ kockázatát. A felmérés során készített MRI-felvételeken jól látszik, hogy az idõsödõ szív fala vastagodik, és a szívizomzat egyre lassabban húzódik össze, illetve ernyed el újra. Számos betegség elõfordulási gyakorisága nõ az életkor elõrehaladtával: a csontritkulás...