rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Késõbb hívnak rohammentõt a nõk

  • Budapest - Szívroham tüneteit tapasztalva az amerikai nõk tovább várnak a mentõkocsi hívásával, mint a férfiak. A mentõszolgálat vizsgálatának eredményeit a szívgyógyászat egyik vezetõ folyóirata, a Circulation közölte.

    Thomas W. Concannon és munkatársai a Dallas városából és környékérõl a mentõszolgálathoz beérkezõ telefonhívások adatait dolgozták fel. Csaknem hatezer telefon történetét vizsgálták attól a pillanattól, hogy a mentõk ügyeletes irányítója fölemelte a kagylót és intézkedett, hogy a kocsi a helyszínre induljon.

    A kutatók a mentõautó menetidejének, helyszínen töltött idejének és a helyszínrõl a kórházi megérkezés idejének adatait vetették össze. Azt is rögzítették, hogy a szívinfarktus miatt beszállított nõk és férfiak vagy családjuk hány percet várt a rosszullét kezdetétõl a telefonkagyló fölemeléséig.

    A telefonálók fele volt férfi, fele nõ. Hasonlóképp a fehérek és színesbõrûek aránya is 50-50 százalék. Ez azért fontos, mivel korábbi statisztikák szerint a nem fehér amerikaiakat nem ugyanazzal a gondoskodással kezelte a sürgõsségi rendszer.

    A jelen tanulmány szerint a mentõszolgálatok munkatársai gyakorlatilag mindenkit azonos szinten láttak el. A helyszínen töltött idõ átlagosan 20 perc volt, majd a felvételes gyógyintézetbe 11 perc alatt vitték be a beteget. Csúcsforgalomban vagy sötétedés után a szállítási idõ általában megduplázódott. Még nagyobb késést okozott, ha egyik kórházból a másikba kellett a beteget továbbvinni.

    A vizsgált területen a betegek 11 százaléka került késõn, 45 percnél hosszabb idõ után sürgõsségi ellátásra. Az igazi meglepetés az volt, hogy a nõk 50 százalékkal gyakrabban kerültek ebbe a csoportba. Mivel a mentõ mind a nõk, mind a férfiak, fehérek vagy feketebõrûek esetén azonos gyorsasággal megérkezett, a késést elsõsorban az magyarázta, hogy a nõk, ha saját magukról volt szó, hosszabb várakozás után határozták el magukat a segítséget kérõ telefonra, mint a férfiak.

    Irigylésre méltó adat, hogy Dallas városában és környékén a mentõkocsi átlag 5,7 perc alatt ért a helyszínre. Ezt részben az is magyarázza, hogy ott a mentõállomás átlagosan egy kilométerre található a segítségre szoruló betegektõl.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fokozódnak a pollenek és a szennyezett levegõ által kiváltott allergiás reakciók

    Szakértõk elõrejelzései szerint fokozódik a pollenek által kiváltott allergiás reakció, a szennyezett levegõ pedig növeli az asztmatikus rohamok gyakoriságát

    A globális felmelegedés fokozódó veszélyt jelent az asztmás és allergiás betegekre - olvasható a Journal of Allergy and Clinical Immunology szeptemberi számában megjelenõ összefoglaló cikkben. A melegebb klíma magával hozza a korábbi tavaszi rügyfakadást és az összes növényi allergén idényének hosszabbodását, többek között a parlagfûét és a fekete ürömét is.

  • Rendszeres testmozgással a szellemi hanyatlás ellen

    A rendszeresen végzett aerob jellegû tesmozgás megállíthatja a szellemi leépülést, sõt a már bekövetkezett agyi funkció csökkenést vissza is fordíthatja.

    A szellemi leépülés a korral járó normális jelenség, mely során az agy szürke- és fehérállománya sorvadásnak indul, ennek következtében idõskkorban nehezebben mennek bizonyos feladatok, csökken a munkamemória, és párhuzamosan több dolog végzése nehézkessé válik – derült ki a brit Jorunal of Sports Medicine címû lapból.

  • A melegség pozitívan befolyásolja érzelmeinket?

    Egy forró csésze kávéval a kezünkben pozitívabban ítéljük meg a többi embert. Amerikai kutatók errõl tudósítanak a "Science" címû nemzetközi szaklapban. A coloradói egyetem kutatója, Lawrence Williams és kollégája, John Bargh kísérleti alanyaik egy részének kezébe egy csésze forró, a többiek kezébe pedig egy pohár jeges kávét nyomtak.

    Arra kérték õket, hogy egy kérdõív segítségével ítéljenek meg egy személyt. Kiderült, hogy azok, akik forró kávét tartottak kezeik között, "melegebben" - gondoskodóbbnak és nagyvonalúbbnak - ítélték meg ugyanazt a személyt, mint azok, akik jeges kávét szorongattak elõtte.

  • A túlzott sófogyasztás reumát és kiszáradást okozhat!

    A konyhasó kémiai képlete NaCl, azaz csak nátriumból és klórból áll. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a kõsó és a tengeri só beltartalma sokkal értékesebb a konyhasóénál. A kristálysó szakorvosok által igazoltan a benne lévõ elemek miatt – ételízesítésen túl – gyógyításra is alkalmas.

    Testünk 70 százaléka víz, a sejtek közti teret kitöltõ izotóniás oldatnak 9, a könnynek és a vérnek 1 százaléka só. Ez is mutatja, hogy szervezetünk több kilogramm sót tárol – természetesen nemcsak nátrium-kloridot.

  • A 'náthavírusok' családfájának elkészítésével új gyógyszerek fejleszthetõk ki

    Washington - Amerikai kutatók megfejtették a nátháért okolható rhinovírusok 100 különbözõ törzsének genetikai kódját; a családfa elkészítése új gyógyszerek kifejlesztését teheti lehetõvé. A kutatást a Science legfrissebb számában ismertették.

    A megfázás, más néven hûléses hurut, akut egyszerû meghûlés vagy nátha - akut fertõzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdõ nyálkahártyáját támadja. Elsõsorban rhinovírusok okozzák. Amerikai adatok szerint a felnõttek évente 2-4 alkalommal betegednek meg, míg a gyerekek akár tízszer is megfázhatnak.

  • Az influenzavírus jobban terjed száraz levegõben

    Washington - A szezonális influenza vírusa jobban terjed és túlélése is biztosabb, ha kicsi a levegõ abszolut páratartalma - közölték amerikai kutatók. Az Oregoni Állami Egyetem szakemberei arra a régi tudományos kérdésre adtak választ tanulmányukban, hogy miért éppen a téli hidegben terjed az influenza. "Amikor a levegõ abszolút páratartalma kicsi, mint a januári és februári járványos idõszakokban, a vírus úgy tûnik tovább él és továbbadási aránya emelkedik" - írja Jeffrey Shaman atmoszférakutató és Melvin Kohn epidemiológus az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapja, a PNAS hétfõn megjelent számában.

  • A felnõttkori elhízás csecsemõkorban kezdõdik

    Boston - A felnõttkori kövérség kritikus idõszakát az élet elsõ hónapjai jelentik. A meglepõ és sokak számára lehangoló tudományos tanulmányt az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.

    Számos kutatócsoport foglalkozik az elhízás, a kövérség kérdéseivel, mert a súlytöbblet a világszerte legtöbb halált okozó szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

  • Megérné meggyógyítani a rákbetegeket

    gyógyulást segíteni!

    Budapest - Miközben gyógyszerkiadásunk megfelel az európai átlagnak, rákgyógyításra feleannyit se költünk mint az unióban általában, a legújabb készítményekhez való hozzáférésben pedig sereghajtók vagyunk.

    Ezek a fõ megállapításai annak a nemzetközi kutatásnak, amelyben az országok gyógyszerhez való hozzáférését, a rákbetegség társadalmi terheit, elõfordulási és halálozási adatait vetették össze a kutatók.

  • Kétkezi munka a szellemi fejlõdésért

    London - A brit gyerekek szellemi fejlõdése veszélybe került, mivel sem az iskolában, sem otthon nem végeznek manuális tevékenységet - jelentették be egy friss tanulmány szerzõi hétfõn.

    Az iskolákból számûzték a fa- és fémmunkákat, mindenféle kézmûvességet, autószerelést, de még a zenét is. A gyerekek otthon számítógépes játékokkal múlatják az idõt, ezáltal lassacskán a brit társadalom a "csavarhúzó helyett szoftver" állapotába kerül - összegzik a kutatók a Ruskin Mill Oktatásügyi Szövetség megbízásából készült jelentésben.

  • Szívinfarktus után már egy hétig sem kell kórházban feküdni

    Aligha van súlyos betegség, melynek heveny idõszakára vonatkozólag olyan mértékben sikerült csökkenteni a kötelezõ kórházi kezelés idõtartamát, mint a szívinfarktus. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy az ápolási idõtartam rövidülése befolyásolja-e az infarktus utáni szövõdmények gyakoriságát vagy a betegek életkilátásait. Jane S. Saczynsky és munkatársai azt tekintették át, hogy az utolsó évtizedekben az infarktust elszenvedõ betegek mind rövidebb kórházi ápolása változtatott-e a betegek esetleges kórházi újrafelvételi esélye vagy az infarktus ismétlõdése szempontjából.

  • Jótanácsok cukorbetegeknek: mire kell figyelni utazás előtt

    Jótanácsok cukorbetegeknek: mire kell figyelni utazás előttA diabétesszel élőknek nemcsak a nyaralás alatt, hanem utazás közben is fontos az otthon megszokott módon gondoskodni magukról, odafigyelni a betegségükből adódó lehetséges problémákra, felkészülni azok elhárítására. A tervezett indulás előtt már legalább egy hónappal érdemes felkeresni a kezelőorvost a szükséges igazolások és orvosi tanácsok beszerzése céljából. Utazáskor különösen fontos, hogy a cukorbetegnél legyen igazolás, adatok a betegségéről: repülőn például csak igazolással vihet magával inzulin injekciót stb.

  • Összefüggés lehet a megnövekedett esõzés és az autizmus kialakulása között?

    A megnövekedett esõzéssel, vagy az ezzel kapcsolatos valamilyen tényezõvel állhat összefüggésben az autizmus kialakulása az Archives of Pediatrics and Adolescent Medicinea címû lapban megjelent kutatás szerint.

    A Cornell szakértõi azt találták, hogy az arányok összefüggésben állhatnak az államokban megfigyelt csapadék mennyiségével ezekben az idõpontokban. "Az autizmus elõfordulása magasabb volt azokon a területeken, ahol viszonylag nagymértékû csapadék volt jellemzõ, amikor a gyermekek három évnél fiatalabbak voltak" - áll a cikkükben.

  • Terjed a Dengue-láz

    A Karib-térségbõl, Közép-Amerikából és Dél-Ázsia központi területeirõl hazatérõ utazók lázas megbetegedéseinek hátterében általában a Dengue-láz áll. A betegség gyakran elõfordul a trópusi és szubtrópusi régióban.

    A megbetegedést 4 hasonló vírus okozza (DENV-1, 2, 3, és 4), a kórokozó a fertõzött szúnyogok csípésével kerül az emberi szervezetbe.A betegség tünete a magas láz, erõs fejfájás, szem mögötti fájdalom, izom- és ízületi fájdalom, hányinger és hányás.

  • A jó iskolai programok egészségesebbé teszik a gyerekeket

    Ha a gyerekek az iskolában kapott ételhez az egészséges étkezéssel kapcsolatos ismereteket is megkapják, tanulmányi teljesítményük javul, testsúlyuk pedig csökken. Az évek óta folytatott HOPS tanulmány eredményeit az American Journal of Public Health közölte.

    A jómódú országokban mind a gyerekek, mind a felnõttek többet esznek, mint amennyire szükségük van. Ezért évrõl évre növekszik az elhízottak aránya, és ez az elemi iskolákra és a munkahelyekre is igaz.