rss
  • Hibás gén veszélyeztet szívbetegséggel milliókat Dél-Ázsiában

  • Share on Tumblr

    Hongkong - Indiai, brit és amerikai tudósok együttmûködésével sikerült azonosítani egy génváltozatot, mely növelheti a dél-ázsiai emberek körében a szívelégtelenség kockázatát. A génmutáció a Föld teljes népességének egy százalékát veszélyezteti.

    A Nature Genetics címû szakfolyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányában a nemzetközi kutatócsoport megállapítja, hogy a dél-ázsiai származású emberek négy százaléka hordozója a szív pumpafunkciójának gyengülésére - kardiomiopátiára - hajlamosító génmutációnak.

    Ez hatvan millió embert jelent, azaz a Föld népességének egy százalékát fenyegeti ez a szívbetegség.

    "Most, hogy a hibát azonosítottuk, új remény csillant fel. A terhesség nagyon korai szakaszában kimutathatják" - közlik a kutatók. A hibás változat hordozóit már egészen fiatalon azonosíthatják genetikai szûréssel, és életmódtanácsokkal láthatják el. Végsõ soron pedig újonnan kifejlesztett szerekkel elhalaszthatják a tünetek kialakulását" - írja a nemzetközi tudóscsoport.

    A vizsgálatok során 800 szívbeteg indiai páciens DNS-ét hasonlították össze 699 olyan emberével, akiknél nem állt fenn ilyen gond. Megállapították, hogy a szívizmok gyengeségével kapcsolatba hozható génváltozat jóval gyakoribb volt a szívbetegek körében. A szívizmok gyengülésével a szív egyre kisebb erõvel pumpálja a friss vért a testbe, végül szívelégtelenség alakulhat ki, rendellenes szívritmus, folyadék-visszatartás a tüdõben és a lábban, valamint szívbelhártya-gyulladás.

    A génmutáció elterjedtségének megállapítására 6273, véletlenül kiválasztott egyén DNS-ét vizsgálták meg a kutatók India 35 államában, és úgy találták, hogy négy százalékuk hordozza a hibás változatot. A kutatásokat ezután kiterjesztették a világ más tájain élõ dél-ázsiai származású emberekre: 26 országban 2085 embertõl vett DNS-mintában keresték a génváltozatot. Megállapították, hogy a szívelégtelenséggel összefüggésbe hozható génmutáció csak a Dél-Ázsiából - Indiából, Pakisztánból, Sri Lankáról, Indonéziából és Malajziáról - elszármazott emberek utódaiban bukkan fel.

    A kardiomiopátiát ma gyógyszerrel, ritmusszabályozóval, defibrillátorral kezelik, ám ezek csak enyhítik a tüneteket. A páciensek egy részének szívátültetésre van szüksége.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A magyar lakosság negyede szenved valamilyen idegrendszeri vagy pszichiátriai kórképben

    Budapest - A magyar lakosság negyede szenved valamilyen idegrendszeri vagy pszichiátriai kórképben - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter agykutató, az Akadémia korábbi elnöke a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) csütörtökön kezdõdõ konferenciája kapcsán.

    A tanácskozás az idegrendszeri zavarok jelentõségére kívánja felhívni a döntéshozók és a társadalom figyelmét - hangoztatta az akadémikus, a MITT tiszteletbeli elnöke.

  • A korai bántalmazás, elhanyagolás krónikus fáradtság szindrómához vezethet

    A gyermekkorban elõforduló érzelmi bántalmazás, elhanyagolás, szexuális visszaélés nagyban hozzájárulhat a késõbbi, felnõttkori krónikus fáradtság szindróma kórképéhez - közölték amerikai kutatók.

    A stressz és más kockázati tényezõk karöltve kifejtik káros hatásukat az idegrendszerre és az immunrendszerre, ami kiválthatja ezt a bizonyos krónikus fáradtság szindrómát - adtak tájékozatatásul a közlemény alkotói.

  • Az egészséges életet kézmosással támogatják Kínában

    Az egészséges életvitelhez szükséges teendõket 33 pontban fogalmazza meg a kínai egészségügyi minisztérium újonnan kiadott tájékoztatója, amelyben többek között a gyakori kézmosás fontosságára figyelmeztetnek. A kínaiak egészségrõl alkotott fogalma többet jelent annál, mint hogy a lakosság ne legyen gyenge vagy beteg. A hatóságok elképzelései szerint a jó kondíciót a fizikai, és szellemi egészség párosításával valamint a társadalmi szokások változtatásával lehet elérni.

  • Minimum másfél óra várakozás a betegszállítókra

    A korházakban és más egészségügyi intézményekben körülbelül másfél órát kell várnia a betegeknek a betegszállítókra – derül ki az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) által összegyûjtött adatokból.. Az intézmények negyedénél gyakori, hogy a várakozási idõ jóval meghaladja a három órát.

    Az EbF-hez az elmúlt fél évben több betegszállításra vonatkozó panasz érkezett: a problémák között szerepelt a nehezen elérhetõ szolgáltatás, valamint, hogy a szállítására több órát kell várakozni, de gyakori az empátia hiánya is.

  • Összefüggésben áll a fogínybetegség és az ízületi gyulladás

    Az Adelaide-i Egyetem tudósai kimutatták, hogy kísérleti egerekben fogínybetegség esetén súlyosabb ízületi gyulladás jelentkezett.

  • Tanulmány: hasonlóan biztonságos a bypass-mûtét és a sztent

    Öt évvel a mûtét után hasonló egészségi állapotban voltak azok a páciensek, akiknél megkerülõ érmûtéttel oldották meg az elzáródott artéria miatti vérellátási zavart, mint azok, akiknél sztentet helyeztek el a verõérben - közölték dél-koreai orvosok.

  • Tíz gén növelheti a hirtelen szívhalál kockázatát

    Chicago - Tíz génváltozatról állapították meg tudósok, hogy esendõvé teszik hordozójukat a hirtelen szívhalál bekövetkeztére - közölték a Nature Genetics címû szakfolyóirat vasárnap megjelent számában.

  • 100 milliónál is több Alzheimer-kórban szenvedõ lehet világszerte 2050-re

    Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idõsebb lesz. Drámai módon megnõhet az elbutuló idõs emberek száma, 2050-re 100 milliónál is több Alzheimer-kórban szenvedõ lehet világszerte.

    Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer pusztulásos betegsége: az agyban olyan fehérje-lerakódások keletkeznek, amelyek - a feltételezések szerint - felfalják az agysejteket. A következmény: elõször a személyiség, majd a test is elpusztul. A betegség kiváltó oka ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes tényezõkre vezethetõ vissza.

  • Szívroham után a nõknek több segítségre van szüksége

    Az infarktust követõ, kritikus esztendõben a szívbeteg nõk nagyobb mértékû társadalmi segítséget igényelnek, mint a férfiak. A gyengébb nem tagjai közül is mind többen szenvednek szív- és érrendszeri betegségben és ennek tanulságairól egy vizsgálat eredményei alapján a Circulation:Cardiovascular Quality and Outcomes szakfolyóirat számolt be.

  • Még fiatalabbaknak is javasolják az aszpirint

    Budapest - Infarktust követõen, vagy a koszorúérbetegség szempontjából fokozott kockázatú embereknek bizonyos életkor után már eddig is javasolták kis adagban aszpirin szedését. A szívbetegségek megelõzésének amerikai szakbizottsága új vizsgálati eredmények alapján még fiatalabb korban ajánlja a folyamatos aszpirinkezelést mind a nõknek, mind a férfiaknak.

  • Olcsóbb HPV-elleni vakcina - 18,6 millió font megtakarítás

    Az Egyesült Királyság kormánya évente közel 18,6 millió fontot is megspórolhat a jövõben, ha a GlaxoSmithKline (GSK) cég HPV-elleni vakcinájának alkalmazása mellett döntenek, amely a kutatások szerint legalább annyira hatékony, mint jóval drágább vetélytársa, a Merck által gyártott készítmény.

    Évente kb. 3000 nõt diagnosztizálnak a humán papilloma vírus (HPV) okozta méhnyakrákkal az Egyesült Királyságban. Ezek a vírusok emellett évente közel 100 000 diagnosztizált nemi szervi szemölcs kialakulásáért is felelõsek.

  • Elhunyt Fehér János májkutató professzor

    Életének 78. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Fehér János májkutató, professzor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

  • Sokat beszélnek fittségükrõl a britek, de keveset tesznek érte

    A brit állami egészségügyi szolgálat felmérése szerint a lakosok többsége inkább beszél az egészségérõl és aggódik, mintsem tenne érte.

  • A frissen szült anyáknak megnagyobbodik az agya

    Gyermekük születését követõen néhány héten belül megnagyobbodik a nõk agya - derítették ki amerikai kutatók.