rss
  • Egyre tájékozottabbak és egészségtudatosabbak a magyar emberek?

  • Share on Tumblr

    A felmérés során Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban, mintegy 17 300 embert, köztük több mint 2500 magyar vásárlót kérdeztek meg a szupermarketekben és otthonukban.

    Magyarországon a Táplálkozás Életmód Testmozgás (TÉT) Platform közremûködésével végezték a vizsgálatot, amelynek az volt a célja, hogy felmérje: a vásárlók értik-e, és vásárlási döntéseik meghozatalakor figyelembe veszik-e a termékcímkéken található olyan tápérték-jelölési rendszerek iránymutatásait, mint például az irányadó napi beviteli értékét .

    Az irányadó napi beviteli érték, röviden INBÉ adata az Európai Unió 27 országában több mint ezer márka tízezernyi termékén található meg. A magyar fogyasztóknak sem ismeretlen. A rendszert 2007-ben vezették be, és már számos terméken, például joghurtokon, kekszeken, üdítõitalokon, édesipari termékek csomagolásán látható.

    A gyártók önként határozták el, hogy alkalmazzák a jelölést, amelybõl kiderül a termék egy adagra vetített energiatartalma, hosszabb változatban az energia, cukor, zsír, telített zsírsav és nátrium mennyisége, illetve az, hogy ezek a tápanyagok egy felnõtt napi tápanyagszükségletének hány százalékát teszik ki.

    Az õsszel végzett felmérésbõl kiderült, hogy Németországban, Svédországban, Magyarországon és Lengyelországban a fogyasztók 60 százaléka a termékeken feltüntetett tápértéktáblázatot, az Egyesült Királyságban és Franciaországban pedig a vásárlók 53 és 44 százaléka az INBÉ jelölési rendszert tartja a termékek tápértékével kapcsolatos legfontosabb információnak.

    A magyar fogyasztók 66 százaléka már találkozott az INBÉ rendszerrel, és azt fontos információforrásnak tartja - számolt be a felmérés részleteirõl Simon Judit, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének igazgatója.

    Annak ellenére, hogy a fogyasztók egyre inkább és egyre nagyobb mértékben választanak az egészséges étrendnek megfelelõ termékeket, a felmérés adatai szerint Európa-szerte jellemzõ, hogy jelentõsen alulbecsülik a mindennapos tevékenységek során felhasznált kalóriamennyiséget. A legrosszabb eredményt a francia férfiak és a magyar nõk érték el, mindkét esetben csak 22 százalékuk tudta a helyes választ.

    A felmérés egyik érdekes megállapítása az volt, hogy az emberek átlagosan 30 másodpercet fordítanak egy-egy termék kiválasztására, ami a korábbi felmérésekhez képest jelentõs növekedést jelent. A legrövidebb idõt (25 másodpercet) az Egyesült Királyságban, a leghosszabbat (47 másodpercet) Magyarországon mérték.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kísérleti vérteszt a mellrák szûrésére

    Az elpusztult vagy haldokló sejtek DNS-ének azonosításán alapul amerikai kutatók kísérleti tesztje, melynek segítségével majdan vérvizsgálattal lehet majd megállapítani az emlõrákot.

    A Molecular Cancer Research címû szakfolyóiratban kedden megjelent tanulmány szerint egy kaliforniai magáncég kutatói kísérleti tesztjükkel a mellrákos esetek 70 százalékát azonosították, míg 100 százalékos pontossággal állapították meg, ha nem volt tumorja a páciensnek.

  • Miért csak egyes esetekben lassítja a kevesebb evés a daganat növekedését?

    Párizs - Egy évszázada tudott dolog, hogy a korlátozott táplálkozás lassítja egyes daganatok növekedését, de eddig nem ismerték ennek az okát: a kutatóknak most sikerült kideríteniük egy enzim szerepét, amelynek az aktiválódása fékezi a kevesebb evés hatását.

    Az egyesült államokbeli Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) két munkatársa, Nada Kaalany és David Sabatini egereknél tanulmányozta a korlátozott táplálkozás hatását egyes daganatos betegségekre, így az agydaganatra, a vastagbél-, a prosztata- és a különbözõ emlõrákos megbetegedésekre.

  • Sokkal gyakoribb a gyermekbántalmazás, mint gondolnánk

    Brit és amerikai egyetemek kutatói szerint sokkal több pénzre volna szükség a jelenség vizsgálata érdekében és szorgalmaztak egy nyilvános vitát a gyermekbántalmazás elleni harcról.

    „Ez sokkal nagyobb közegészségügyi probléma, mint ahogyan általában tekintenek rá” – mondta el Richard Horton, az angol orvosi folyóirat, a Lancet szerkesztõje, a folyóirat legutolsó kiadását ennek a dolognak szentelték.

  • Mégsincs rendelkezés az otthonszülés szabályozásáról

    Megígérték és még sem lépett hatályba az új, otthonszülés szabályozásáról szóló rendelkezés.
    A volt egészségügyi miniszter, Horváth Ágnes korábban egyeztetést folytatott az intézményen kívüli szülés lehetséges szabályairól.

    És mikorra lesz jogszabály az otthonszülésrõl? Az egészségügyi tárcánál annyit közöltek: a minisztérium vizsgálja a szabályozás szakmai és jogi lehetõségeit. Nem az otthon szülés megtiltása, hanem annak tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása a cél - állítja a szaktárca.

  • Lándzsás útifű - gyógynövény

    Lándzsás útifű - gyógynövényA friss lándzsás utifű nedvét, töretét külsőleg, akár pakolás formájában is alkalmazhatjuk. Szárított leveléből borogatásra,lemosásra, közvetlen fogyasztásra alkalmas forrázatot is készíthetünk belőle. Tinktúrája külsőleg használatos. Szirupot is készíthetünk belőle. Nagyobb mennyiségű friss, vagy szárított leveleit felfőzött cukros, mézes sziruppal leforrázzuk és hosszabb időre állni hagyjuk. Megfelelő csomagolásban még földbe is áshatjuk az összeérésidejére. A felhasználás előtt enyhe melegítés után szűrjük le a szirupot.

  • 100 milliónál is több Alzheimer-kórban szenvedõ lehet világszerte 2050-re

    Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idõsebb lesz. Drámai módon megnõhet az elbutuló idõs emberek száma, 2050-re 100 milliónál is több Alzheimer-kórban szenvedõ lehet világszerte.

    Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer pusztulásos betegsége: az agyban olyan fehérje-lerakódások keletkeznek, amelyek - a feltételezések szerint - felfalják az agysejteket. A következmény: elõször a személyiség, majd a test is elpusztul. A betegség kiváltó oka ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes tényezõkre vezethetõ vissza.

  • A túl korai idegennyelv-nyelvtanulás növelheti a dadogás kockázatát?

    A túl korai idegennyelv-nyelvtanulás jelentõsen megnövelheti a gyerekeknél kialakuló dadogás kockázatát - figyelmeztet egy aktuális brit tanulmány.

    Azoknak a szülõknek, akik - merõ jó szándékból - legapróbb gyermekeik nyelvtanulását forszírozzák, számolniuk kell annak a kockázatával is, hogy szemük fénye a túl koraira idõzített második nyelv miatt dadogni fog. A megdöbbentõ megállapítás olyan gyermekek esetében lehet érvényes, akik a második elsajátítandó nyelvvel öt évesnél fiatalabb korukban találkoznak - vélik brit pszichológusok.

  • Olcsó és gyors géntesztet fejlesztettek ki brit tudósok

    Az emberek genetikai kódjában található variációk kimutatására alkalmas, nyálból elvégezhetõ, ezért olcsó és gyors kémiai tesztet fejlesztettek ki brit tudósok.

  • Egészséges újszülöttet segített világra a Szentendrei Tûzoltóság

    Egészséges babát segített világra a Szentendrei Tûzoltó parancsnokság doktor szolgálata, még mielõtt a riasztott mentõk megérkeztek volna az édesanyához.

    Benke Donát, a Szentendrei Tûzoltó parancsnokság szóvivõje a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy egy szabadnapos tûzoltó telefonált, hogy szomszédasszonya pillanatokon belül szülni fog. A tûzoltók úgy határoztak, hogy helybõl indítanak mentõt, a tûzoltóság saját doktori szolgálatát. Közben értesítették az Országos Mentõszolgálatot is.

  • A nem megfelelõ hátizsáktól hosszú távú károsodást szenvedhetnek a kis tanulók

    Hosszú távú károsodást szenvedhetnek azok a nebulók, akik nem tartanak be néhány szabályt a hátizsák hordásánál.

    Dél-Afrika iskolásai egyre növekvõ létszámban szenvednek hátproblémáktól. Az orvosok szerint ennek oka a teletömött, vagy helytelenül rögzített iskolatáska. A gyermekek sokkal kevésbé aktívak, mint az elõzõ generációk képviselõi voltak, így sokkal hajlamosabbak a túl nehéz táskák miatt kialakuló betegségekre. Tizenéves korukban nõnek a leggyorsabban, így az õ gerincoszlopuk a legsérülékenyebb.

  • Veszélyes és sokba kerül az egészségügyi írástudatlanság

    Az Egyesült Államokban becslések szerint 90 millió felnõtt nem érti meg a gyógyszerének szedésére vonatkozó ajánlást vagy a betegségével kapcsolatos tennivalókat. Az egészségügyi hatóságok véleménye szerint ez veszélyei mellett évente sok milliárdos többletköltséget is jelent. A nem egészségügyi szakterületen dolgozók az orvosok, patikusok által használt kifejezéseket nem értik, a nekik szóló javaslatokat ezért nem követik, ez gyógyulási esélyeiket is rontja és jelentõs veszélyeket is jelent.

  • Növelheti a halálos szívroham kockázatát a légifolyosók zaja

    Növelheti a halálos kimenetelû szívroham kockázatát, ha hosszú éveken keresztül vagyunk kitéve a légifolyosók zajának - állítják legújabb tanulmányukban svájci szakemberek.

  • A szívroham kockázatát lehet csökkenteni

    Boston - A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezõit gyakran még azok a betegek sem igyekeznek kizárni az életükbõl, akik tudják, hogy ezzel jelentõsen nõ a szívinfarktus ismétlõdésének esélye. A kilenc évig tartó, nemzetközi vizsgálat eredményeit az egyik legtekintélyesebb szakfolyóirat, az American Heart Journal közölte.

    A koszorúérbetegséget, az érelmeszesedést több kockázati tényezõ együttes hatása hozza létre, bekövetkezését gyorsítja.

  • Az öreg kertészek szíve is jó

    Budapest - A kert rendszeres ápolása a legkorszerûbb mûszerekkel vizsgálva is tökéletesen megfelel annak a fizikai terhelésnek, amit a szív egészségének védelme érdekében javasol az Amerikai Sportegészségügyi Kollégium. A fontos és sokakat érdeklõ vizsgálat eredményeit a HortTechnology kertészeti szakfolyóirat legutolsó száma közölte.