2021.01.17. - Antal, Antónia

Jó génnel könnyebb az élet napos oldalát látni

Párizs - Hogy félig telinek vagy félig üresnek látja-e valaki azt a bizonyos poharat maga elõtt, attól is függhet, hogy egy hormonszállítást befolyásoló génnek melyik változatát hordozza - közölték brit kutatók.

Az emberek egy része eredendõen "programozott" a boldogságra, a negatív érzések elhárítására, míg mások genetikailag hajlanak a mélabúra - állítják az Essexi Egyetem kutatói a brit Proceedings of the Royal Society B címû tudományos folyóiratban.
Korábbi kutatások rámutattak már, hogy az 5-HTTLPR jelû gén kulcsszerepet játszik egy ingerületátvivõ hormon, a szerotonin agyi mûködésében. A szerotonin kémiai üzeneteket közvetít az idegsejtek között, szoros kapcsolatban áll a hangulati élettel, több antidepresszáns szer is e vegyület szintjére hat.

Az említett gén három változatát azonosították, két rövidebb és egy hosszabb allélt. Egyes kutatások kapcsolatot találtak a rövidebb változatok és a depresszió, öngyilkossági késztetés nagyobb kockázata között.

Elaine Fox és munkatársai tanulmányukban 97 önkéntes résztvevõvel vizsgálták a negatív és a kellemes élmények hatását. A tesztalanyoknak mutatott képek három csoportba tartoztak: félelmet vagy stresszt kiváltó, erotikus vagy kellemes hatású, valamint semleges ábrázolások. Egy-egy lapon mindig kétféle csoportból származó kép került a résztvevõk szeme elé.

A kutatók szerint az a 16 ember, aki az 5-HTTLPR génbõl a hosszú változattal rendelkezett, jellemzõen elkerülte a negatív tartalmakat, egyúttal éberebben figyelt a pozitívra. A rövid alléllal rendelkezõ résztvevõk éppen ellentétes viselkedésre hajlottak, bár az õ preferenciájuk nem volt olyan erõteljes.

Az eredmények azt jelzik, hogy létezik egy genetikailag irányított hajlamosság az emberek egy részénél, amely valamiféle pozitív elõítéletként mûködve segíti õket, hogy kiküszöböljék a stresszt, és az élet napos oldalát lássák - vélik a kutatók.