rss
  • Egy nõbeteg arcának 80 százalékát ültették át az USA-ban

  • Share on Tumblr

    Az Egyesült Államokban ez volt az elsõ ilyen jellegû mûtét, a világon pedig eddig a negyedik regisztrált sikeres beavatkozás. A mûtétet az elmúlt hetekben végezték el egy betegen, akinek arca egy traumás sérülés következtében torzult el.

    A kórház nem hozott nyilvánosságra több adatot a páciensrõl. Az arcátültetés azért számít ellentmondásos beavatkozásnak, mert súlyos kockázattal jár, és fõként a beteg életminõségének javítása érdekében végzik, nem az élete megmentése céljából.

    A kockázatok közé tartozik az átültetett szövet kilökõdése és a kilökõdés elleni gyógyszerek okozta szövõdmények, amelyeket a betegnek élete további részében végig szednie kell. Francia orvosok hajtották végre az elsõ arcátültetést 2005-ben egy 38 éves nõbetegen, Isabelle Dinoire-on, akit egy kutyatámadás torzított el.

    2006-ban egy kínai férfi vetett alá magát arcátültetésnek, melynek során artériákat és vénákat is csatlakoztattak, és az orrát, ajkát és arcüregét is korrigálták. A 30 éves gazdálkodót egy medve támadta meg, miközben elkóborolt birkáját kereste. 2007-ben egy

    29 éves francia férfit mûtöttek meg, akinek genetikai rendellenesség okozta neurofibromája, azaz arctumora volt. A tumor olyan nagy volt, hogy a beteg nem tudott rendesen enni és beszélni.

    A Cleveland klinika lett az elsõ kórház az Egyesült Államokban, amely négy évvel ezelõtt jóváhagyta az eljárást. Maria Siemionow, a klinika plasztikai sebészeti kutatóosztályának igazgatója végezte el a mûtétet egy héttagú orvoscsoporttal együtt.

    Siemionow széleskörû kutatásokat végzett laboratóriumi patkányokon az arc- és végtagátültetés területén. Az arcátültetés során donorszövet felhasználásával korrigálják az égés, tumor, fejlõdési rendellenesség vagy trauma (például autóbaleset) okozta súlyos arctorzulást.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Nõknek - A szoptatás csökkenti a rákkockázatot

    London - Ha egy nõ élete során összesen egy éven át szoptat, 4,8 százalékkal csökkentheti a mellrák kialakulásának kockázatát.

    Rachel Thompson, a Rákkutatási Világalap (World Cancer Research Fund) munkatársa most közzétett tanulmányában 7000 korábbi kutatást elemzett. A mellrák minden kilencedik nõnél alakul ki élete folyamán, ezért az átlagos kockázatcsökkenés mintegy 0,5 százalékos.

  • A túl édesszájú gyerekeknél nagyobb a depresszió kockázata

    Az édességet a szokásosnál is jobban kedvelõ gyerekek családjának kórtörténetében nagyobb valószínûséggel szerepel alkoholizmus, õk maguk több depressziós tünetet jeleznek - idézte szerdai cikkében amerikai kutatók tanulmányát a LiveScience címû tudományos portál.

  • Nyolc vírus felelõs a méhnyakrákos esetek túlnyomó többségéért

    A méhnyakrákos esetek több mint 90 százalékáért világszerte nyolc típusú humán papillóma vírus (HPV) felelõs, melyek a következõ generációs vakcinák célpontjai lehetnek.

  • A sok C-vitamin csökkenti a fiatal nõk vérnyomását egy tanulmány szerint

    Budapest - Azoknak az amerikai lányoknak a legalacsonyabb a vérnyomása, akiknek vérében sok a C-vitamin. A minél több gyümölcs, zöldség fogyasztását tanácsoló tudományos vizsgálat eredményeit a táplálkozástudomány vezetõ folyóirata, a Nutrition Journal közölte.

  • Tíz év múlva jelentkezik a mindennapi stressz hatása

    Susan Charles, a pszichológia és a társas viselkedések tudományának professzora azzal kapcsolatban készített tanulmányt, vajon milyen hatással van az emberekre a mindennapos stressz és idegeskedés.

  • Új fenyegetés: H5N1 után H9N2

    Washington - Miközben a világ készül a madárinfluenza H5N1-es vírustörzse által okozott világjárványra, tudósok szerint egy másik, a H9N2-es törzs szintén egyre fenyegetõ veszélyt jelent.

  • Az ausztrál fiatalok egyre nagyobb arányban erõszakoskodnak szüleikkel

    A tizenéves ausztrál fiatalok egyre nagyobb arányban erõszakoskodnak és verekednek szüleikkel - az erõszaknak egy olyan, eddig kevésbé feltérképezett formája ez, amely egyaránt ered az erõszakos szerepmodellekbõl és a túl engedékeny nevelésbõl.

    Az ausztrál NSW-ben és a Victoriaban megjelent friss tanulmányok mutatták ki, hogy egyre több szülõ esik áldozatául gyermeke fizikai és pszichológiai erõszakoskodásának; fõként serdülõ fiúk fordulnak anyjuk ellen.

  • Az első gyermeknél nagyobb az esély az allergia kialakulására

    Az első gyermeknél nagyobb az esély az allergia kialakulásáraMár a várandósság hónapjaiban eldőlhet, hogy a születendő gyermeknél a későbbiekben jelentkeznek-e majd allergiás tünetek. A betegség kialakulását ezen felül a születési sorrend is befolyásolhatja. A világon átlagosan a gyermekek 5-8 százaléka, a felnőttek 2-3 százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre. Az Egyesült Államokban 10 év alatt 18 százalékkal emelkedett a gyermekek körében előforduló ételallergia gyakorisága. A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le.

  • HIV-fertõzéstõl védhet egy gyakori adalékanyag

    Washington - Egy olcsó adalékanyag - amelytõl krémesek a jégkrémek, gyulladáscsökkentõ hatású a kozmetikumokban, sõt elõfordul az anyatejben is - védelmet nyújtott makákóknak a HIV-hez hasonló majomvírussal szemben - közölték amerikai kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.

  • A páfrányfenyõ levelének kivonata csökkentheti a szélütés következményeit

    Washington - A páfrányfenyõ (Ginkgo biloba) levelébõl készült kivonat jelentõsen csökkentheti a szélütés által okozott agykárosodást - közölték amerikai kutatók a Stroke címû orvosi szaklap legfrissebb számában.

    Azok az egerek, melyek naponta kaptak ginkgókivonatot a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen, mielõtt laboratóriumi körülmények között szélütést váltottak ki náluk, csak fele károsodást szenvedtek el, mint a szert nem fogyasztó társaik.

  • Egyetemisták és fõiskolások véradó versenye

    A tízmillió lakoshoz képest kevés, mindössze 80 ezer a fiatal, 18-30 év közötti véradó Magyarországon; ezért az idén is megrendezik a felsõoktatási intézmények közötti donorversenyt.

    Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke elmondta: a szervezet a vérellátó szolgálattal, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és a Nyíregyházi Fõiskolával közösen harmadik alkalommal hirdette meg a egyetemisták és fõiskolások véradó versenyét, amely csaknem a tanév végéig, 2009. május 16-ig tart.

  • Veszélyes a szívre a hideg idõ

    A hideg gyakran nagy kihívást jelent az élõlényeknek, ez alól az ember sem kivétel. A hideg idõ a szívproblémákkal küzdõ páciensek számára különösen megterhelõ és veszélyes lehet. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ha az infarktus figyelmeztetõ jeleit tapasztalja, mellkasi fájdalma van, azonnal hívjon mentõt!

  • Császármetszéssel jött világra az a 15,2 kg-os csecsemõ, aki csak 10 percig élt

    15,2 kilogrammos kisbabát szült egy asszony Bangladesben. A szülõknek el kellett rejteniük a nyilvánosság elõl kisfiúk holttestét, mert többezer helybéli járt csodájára a rekordsúlyú babának.

    Az anya császármetszéssel hozta világra a 15 kilogrammos és 20 dekagrammos kisfiút, aki csak 10 percig élt. Az orvosok tudták, hogy nagy gyerek születik majd, mivel az édesanyának hatalmasra nõtt a hasa, de azt gondolták, hogy ikreket hoz világra.

  • Az idei influenzajárvány rosszabb lehet, mint a korábbi években

    Az influenza új, rosszabb oldalát mutatja az idei szezonban - hangzott el a portugáliai Vilamourában tartott európai influenzakonferencián. Az idei járvány azért lehet rosszabb, mint a korábbi években, mert a fenyegetõ vírus új típusú.

    Az infektológusok a tanácskozáson felhívták a figyelmet: ebben az esztendõben még fontosabb a védekezés, aki teheti, oltassa be magát, különösen a "veszélyeztetett csoportokba" tartozók. "Nem azért lesz rosszabb az idei szezon, mert az új vírus fertõzõképesebb vagy ártalmasabb volna, hanem mert az emberek szervezete nem 'emlékszik' a kórokozóra".