London - Elsõsorban az életmódtól függ, mekkora annak a kockázata, hogy valaki szívinfarktusban hal-e meg - ez régóta ismert tény. Brit kutatók most kiszámolták, mennyire számít az egészséges életvitel.
Kimutatták: ha valaki az egészségtelen életmódot egészségesebbel váltja fel, kevesebb, mint felére csökkenti annak az esélyét, hogy halálos következményû szívinfarktust kapjon.
A londoni University College kutatója, Mika Kivimäki és kollégái eredményeiket a The Lancet címû szaklapban adták közzé.
A kutatók négy egészségmérõt értékeltek. A legnagyobb sikerrel a koleszterinszint csökkentése járt, ezt követte a dohányzásról való leszokás. Nézték még a vérnyomás és a vércukorszint csökkentésének hatását is.
Mika Kivimäki csapata összesen 17.186 negyven és hatvan év közötti férfi hivatalnokot figyelt meg. Mindegyikük életstílusát nyomon követték, majd ellenõrízték, hogy tizenöt éven belül meghaltak-e koronaér-szûkület következtében.
A kutatók jelentése szerint a vizsgálatok résztvevõinek nem is kellett ideális értékeket elérniük ahhoz, hogy 57 százalékkal csökkentsék a szívinfarktus általi halál kockázatát. Adataik szerint elegendõ, ha nem dohányoznak, és vérnyomásukat egy kevéssel az optimális érték irányába tolják el. A koleszterin- és vércukorszintet is megéri kissé redukálni.
Azok az emberek, akik soha nem dohányoztak, és ideális volt a vérnyomásuk valamint a koleszterin- és vércukorszintjük, a kutatás szerint hetvenhárom százalékkal csökkentették az infarktus általi haláluk esélyét. A legnagyobb befolyása itt a dohányzás mellõzésének volt, írják a kutatók.
Róma - Proust hipotézise a vasárnapi, teába mártott madeleine ízének emlékidézõ mivoltáról immár tudományosan is igazolódott. Az emberi szaglás valóságos "idõgép", amely érzelmek és emlékek felidézésére alkalmas - állítja egy amerikai kutatóorvos.
Van, akinek lüktetve, oldalt, van, akinek szúrva, elöl fáj a feje, és van, aki úgy érzi, mintha satuba fogták volna a koponyáját, miközben belülről feszegeti valaki. Az orvostudomány jelenleg mintegy százhúszféle fejfájást különböztet meg. Szerencsére az esetek 95 százalékában, az orvosok az önálló fejfájás valamelyik fajtáját diagnosztizálják, amelyek jórészt gyógyszerrel kezelhetők. Leggyakoribb a migrénes, a tenziós és a cluster fejfájás. Néha azonban nagyobb baj is okozhatja hasogató gyötrelmeinket: agyhártyagyulladás, stroke vagy agydaganat.
A népi gyógyászat a levelének nedvét használja égési sebek, fülgyulladás, szemölcs rovar és csaláncsípések, övsömör, vágott sebek kezelésére. A leveleiben rejlő hatóanyagok: cseranyagok, nyákanyagok, gyümölcssavak, flavonidok, C-vitamin miatt ma már a kozmetikai ipar is használja. Krémbe keverve például a szeplők, bőrelszíneződések halványítására, futószemölcsök kezelésére is kiválóan alkalmas. Ismert baktérium és vírusölő hatása is. A magashegységekben a kőből, palából rakott háztetők tetejére ültették, hogy elhárítsa a villámcsapást. 
Családi Véradó Napot rendez az Országos Vérellátó Szolgálat augusztus 19-20-án a Magyar Kultúra Házában, a Budai Várban, a 1014. Budapest, Szentháromság tér 6. alatt 10.00 és 17.00 óra között.
A szúnyog jelenti a legkomolyabb betegségforrást a számtalan betegséget terjesztõ rovar és ízeltlábú közül.
A kutatók, az orvosok és a betegek egy része is jó ideje tisztában van vele, hogy a grapefruitlé megnövelheti egyes gyógyszerek felszívódási sebességét, amivel túlzott, esetleg mérgezõ hatást vált ki szervezetünkben.
