Õk rutinmûtét során kapnak úgynevezett biológiai szívbillentyût, amely többnyire sertés- vagy marhaszívbõl kivett szervet takar. Ezekkel a billentyûkkel az a probléma, hogy nem tartanak lépést a gyermek szívének növekedésével, elkopnak, illetve egyes esetekben kilökõdnek. Ezért 3-4 évente cserélni kell õket, ami újabb mûtétet jelent. Csak Németországban évente 80 ilyen mûtétre kerül sor. A kis pácienseknek a felnõttkor eléréséig 4-5 operáción kell átesniük. Ettõl az ismétlõdõ procedúrától kíméli meg õket a hannoveri klinika kardiológusai által kidolgozott új módszer. Mint Axel Haverich professzor a ZDF-nek nyilatkozva elmondta, a biológiai billentyûket "lecsupaszítják", azaz megszabadítják a felszínükön lévõ szövetektõl. Ennek eredményeként csupán egy váz marad meg belõlük.
Ezután a billentyûre váró kisgyerek szervezetébõl kivett sejteket telepítenek rájuk. A sejtek szó szerint "benövik" a billentyût, miáltal a gyermek immunrendszere a sajátjaként fogadja el a beültetett szervet, nullára csökkentve a kilökõdés esélyét. Implantáció után pedig ezek a szívbillentyûk együtt nõnek a páciens szívével, azaz nincs szükség további beavatkozásokra: az egyszer beültetett billentyû egész életre szól.
Az elsõ kis szívbeteg szeptember végén kapott új pulmonáris billentyût a hannoveri klinikán. A négyéves David Plöger a ZDF képsorai alapján remekül van, önfeledten játszik társaival az óvodában, ahová két héttel a mûtét után már visszatérhetett.