rss
  • A szív saját energiájával mûködhet a jövõ szívritmus-szabályozója

  • Share on Tumblr

    London - A szívdobbanás energiáját használja fel, és ezzel mûködteti a beépített szívritmus-szabályozót vagy defibrillátort egy apró generátor, amelyet brit kutatók fejlesztettek ki.

    A szívritmus-szabályozók felhasználási körét ma még korlátozza az elemes technológia - véli Paul Roberts, a brit Southampton egyetemi kórházának munkatársa, a kutatás vezetõje. A beültetett eszközök energiájának növelésére jelenleg egyetlen megoldás, ha növelik az elemek méretét vagy számát.

    Ez természetesen kényelmetlen a páciensnek, és esztétikailag is kevéssé elfogadható.

    Roberts munkatársaival egy olyan kísérleti mikrogenerátort hozott létre, amely a pészméker szükséges energiájának 17 százalékát fedezte. A generátor a szívdobbanások nyomását alakítja át elektromossággá a ritmusszabályozó eleme számára.

    A fejlesztésrõl az Amerikai Szívtársaság éves találkozóján számoltak be a brit szakemberek.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Elhunyt Fehér János májkutató professzor

    Életének 78. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Fehér János májkutató, professzor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

  • Krónikus migrén kezelésére engedélyezték a botoxot az Egyesült Államokban

    Az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az FDA engedélyezte az Allergan cég ránctalanító botox injekciójának alkalmazását krónikus migrén kezelésében.

  • Asztmás gyermekek sportolási lehetõségei

    Az asztmától szenvedõ gyermekek számára különösen nagy odafigyelést igényel a megfelelõ sportág kiválasztása, illetve annak végrehajtása.

    Az egészséges életmód része az egészséges táplálkozás mellett a rendszeres testmozgás.

    Az elhízás népbetegség, mely egyre terjed a fiatalabb korosztály körében is, számos komoly szövõdményt vonva maga után, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri panaszok.

  • A hõgutát, és (az akár végzetes) hatásait el kell kerülni!

    A hõguta jelei: kimerültség, szédülés, agresszió, apátia, fejfájás

    Mivel testünk hatvan százaléka vízbõl áll, érdemes a kánikulából származó vízveszteséget napi legalább másfél liter folyadékkal pótolni. Igazán meleg nyári napokon ennek akár még három-négyszeresét is igényelheti a test. A hõguta elsõ jeleit egyébként hamar fel lehet ismerni: kimerültség, szédülés, agresszió, apátia, fejfájás.

  • Hamarosan tesztelhetõ lehet a fájdalmas csontbetegség

    Három gént azonosítottak skót kutatók, melyek egy fájdalmas csontbetegség eseteinek hetven százalékáért felelõsek. Az eredmény lehetõvé teszi, hogy a csontszerkezet deformálódását okozó Paget-kór megállapítására szûrõtesztet dolgozzanak ki.

  • Korszerûbb HIV-tesztet engedélyezett az amerikai gyógyszerügyi hatóság

    Engedélyezi az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerügyi hatósága (FDA) annak a korszerû HIV-tesztnek a forgalmazását, amely a fertõzés korai szakaszában azonosítja a vírus jelenlétét.

  • Új kezelési módok savas refluxra

    Washington - Két, nem mûtéti eljárással is csökkenthetõk a savas reflux tünetei, például a gyomorégés olyan embereknél is, akiknél nem használ a szokásos gyógyszeres kezelés - állapították meg amerikai kutatók.

    A savas reflux krónikus állapot, amelyben a gyomor által termelt sav visszajut a nyelõcsõbe, irritálja nyálkahártyáját és gyulladást okoz.

  • Gyakran durvaság okozza a kisgyerekek csonttörését

    New York - A háromévesnél fiatalabb, csonttörés miatt kórházban ápolt gyerekek sok esetben a durva bánásmód áldozatai - állapította meg egy amerikai tanulmány.

    A Yale Orvosi Egyetemének tudósai a kórházban ápolt gyermekek adatbázisának (KID) adataiból indultak ki. Az adatgyûjtemény három periódusból, 1997-bõl, 2000-bõl és 2003-ból bocsátott ki adatokat az Egyesült Államokban akut kórházi ellátásra szoruló gyermekek 80 százalékáról.

  • Magas vérnyomás, keringés

    A test keringési rendszere körülbelül 35 km hosszú különféle vastagságú érbõl áll. Ezek között található artéria, visszér, hajszálér, kis ütõér és más apró erecskék. Mindnek szerepe van abban, hogy az oxigén eljusson a sejtekhez a fölösleges széndioxid pedig a tüdõbe, ahonnan kilélegezzük. Minden eret simaizom réteg borít.

    Akinek nagyon alacsony a széndioxid szintje, annak a simaizom rendszere feszült állapotban van és így az erei összeszûkülnek.

  • A szójában gazdag étrend jót tesz az artériáknak

    Javíthatja a szélütésen átesett páciensek artériáinak állapotát az izoflavon, a szójababban, csicseriborsóban, hüvelyesekben megtalálható kémiai anyag - állapították meg hongkongi kutatók.

    Elsõ ízben vizsgálják az izoflavon étrendkiegészítõ hatását a brachiális artériára, mely a kar fõartériája. A kutatók szerint napi 80 milligramm izoflavon 12 héten át tartó szedése után javult a vérkeringés ebben az artériában, ami különösen fontos azoknál a pácienseknél, akik korábban vérrögképzõdés miatt szenvedtek szélütést.

  • Új mesterséges szívbillentyûelem

    A szívben lévõ háromhegyû billentyû tágulatának sebészi kezelésére készítettek különleges gyûrût, melybõl az elsõt a feltaláló, David H. Adams ültette be sikeresen. Az új szívsebészeti eszköz olyan betegek kezelését teszi lehetõvé, akiken az eddigi módszerekkel alig lehetett segíteni.

  • Tüdõráktól védhet egy diabétesz elleni szer

    Egy cukorbetegségnél igen elterjedten alkalmazott szer egérkísérletekben jelentõsen csökkentette a nikotin által kiváltott tüdõrákot.

  • Százezreket veszélyeztet a norovírus Nagy-Britanniában

    Az émelygéssel, hányással, hasmenéssel, lázzal és izomfájdalommal járó betegséget az emberek többsége két nap alatt kezelés nélkül is átvészeli. Britek ezreit betegítette meg a hányást és hasmenést okozó norovírus Nagy-Britanniában, ahol az elmúlt öt évben most öltötte a legnagyobb méreteket a jellemzõen télen pusztító járvány - közölték pénteken az egészségügyi hatóságok.

  • Idõs beteg gyakran nem a megfelelõ gyógyszert kapja

    A kórházak sürgõsségi osztályain kezelt idõs emberek sokszor egyáltalán nem olyan gyógyszeres kezelésben részesülnek, amilyenre szükségük volna. Sok millió betegfelvétel adataiból származó vizsgálat eredményeit az Academic Emergency Medicine közölte.