rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Az orvosi mûhibák aránya nem nõtt, nyilvánosságra kerülésük azonban igen

  • A korábban csak szûk körben ismertté vált orvosi mûhibákról az információrobbanás révén manapság bárki értesülhet. Ezért válthatott ki világméretû felháborodást, hogy tavaly év végén egy johannesburgi kórházban - „pácienscsere” miatt - mindkét lábát amputálták egy kétéves kislánynak. Az is bejárta a világsajtót, hogy egy Rhode Island-i (Egyesült Államok) kórház mûtõibe az igazgató térfigyelõ kamerákat szereltetett, mert két év alatt öt betegnek távolították el valamilyen ép szervét.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fejlett országokra kiterjedõ statisztikái szerint a kórházakba kerülõ betegek két ezrelékét sújtja valamilyen mûhiba, úgy, hogy mintegy felük sebészeti mûtõkben fordul elõ. Németországban évente hozzávetõleg 157 000 orvosi mûhibát követnek el, jelentõs arányban mûtökben. Ez utóbbit erõsen vitatja Hartung Bauer, a német sebésztársaság fõtitkára: érvelése szerint a „sebészeti malõr hatása hamar megmutatkozik, a belgyógyászati hibákra ezzel szemben sokkal ritkábban derül fény”. A sebészek esetében sem mindig egyértelmû a mûhiba, hiszen például egy operáció utáni sebfertõzésrõl nehéz bizonyítani, hogy a páciens eredendõ génhibája, a benne lévõ baktérium vagy vírus okozta-e, vagy pedig az operáló személyzet higiéniai hiányosságának a következménye.

    A mûhibák aránya évtizedek óta nem változik, ezer páciensbõl általában ketten emelnek panaszt. Karin Pukk-Haevenstam professzorasszony a svéd Karolinska Egyetemen 1997 óta másfélmillió mûhibát elemzett, és az õ kutatásai is igazolják ezt az adatot. Mivel a gyógyító tevékenység egyre szélesedik a világon, az arány szinten maradásával együtt is az esetek száma egyre nõ.

    A mûhibákkal kapcsolatos tájékoztatás és ügyintézés viszont mára már kiterjedt rendszerré duzzadt. A WHO szerint ennek kedvezõ következménye, hogy a gyógyintézmények gondosabban ügyelnek a nyilvánosság számára is láthatóvá vált munkájukra. Ellenben negatív kísérõjelenség, hogy a mûhibákért kérhetõ minél magasabb anyagi - kevésbé erkölcsi - kártérítés lebonyolítására jogi irodák szervezõdtek. A biztosítók - saját érdekeik szerint - hol az egyik, hol a másik fél oldalára állnak. A kártérítés megítélése sem egységes, sõt az egyes országokban érvényesülõ joggyakorlat szerint igen eltérõ lehet. Szélsõséges esetekben a vita koholt vádakban, illetve hamis gyógyítási adatokban csúcsosodik ki.

    A gyógyításra felesküdött orvosok a maguk részérõl igyekeznek olyan, elsõsorban a páciensek érdekeit szolgáló eljárásokat alkalmazni, amelyekkel esetleg elejét lehet venni a mûhibáknak. Az egyik, hogy az operációk elõtt felolvassák és írásban rögzítik a nemzetközileg egységesített ellenõrzési listát, hasonlóképpen ahhoz, ahogy az utasszállító gépek pilótáinak egyike indulás elõtt felsorolja a teendõket, a másik pedig ellenõrzi a végrehajtást. Sebészeti beavatkozások esetén az elsõ vágás elõtt, majd a mûtét befejezésekor kell a két orvosnak „végigmennie” a feladatlistán.

    Hasonlóan fontos a mûhibát jelzõ-jelentõ - angol elnevezése alapján CIRS-nek rövidített - rendszer bevezetése. Lényege, hogy minden mûhibagyanús esetrõl anonim módon, de a körülmények pontos felvázolásával - az intézmény jellegének, a diagnózisnak, a páciens korának és nemének, az operáció módjának, az igénybe vett eszközöknek, a mûtét idõpontjának a megadásával - egységes formátumú táblázatokat töltenek ki, és azokat eljuttatják a társszervezetekhez. A névtelenség kizárja a CIRS-en alapuló feljelentéseket, és mivel azoktól nem kell tartani, a rendszer álszemérmes titkolgatás, szépítgetés nélkül felhívja a figyelmet az elõforduló hibákra.

    Arra is, hogy miként lehet azokat megelõzni.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Rákgyógyszer gombából?

    Washington - Véletlenszerû szennyezéssel került a laboratóriumi készülékre egy gombafaj, amely aztán a nanotechnológia segítségével egy széles körben hatékonynak tûnõ rákgyógyszer kifejlesztéséhez vezetett - közölték amerikai kutatók vasárnap.
    A lodamin nevû szer kifejlesztése a Judah Folkman rákkutató irányításával zajlott utolsó kísérletek egyike volt. A januárban elhunyt Folkmant az angiogenezis elnevezésû rákterápia úttörõjeként ismerik világszerte. Ennél a módszernél kiéheztetik a daganatot azáltal, hogy vérellátását megakadályozzák, így a tumor nem tudja kielégíteni egyre növekvõ igényét a tápláló vérre.

  • Gyõzelmi koszorú a koszorúér sebészetének

    A koszorúér szûkületek kezelésére, évtizedekkel ezelõtt bevezetett áthidaló mûtétek eredményeinek összesítõ adatai bizonyítják, hogy jól sikerült beavatkozás után a súlyos koszorúérbetegek fele ugyanolyan eséllyel folytathatta életét, mint hasonló korú, nem szívbeteg társaik. Dán szívgyógyászok szívmelengetõ tanulmányát az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata közölte.

    Az iparilag fejlett országokban már fél évszázada a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg.

  • Meddig életképes a spermium?

    A 40 fölötti férfiaknak problémájuk lehet a termékenységgel

    Barcelona, 2008. július 7., hétfõ (MTI/Reuters) - Azok a párok, ahol a férfi negyven év fölött van, nehézségekkel néznek szembe a gyerekvállalásnál - állítják francia kutatók.

    Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság hétvégi barcelonai konferenciáján hangzott el, hogy a fogamzás sikerességében az apai hatás nagyobb, mint korábban gondolták.

  • Az emberismeret három alapkérdése

    Mire törekszik, mire képes és mi az, amit meg is valósít lehetõségeibõl? Erre a három kérdésre kell választ találnia annak, aki embertársát, vagy éppen önmagát kívánja értékelni. A személyiséglélektan ehhez különféle embertípusok meghatározásával is hozzájárul.

    Az élet minden területén szükségünk van az emberismeretre, de nem hiányozhat az önismeret sem ahhoz, hogy egészséges emberi kapcsolatokat létesítsünk, ezáltal az életben sikerrel járjuk utunkat, s ne tévelyegjünk sorsunk útvesztõiben. Talán furcsán hangzik, de igaz: embertársaink megismerésénél nehezebb önmagunk megismerése és reális értékelése.

  • Gyógyszert a pontos helyre - mikrokapszulában

    Brüsszel - A gyógyszer célzottan, csak a beteg testrésznél fejti ki hatását, másutt nem károsítja a szervezetet, s jóval kevesebb a mellékhatás - ezt ígéri az az új módszer, amelyet a Philips cég fejlesztett ki, s amelyrõl a Le Soir címû belga lap számolt be minapi számában.

    Az új találmány lényege az ultrahang alkalmazása. A gyógyító vegyületet mikrokapszulákba (egészen apró kis gömbökbe) rejtik, ezeket befecskendezik a megfelelõ érbe, s a véráram szállítja el a megfelelõ helyre.

  • Hatásos gombaellenes gyógyszer készíthetõ a trópusi húsevõ növénybõl

    Hatékony gombaellenes gyógyszer alapanyagául szolgálhat egy indiai húsevõ növény, a trópusi kancsókák családjába tartozó Nepenthes khasiana - állítják izraeli kutatók, akik vizsgálataikról a Journal of Experimental Biology címû szaklapban számolnak be.

    A trópusi kancsókák, a Nepenthes nemzettség tagjainak nagy része az Indonéz-szigetvilágban, Indiában illetve a Madagaszkáron honos. Általában olyan termõhelyeken élnek, ahol a felvehetõ nitrogén mennyisége korlátozott.

  • Az emberi szervezet is állít elõ aszpirint?

    Budapest - Nemcsak a fûzfakéreg tartalmazza, hanem a legújabb vizsgálatok szerint az emberi szervezet is képes elõállítani a szalicilsavat, amely az aszpirin gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásának alapja. Angol kutatók eredményeit a Journal of Agricultural and Food Chemistry szakfolyóirat közölte. A fûzfakéreg gyógyító hatásáról azóta olvashatunk, amióta írásos emlékeink vannak a gyógyításról. Orvoslás céljára a sumérok és az asszírok is használták, és a 19. században, amikor már a vegyészek foglalkozni kezdtek vele, a fûzfa latin neve, a salix adta a laboratóriumban elõállított készítmény, a szalicin nevét is.

  • Alapos kézmosással sok betegséget elkerülhetünk

    Alapos kézmosással sok betegséget elkerülhetünkA tisztaság fél egészség - ezt a közhelyes mondást sokan próbálták már megcáfolni, azonban a tisztaság, tisztálkodás az egyik legegyszerűbb, ugyanakkor leghatékonyabb módja a betegségek megelőzésének. A fertőtlenítés és higiénia logikája meglehetősen egyszerű: a fertőzések terjedését legkönnyebben úgy akadályozhatjuk meg, hogy valahol megszakítjuk a kórokozók átadását. Tudnunk kell, hogy hol telepedhetnek meg a fertőző betegségeket okozó mikrobák, milyen körülmények kedveznek nekik, hogyan kerülhetnek be ezek a szervezetünkbe.

  • Öt módszer, amival megelõzhetõek a fertõzések

    Amennyiben a héten utazás közben észrevesz egy embert aki, a mozgólépcsõrõl való távozás után kézfertõtlenítõt használ, jó esélye van arra, hogy az Ön által látott személy Dr. Mark Gendreau, a Burlingtoni Lahey Klinikavezetõ belgyógyásza.

    "Annak az esélye, hogy fertõzõ betegséget kapunk, jelentõsen megnõ zárt térben tett utazások során, fõként a téli hónapokban, amikor is tombolnak a felsõ légúti betegséget okozó vírusok" - mondta Gendreau.

  • A cukorbetegség az inzulinon túl is javítható

    San Francisco - Egy új gyógyszer még azoknak a cukorbetegeknek a vércukrát is csökkenti, akiknek az anyagcseréje inzulinos kezelés, megfelelõ étrend és rendszeres mozgás ellenére sincs egyensúlyban.

    Egy új nemzetközi vizsgálat biztató eredményeit az Amerikai Cukorbeteg Szövetség 68. kongresszusán ismertették. A diabétesz, magyarul cukorbetegség világszerte a halálozási statisztikák negyedik helyén található.

  • Székely Tamás: a rák elleni küzdelemben a megelõzés a legfontosabb

    Budapest - A rák ellenes küzdelemben a megelõzés a legfontosabb, de egyben a legnehezebb feladat a gyógyítás és a korai felismerés mellett - hangsúlyozta Székely Tamás egészségügyi miniszter a rák ellenes küzdelem világnapján tartott konferencián szerdán Budapesten.

    A Magyar Rákellenes Liga által szervezett Füstmentes gyermekkort! A ma gyermekei, a holnap világa! címû rendezvényen a miniszter a felnõttek személyes példamutatásának fontosságát emelte ki, mondván "ezzel tudunk a legtöbbet elérni".

  • A magánytól magasabb lesz a vérnyomás

    A másokkal való kapcsolat hiánya nem csak boldogtalanná tesz, de az egészségre is káros hatással van: amerikai pszichológusok közvetlen összefüggést találtak a magány és a magas vérnyomás között. A jelenség független volt a kortól, a dohányzástól, az elhízottságtól, a depressziótól és a stressztõl is.

    A Psychology and Ageing címû szaklapban úgy fogalmaztak a kutatók, hogy a magány önmagában is egészségi kockázati tényezõként jelentkezik.

  • Sugárkezelés helyett gyógyszerrel az idõsebb mellrákos betegeknél

    Sugárkezelés helyett gyógyszer is hatásos lehet az idõsebb mellrákos betegeknél; tudósok szerint a gyógyszerek segítségével meg lehet akadályozni, hogy visszatérjenek a daganatok.

    Az erre utaló kutatási eredményekrõl az amerikai onkológiai társaság jövõ hónapban esedékes tanácskozásán közölnek részleteket. Az elképzelések szerint a sugárkezelés mellõzése mind a nõket, mind pedig az orvosokat sok kellemetlenségtõl kímélné meg, nem beszélve a kezelés költségeinek megspórolásáról.

  • Valóban biztonságos a HPV elleni vakcina?

    Valóban lehetnek káros következményei a vakcinának? A HPV elleni oltás újra a középpontban Amerikában a mellékhatások és a biztonsági megfontolások miatt.

    A forgalmazás megkezdése óta a 7802 oltási akcióról kaptak jelentést, ebbõl 15 végzõdött halállal, és 31 esetben jelentettek Guillain-Barre szindrómát, ami egy bénulást okozó autoimmun betegség. A rendelkezésre álló adatok alapján nem dönthetõ el, hogy az oltóanyag felelõs-e a kialakult mellékhatásokért.