rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A kávékedvelõk a szívinfarktust is könnyebben megússzák

  • Share on Tumblr

    Budapest - Az infarktus miatt kórházba kerülõ betegek közül gyorsabban és jobb eséllyel hazamehetnek azok, akik rendszeresen és gyakran isznak kávét, mint azok, akik általában nem kávéznak. A kávéfogyasztás hívei számára kellemes hírt a szívgyógyászat egyik vezetõ folyóirata, az American Heart Journal közölte.

    A kávéivást, különösen a szenvedélyes és rendszeres kávéfogyasztást a szív- és érbetegségek szempontjából régebbi adatok alapján az orvosi közvélemény nem helyeselte. A gyógyszertani szakirodalom szerint a koffein emeli a vérnyomást, gyorsítja a szívmûködést, növeli a sztresszhormonok termelõdését.

    Állatkísérletek alapján ez kétségtelenül igaz, de azt a korábbi föltételezést, hogy ennek következtében a sok kávét ivó emberek gyakrabban kapnának szívinfarktust vagy szélütést, a tények nem igazolták. A kávéban vagy a forró csokoládéban lévõ koffein mennyisége még naponta többszöri fogyasztás esetén sem olyan sok, hogy felnõtt emberben mérhetõ, kedvezõtlen hatást fejtene ki.

    Az utóbbi években a megfelelõen ellenõrzött vizsgálatok ismételten az ellenkezõjét bizonyították. Nõk esetén a napi négy-öt kávé rendszeres megivása egyértelmûen csökkenti az agyi katasztrófa kockázatát. A férfiaknál ezt a kedvezõ hatást nem sikerült igazolni, de a kávézásnak hátránya a férfiak körében sem volt.

    Stockholmban 1992-1994 között végeztek tudományos megfigyeléseket a szívinfarktus miatt kórházba kerülõ embereken. Ebben az idõszakban 1369 személyt vittek be a szívgyógyászati osztályok sürgõsségi részlegére. A kórtörténetben valamennyiük életmódjának, táplálkozásának részletes adatait leírták, így ezt is, hogy az utolsó 12 hónapban rendszeresen ittak-e kávét és milyen gyakran.

    A betegek sorsát, egészségének alakulását egy évtizeden keresztül szorosan követték és most összesítették a vizsgálatok eredményeit. A résztvevõket aszerint csoportosították, hogy naponta átlagosan egy csésze kávénál kevesebbet fogyasztottak, 1-3 csészényit ittak, illetve kávéfogyasztásuk 3-5, 5-7, sõt 7 csészénél is több volt.

    A szívinfarktus okozta halálozás lényegesen nagyobb volt azok között, akik nem ittak kávét, azokhoz képest, akik kávéztak. A kávékedvelõk körében a túlélés esélye a naponta elfogyasztott kávéitallal arányosan nõtt, de a napi hét kávénál is többet ivók életkilátásai már romlottak.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Ezentúl a nõvérek is kezelhetnének betegeket Nagy-Britanniában?

    A brit háziorvosok élesen tiltakoznak a londoni egészségügyi minisztérium új reformtervei ellen, amelyek szerint a jövõben a nõvéreknek is megengednék, hogy betegeket kezeljenek. Ugyan a nõvéreket és ápolókat szigorú szabályok kötnék, a háziorvosi szövetségek mégis kritizálják ezeket a terveket.

    A brit orvosszövetség (British Medical Association, BMA) elnöke, Hamish Meldrum azzal érvelt, hogy a nõvérek, az ápolók és a praxissegítõk nem elég képzettek ahhoz, hogy saját felelõsségükre betegeket lássanak el.

  • Chip mutatja ki a vérben keringõ ráksejteket

    A vérben keringõ, a rák áttétképzését okozó tumorsejtek kimutatására dolgoztak ki tesztet a Harvard Egyetem kutatói, akik úgy vélik, hogy módszerükkel megjósolható lesz, melyik rák újul ki.

  • A reggeli a legmeghatározóbb étkezés a nap folyamán?

    A kutatók szerint azok, akiknek reggelijében alacsonyabb kalóriatartalmú ételek szerepelnek, általában egészségesebb életet élnek, mint azok, akik zsíros vagy cukros ételeket esznek reggelire. Továbbá azok, akik egészségesen reggeliznek, általában alacsonyabb testtömegindexûek, mint az egészségtelen reggelizõk.

    Nõk körében gyakrabban alakul ki a túlsúly azoknál, akik hajlamosak kihagyni a reggeli étkezést. A felmérés szerint nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos, aki zsírban és fehérjékben gazdag reggelit fogyaszt, vagy aki egyáltalán nem fogyaszt semmit reggel.

  • Polimerrel pótolható az infarktus következtében sérült szívizomsejt

    Egylépéssel közelebb az orvosok álmához: amerikai kutatóknak sikerült olyan polimervázat kifejleszteni, mellyel - például infarktus következtében - sérült szívizomsejtet lehet pótolni.

    Szerencsés, aki túlél egy (vagy akár több) szívinfarktust (a nõknél felismerni is nehéz), ám minél nagyobb területû szívizomszövet sérül, a szív annál kevésbé képes ellátni a feladatát, a keringés fentartását. Legrosszabb esetben a szövet annyira károsodik, hogy a betegnek új szívre lesz szüksége, ez pedig a jelenlegi szervfelajánlásokat, várólistákat tekintve igen problémás.

  • Újra használják lebénult kézizmaikat a majmok

    Chicago - Újra használni tudták bénult csuklójukat egy kísérletben résztvevõ majmok egy számítógéppel támogatott eszköz segítségével, amely agyi jelekkel vezérli az állatok izommûködését - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóirat csütörtöki számában.

    A felfedezés olyan emberek kezeléséhez vezethet, akiknek megsérült a gerincagya vagy más okból lebénültak izmaik.

  • Határérték feletti melamint találtak egy hazai termékben

    Határérték feletti melamint regisztráltak egy önellenõrzés során benyújtott kávéfehérítõ mintában, a Bangkokból származó, 5 grammos tasakokban kiszerelt áru kereskedelmi forgalomba még nem került.

    Amennyiben a hatósági mintavétel is igazolja a határérték feletti melamin jelenlétét, a raktáron lévõ, 5,5 tonna mennyiségû árut megsemmisítik - mondta Süth Miklós országos fõállatorvos. A tej és tejtermékekben, így a tejporban is kilogrammonként 2,5 milligramm melamin engedélyezett.

  • Mi okozhat rekedtséget?

    A rekedtséget közvetlenül a hangszalagok gyulladása okozza, ennek hátterében azonban állhat például fertõzés, túlterhelés vagy daganat. Rekedtség kialakulhat operáció után, de okozhatja pseudokrupp, kémiai anyagok, melyek ingerlik a nyálkahártyát, valamint dohányzás vagy allergia. Rekedtséggel jár a diftéria, a tuberkulózis és a Hashimoto-Thyreoiditis is.

  • A jó memória titka a boldogság

    A Magdeburgi Egyetem munkatársainak vizsgálatai szerint a dopamin nevû hormon javítja a hosszú távú memóriát.

  • Férfiaknál is kezelhetõ a korai klimax

    A 45 év fölötti férfiak mintegy harmadát érintheti Magyarországon a férfiklimaxnak nevezett állapot, amely fizikai, szellemi és szexuális teljesítménytöréssel jár együtt - mondta el Papp György, a Magyar Andrológiai Társaság elnöke az Androklub csütörtöki tájékoztatóján Budapesten. Az andrológus szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy ezzel az állapottal ma már nem feltétlenül kell együtt élni.

  • A túl sok alvás ugyanolyan kóros, mint a túl kevés pihenés

    A túl sok alvás ugyanolyan kóros, mint a túl kevés pihenésEgy kutatás szerint a túl sok alvás éppúgy krónikus problémák - köztük cukorbetegség, koszorúér-betegség, elhízás vagy szorongás - kialakulásához vezethet a 45 éven felüliek körében, mint a túl kevés pihenés. A kutatók napi tízórányi vagy annál több alvást ítéltek túl soknak, hatórányit vagy annál kevesebbet pedig túl kevésnek. Az egészségtelen alvási időtartam és a krónikus betegségek közötti összefüggés részben megmagyarázzák a mentális problémák és az elhízás. A krónikus betegségben szenvedőknek ellenőriztetniük kell a mentális egészségüket és a testsúlyukat is az alvás minősége mellett.

  • A sebészeti ellátás új korszaka kezdõdhet Barcelonában

    A szakértõk szerint a mûtét a sebészeti ellátás új korszakát nyitja meg, ahogy az õssejtek és a mesterséges szövetek radikálisan javítják a súlyos betegségben szenvedõk kezelési lehetõségeit.

    A Barcelonában élõ 31 éves Claudia Castillonak tuberkulózis miatt összeesett a tüdeje és képtelen volt lélegezni, ezért mûtétileg új légcsövet kapott. Az új trachea Castillo saját sejtjeibõl lett mesterségesen elõállítva, amelyeket a csontvelejébõl vettek ki és ültettek be egy donor légcsövébe. A Castillo bal tüdejéhez vezetõ csövet is kicserélték.

  • Panaszkodnak az orvosok a görög kórházak állapotára

    Az orvosok szerint egyre silányabbak a görög közkórházakban uralkodó állapotok az állam eladósodása miatt.

  • A víruskutatás óriási sikere - Az idei orvosi Nobel-díjat három virológus kapta

    A víruskutatás óriási sikerének nevezte Nagy Károly professzor, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének igazgatója, hogy az idei orvosi Nobel-díjat három virológus kapta.

    Harald zur Hausen német kutató a méhnyakrákot okozó humán papillómavírus (HPV), a két francia tudós - Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier pedig az AIDS-vírus felfedezéséért kapta idén megosztva a legmagasabb tudományos elismerést. "Mind a három kutatót személyesen ismerem.

  • Sokkoló fotókkal küzd a brit kormány a dohányzás ellen

    London - A dohányzás egészségügyi következményeit bemutató, szándékosan sokkoló fényképekkel kell ellátni jövõ héttõl a Nagy-Britanniában forgalomba kerülõ cigaretták csomagolását.

    Az Európában elsõként bevezetett, október 1-jétõl érvényes elõírás alapján elrákosodott tüdõkrõl, érszûkülettõl üszkösödõ lábakról, szájüregi és felsõ légúti rákos daganatokról, elrothadt fogsorokról, szívmûtétekrõl készült színes orvosi fotókat kell elhelyezni a cigarettásdobozokon.