rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Megéri egészségesebben élni

  • Share on Tumblr

    London - Elsõsorban az életmódtól függ, mekkora annak a kockázata, hogy valaki szívinfarktusban hal-e meg - ez régóta ismert tény. Brit kutatók most kiszámolták, mennyire számít az egészséges életvitel.

    Kimutatták: ha valaki az egészségtelen életmódot egészségesebbel váltja fel, kevesebb, mint felére csökkenti annak az esélyét, hogy halálos következményû szívinfarktust kapjon.

    A londoni University College kutatója, Mika Kivimäki és kollégái eredményeiket a The Lancet címû szaklapban adták közzé.

    A kutatók négy egészségmérõt értékeltek. A legnagyobb sikerrel a koleszterinszint csökkentése járt, ezt követte a dohányzásról való leszokás. Nézték még a vérnyomás és a vércukorszint csökkentésének hatását is.

    Mika Kivimäki csapata összesen 17.186 negyven és hatvan év közötti férfi hivatalnokot figyelt meg. Mindegyikük életstílusát nyomon követték, majd ellenõrízték, hogy tizenöt éven belül meghaltak-e koronaér-szûkület következtében.

    A kutatók jelentése szerint a vizsgálatok résztvevõinek nem is kellett ideális értékeket elérniük ahhoz, hogy 57 százalékkal csökkentsék a szívinfarktus általi halál kockázatát. Adataik szerint elegendõ, ha nem dohányoznak, és vérnyomásukat egy kevéssel az optimális érték irányába tolják el. A koleszterin- és vércukorszintet is megéri kissé redukálni.

    Azok az emberek, akik soha nem dohányoztak, és ideális volt a vérnyomásuk valamint a koleszterin- és vércukorszintjük, a kutatás szerint hetvenhárom százalékkal csökkentették az infarktus általi haláluk esélyét. A legnagyobb befolyása itt a dohányzás mellõzésének volt, írják a kutatók.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A szaglás és az emlékek

    Róma - Proust hipotézise a vasárnapi, teába mártott madeleine ízének emlékidézõ mivoltáról immár tudományosan is igazolódott. Az emberi szaglás valóságos "idõgép", amely érzelmek és emlékek felidézésére alkalmas - állítja egy amerikai kutatóorvos.
    Jay Gottfried, a Northwestern egyetem munkatársa egy, a szaglásról és ízlelésrõl rendezett San Franciscó-i konferencián kifejtette, hogy a szaglás mechanizmusa összefügg az emlékezet agyi központjaival. A szagok, amelyeket a levegõ közvetít, a szaglóhámhoz, az orrlyukak felett lévõ nyálkahártyához érnek, onnan az ingerület tovább vándorol az agy szaglóközpontjába.

  • Amikor már orvoshoz kell fordulni a fejfájással

    Amikor már orvoshoz kell fordulni a fejfájássalVan, akinek lüktetve, oldalt, van, akinek szúrva, elöl fáj a feje, és van, aki úgy érzi, mintha satuba fogták volna a koponyáját, miközben belülről feszegeti valaki. Az orvostudomány jelenleg mintegy százhúszféle fejfájást különböztet meg. Szerencsére az esetek 95 százalékában, az orvosok az önálló fejfájás valamelyik fajtáját diagnosztizálják, amelyek jórészt gyógyszerrel kezelhetők. Leggyakoribb a migrénes, a tenziós és a cluster fejfájás. Néha azonban nagyobb baj is okozhatja hasogató gyötrelmeinket: agyhártyagyulladás, stroke vagy agydaganat.

  • Miért csak egyes esetekben lassítja a kevesebb evés a daganat növekedését?

    Párizs - Egy évszázada tudott dolog, hogy a korlátozott táplálkozás lassítja egyes daganatok növekedését, de eddig nem ismerték ennek az okát: a kutatóknak most sikerült kideríteniük egy enzim szerepét, amelynek az aktiválódása fékezi a kevesebb evés hatását.

    Az egyesült államokbeli Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) két munkatársa, Nada Kaalany és David Sabatini egereknél tanulmányozta a korlátozott táplálkozás hatását egyes daganatos betegségekre, így az agydaganatra, a vastagbél-, a prosztata- és a különbözõ emlõrákos megbetegedésekre.

  • Az álmatlan nõknél akkor is nõ a rák kockázata, ha rendszeres a fizikai aktivitásuk

    Washington - A rendszeres testmozgás csökkentheti nõk esetében a rák kialakulásának kockázatát, ám ez haszontalanná válhat, ha valaki túl keveset alszik - állapították meg amerikai kutatók.

    A Maryland államban 5968 nõ bevonásával végzett tanulmány megerõsítette azokat a korábbi kutatási eredményeket, amelyek szerint a rendszeres fizikai aktivitás esetén kisebb a rák kialakulásának valószínûsége.

  • A szoptatás boldogsághormon-löketeket kelt

    Chicago - Szoptatás közben az anyában oxitocinhormon termelõdik, amely kijuttatja a tejet az emlõmirigyekbõl, egyúttal növeli a szeretet és bizalom érzését, ezzel biztosítva, hogy a csecsemõ szükségletei kielégüljenek.

    A folyamat sokáig töprengésre késztette a kutatókat, mert nagy mennyiségû oxitocinkibocsátására van szükség hozzá. Egy különleges számítógépes modell segítségével kutatók nemzetközi csapata (kínai, francia, olasz és brit részvétellel) megoldotta a rejtélyt - írja a Public Library of Science (PLoS) nyílt internetes tudományos folyóirat.

  • Egyre ellenállóbbak a húgyúti fertõzések

    Egyre nehezebb kezelni a húgyúti fertõzéseket a baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének növekedése miatt, amiben az állattenyésztés során használt antibiotikumoknak is szerepük van.

  • Kövirózsa - gyógynövény

    Kövirózsa - gyógynövényA népi gyógyászat a levelének nedvét használja égési sebek, fülgyulladás, szemölcs rovar és csaláncsípések, övsömör, vágott sebek kezelésére. A leveleiben rejlő hatóanyagok: cseranyagok, nyákanyagok, gyümölcssavak, flavonidok, C-vitamin miatt ma már a kozmetikai ipar is használja. Krémbe keverve például a szeplők, bőrelszíneződések halványítására, futószemölcsök kezelésére is kiválóan alkalmas. Ismert baktérium és vírusölő hatása is. A magashegységekben a kőből, palából rakott háztetők tetejére ültették, hogy elhárítsa a villámcsapást.

  • A sebgyógyulás mechanikája

    Úgy tûnik, hogy a sebgyógyulás és a kötõszövet képzõdés hátterében döntõen mechanikai hatások érvényesülnek. Amikor sérülés ér minket, a kialakult seb helyreállítása érdekében a szervezet komplex mechanizmust indít be. Közvetlenül a bõr felszíne alatt folyamatosan olyan specializált sejtek (fibroblasztok) ólálkodnak, melyek a sebben kialakult ideiglenes szövethálózatban aktiválódnak és a seb zárásához szükséges kollagént elkezdik termelni. Az ideiglenes szövetháló (mátrix) kezdetben igen puha és tele van sejtek növekedését serkentõ faktorokkal.

  • Családi Véradó Napot rendez az Országos Vérellátó Szolgálat augusztus 19-20-án.

    Családi Véradó Napot rendez az Országos Vérellátó Szolgálat augusztus 19-20-án a Magyar Kultúra Házában, a Budai Várban, a 1014. Budapest, Szentháromság tér 6. alatt 10.00 és 17.00 óra között.

    "Augusztus 20. az Alkotmányosság, Jogállamiság Napja, Magyarország legnagyobb ünnepe. Nem véletlen, hogy ezen a napon a véradás is elõtérbe kerül, hiszen az államalapítás is, és az önzetlen segítségnyújtás ezen formája is társadalmi alapokon nyugszik.

  • Árulkodó agyi felvételek

    Az agyról orvosi képalkotó eljárással készült felvételekkel való visszaélések lehetõségére hívják fel a figyelmet brit szakemberek.

  • A magyar lakosság negyede szenved valamilyen idegrendszeri vagy pszichiátriai kórképben

    Budapest - A magyar lakosság negyede szenved valamilyen idegrendszeri vagy pszichiátriai kórképben - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter agykutató, az Akadémia korábbi elnöke a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) csütörtökön kezdõdõ konferenciája kapcsán.

    A tanácskozás az idegrendszeri zavarok jelentõségére kívánja felhívni a döntéshozók és a társadalom figyelmét - hangoztatta az akadémikus, a MITT tiszteletbeli elnöke.

  • Szúnyogok által terjesztett betegségek

    A szúnyog jelenti a legkomolyabb betegségforrást a számtalan betegséget terjesztõ rovar és ízeltlábú közül.

    A szúnyogok által terjesztett betegségek néhány változatára létezik védõoltás, többségüket azonban csak a fertõzés után lehetséges kezelni.

    Tudott, hogy a szúnyogoknak szerepük van a malária és a nyugat-nílusi láz terjedésében. Egyik betegségre sem létezik megelõzõ védõoltás.

  • Figyeljünk oda, hogy gyógyszerbevételkor milyen folyadékot fogyasztunk!

    A kutatók, az orvosok és a betegek egy része is jó ideje tisztában van vele, hogy a grapefruitlé megnövelheti egyes gyógyszerek felszívódási sebességét, amivel túlzott, esetleg mérgezõ hatást vált ki szervezetünkben.

    A napokban készült el annak a kutatócsoportnak az újabb tanulmánya, akik pár éve az imént említett eredményeket is publikálták: az újabb eredmények arra engednek következtetni, hogy a grapefruit-, az alma-, valamint a narancslé más gyógyszereknél az ellenkezõ hatást is kiválthatja, vagyis csökkenti azok hatékonyságát.

  • Nem mindegy, hová rakódik a túlsúly

    A sörhas a 21. század egyik legsürgetõbb egészségügyi kihívása, amely a felnõtt lakosság 25 százalékát érinti - állítja a hasi elhízás szakértõje, Jean-Pierre Després kutatóorvos, aki nemrég Budapesten járt. A neves szakembert többek között arról kérdeztük, hogy miért veszélyes egészségünkre a sörhas, illetve mi az oka annak, hogy valaki a hasára, míg más a csípõjére, esetleg egész testére egyenletesen hízik.