rss
  • Hibás gén veszélyeztet szívbetegséggel milliókat Dél-Ázsiában

  • Share on Tumblr

    Hongkong - Indiai, brit és amerikai tudósok együttmûködésével sikerült azonosítani egy génváltozatot, mely növelheti a dél-ázsiai emberek körében a szívelégtelenség kockázatát. A génmutáció a Föld teljes népességének egy százalékát veszélyezteti.

    A Nature Genetics címû szakfolyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányában a nemzetközi kutatócsoport megállapítja, hogy a dél-ázsiai származású emberek négy százaléka hordozója a szív pumpafunkciójának gyengülésére - kardiomiopátiára - hajlamosító génmutációnak.

    Ez hatvan millió embert jelent, azaz a Föld népességének egy százalékát fenyegeti ez a szívbetegség.

    "Most, hogy a hibát azonosítottuk, új remény csillant fel. A terhesség nagyon korai szakaszában kimutathatják" - közlik a kutatók. A hibás változat hordozóit már egészen fiatalon azonosíthatják genetikai szûréssel, és életmódtanácsokkal láthatják el. Végsõ soron pedig újonnan kifejlesztett szerekkel elhalaszthatják a tünetek kialakulását" - írja a nemzetközi tudóscsoport.

    A vizsgálatok során 800 szívbeteg indiai páciens DNS-ét hasonlították össze 699 olyan emberével, akiknél nem állt fenn ilyen gond. Megállapították, hogy a szívizmok gyengeségével kapcsolatba hozható génváltozat jóval gyakoribb volt a szívbetegek körében. A szívizmok gyengülésével a szív egyre kisebb erõvel pumpálja a friss vért a testbe, végül szívelégtelenség alakulhat ki, rendellenes szívritmus, folyadék-visszatartás a tüdõben és a lábban, valamint szívbelhártya-gyulladás.

    A génmutáció elterjedtségének megállapítására 6273, véletlenül kiválasztott egyén DNS-ét vizsgálták meg a kutatók India 35 államában, és úgy találták, hogy négy százalékuk hordozza a hibás változatot. A kutatásokat ezután kiterjesztették a világ más tájain élõ dél-ázsiai származású emberekre: 26 országban 2085 embertõl vett DNS-mintában keresték a génváltozatot. Megállapították, hogy a szívelégtelenséggel összefüggésbe hozható génmutáció csak a Dél-Ázsiából - Indiából, Pakisztánból, Sri Lankáról, Indonéziából és Malajziáról - elszármazott emberek utódaiban bukkan fel.

    A kardiomiopátiát ma gyógyszerrel, ritmusszabályozóval, defibrillátorral kezelik, ám ezek csak enyhítik a tüneteket. A páciensek egy részének szívátültetésre van szüksége.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Sosem késõ elkezdeni a mozgást

    London - Az ötven éves kor fölött elkezdett rendszeres testgyakorlás is jelentõs egészségügyi elõnyöket hozhat a férfiaknak - közölték svéd kutatók pénteken.

    A tanulmányban 2205 svéd férfi egészségi állapotát követték nyomon több mint húsz éven át, ötven éves koruktól fogva. Megállapították, hogy az elsõ évtized nem hozott változást a korai halálozási arányban azokhoz képest, akik nem változtattak életmódjukon.

  • Frontérzékenység

    FrontérzékenységA frontérzékenység egyénenként különböző formában jelentkezhet. Lehetetlen megjósolni, hogy egy adott fronthatás kinél milyen panaszokat válthat ki. A front lényegében hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény, melyet egyes meteorológiai paraméterek (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélerősség, ionizáció) egyidejű, hirtelen változásai jellemeznek. Hazánk felett átlagosan heti egy ciklon vonul át, egy hideg-, illetve egy melegfronttól kísérve, így évente kb. 100 front érinti az országot.

  • Ablak a ráksejtek nyomon követésére

    London - Aprócska üvegablakot ültettek be egy kísérleti egér mellkasába, így követték nyomon a rákos sejtek szétterjedését amerikai kutatók. Az áttétképzés folyamatának megértése közelebb vihet a hatékonyabb gyógymódok kidolgozásához.

    A technika a késõbbiekben segítheti a gyógyszerek hatásmechanizmusának ellenõrzését is - mondta Jeffrey Segall, a New York-i Yeshiva Egyetem munkatársa, a kutatás vezetõje.

  • A depresszió kialakulásához vezetõ tényezõk

    Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínûleg egy okra nem is vezethetõ vissza minden depressziótípus, hanem a genetikai hajlam és a környezeti hatások egyaránt szükségesek kialakulásához.

  • Aki szívére veszi a gondokat, annak veszélyben a szíve

    Meg kell tanulnunk a stresszhelyzetek feldolgozását, mivel ezzel csökkenthetõ a szívbetegségek kockázata is. Brit kutatók 41 tanulmány adatai alapján errõl írtak összegzést a Hypertension címû folyóirat legújabb számában.

  • Kevesebb saját fog, nagyobb szívkockázat

    Nagyobb a szív- és érrendszeri kockázata azoknak, akiknek kevesebb saját foguk van. A Journal of Periodontology címû szaklapban megjelent tanulmány szerint a tíznél kevesebb saját foggal rendelkezõ embereknek 7-szer nagyobb a koronáriás szívbetegség miatti halálozási kockázatuk, mint a velük egyidõs, azonos nemû, ám 25-nél több foggal bíró embereknek.

  • Az Elsõsegélynyújtás Világnapja

    Tizenhat európai ország vöröskereszt szervezetének 2000-es kezdeményezésére szeptember második szombatján - idén 13-án - rendezik meg az Elsõsegélynyújtás Világnapját. Így szeretnék ráirányítani a figyelmet arra, hogy kívánatos lenne az elsõsegélynyújtás minél szélesebb körû ismerete a laikusok körében, mert sok esetben életmenthetõ lehet az idejében és szakszerûen elvégzett beavatkozás. Tavaly már több mint száz ország Nemzeti Vöröskereszt és Vörösfélhold Társasága tartotta meg az elsõsegélynyújtás ünnepét, együtt a Magyar Vöröskereszttel.

  • Odafigyeléssel megelőzhető a szürkehályog

    Odafigyeléssel megelőzhető a szürkehályogA legtöbb szürkehályog a kor előrehaladtával alakul ki és nem lehet megelőzni. Panasz esetén az azonnali szemvizsgálat a korai felismerés kulcsa. Tanácsaink segítségével lassíthatja a szürkehályog kialakulását. Ha már kialakult a szürkehályog, több módszer segíthet abban, hogy enyhítse a betegséggel együtt járó kellemetlenségeket. Ha a látásromlás a mindennapi tevékenységeiben is zavaróvá válik, fontolja meg a műtétet. A kialakulás után nagyon fontos, hogy odafigyeljünk szemünkre, hogy ne terjedjen tovább a már meglévő hályog.

  • Génmódosított mogyoróval az allergia ellen?

    Több kutatás is folyik a mogyoróallergiával, az amerikai lakosság több mint egy százalékát érintõ jelenséggel kapcsolatban. A University of Georgia egy kutatócsoportja most olyan génmódosított mogyorókat tesztel, amelyekbõl kivonták az allergiás reakciókat okozó molekulákat.

    Peggy Ozias-Akins és kutatócsoportja génmanipulációs módszerekkel állított elõ egy különleges hipoallergén mogyorótípust, amelybõl kivonták azt a tizenegy molekulát, amely a legtöbb mogyoróallergiás reakciót okozza.

  • Magánkézben a cseh egészségügy majdnem egésze

    A csehországi egészségügy többsége már nincs állami tulajdonban – derült egy összeállításból, amelyet a prágai Egészségügyi Információk és Statisztika Intézete (ÚZIS) hozott nyilvánosságra a mindennapokban.

    A háziorvosi és a gyermekorvosi ellátás gyakorlatilag teljes mértékben magánkézben van, s minden régióban többé-kevésbé egyformán hozzáférhetõ. A régiók között azonban eltérések vannak a nõgyógyászati és a fogorvosi szolgáltatások hozzáférhetõsége terén.

  • Pezsgõpor az alkohollebontás felgyorsítására

    Budapest - Az alkohol toxikus bomlásterméke, az acetaldehid lebontását hivatott felgyorsítani az különleges tulajdonságú pezsgõpor, amelyet csütörtökön mutattak be Budapesten a sajtó képviselõinek.

  • Újabb botrányos tett - a kórház mosdójában halt meg a kezeletlen beteg

    A békéscsabai kórház mosdójában halt meg egy 61 éves férfi az elmúlt hét elején, anélkül, hogy orvos látta volna. A férfi hajnalban ment be a kórház sürgõsségi osztályára mert otthon rosszul lett.

    A békéscsabai kórházból a hozzátartozók szerint a férfit vizsgálat nélkül a felnõtt ügyeletre küldték tovább, ám orvos ott sem vizsgálta meg. A férfi ezután a kórház mosdójában rosszul lett és meghalt, hiába próbálták meg újraéleszteni.

  • A friss HIV-fertõzést is kimutatja az érzékeny teszt

    A standard HIV-tesztek nem mutatják ki a friss fertõzõdéseket, egy érzékenyebb teszt azonban képes erre is - számoltak be tanulmányukról amerikai kutatók.

  • A császármetszés növeli a cukorbetegség kockázatát

    Berlin - Németországban és Magyarországon is napjainkban szinte minden harmadik csecsemõ császármetszéssel jön világra. Tizenöt évvel ezelõtt még csak fele ennyi volt a császármetszések száma. Az okok sokrétûek - a nõk fájdalomtól való félelme, vagy az idõpont megválaszthatósága csupán kettõ ezek közül. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint azonban csak minden tízedik szülésnél lenne orvosilag indokolt a beavatkozás.