Berlin - A légszennyezés káros hatással van a magzatra és szerepe van a felnõttkorban kialakuló légzési betegségekben is egy kedden Berlinben megjelent tanulmány szerint.
A légszennyezés következtében nõ a magzat légzési szükséglete. A légszennyezésnek kitett magzatok közül többen átlagosan 48-szor vesznek percenként levegõt, míg a kisebb szennyezõdésnek kitettek csak 42-szer a Berni Egyetem kutatócsoportja szerint.
A kutatás eredményét az Európai Tüdõgyógyászati Társaság (ERS) berlini kongresszusán tették közzé.
A Philippe Latzin vezetésével elkészült tanulmányba 241 kisbabát vontak be és többek között a légköri szennyezés három mutatóját - az ózonszintet, a nitrogéndioxid-szintet és a levegõben lévõ úgynevezett szuszpenziós (szilárd vagy cseppfolyós) részecskék számát - vették figyelembe.
A tanulmány szerint minél szennyezettebb a levegõ, annál gyakoribb a lélegzetvétel, a percenként belélegzett levegõmennyiség, és annál nagyobb a légzõrendszer gyulladásának veszélye.
"A légzõrendszerre gyakorolt hatás következménye a felnõttkori megbetegedések számának növekedése, azaz a várható élettartam csökkenése" a szerzõk szerint.
Andalúziában a helyi vezetés bejelentette, hogy elõkészítés alatt áll egy eutanáziatörvény, amely megengedi majd a gyógyíthatatlan betegségben szenvedõ betegek számára az orvosi kezelés visszautasítását.
Az abortuszt tiltó országokban a nõk egy része az internetet használja fel arra, hogy megszerezze a nem kívánt terhességét megszakító tablettákat – közölte egy brit orvosi szaklap.
A tetanusz Magyarországon szerencsére nem jelent veszélyt, az UNICEF adatai szerint azonban a világon minden harmadik percben meghal egy csecsemõ tetanuszfertõzés következtében. A megfelelõ oltás beadásával mindez megelõzhetõ lehetne.
A nők erősebb immunválaszra képesek, mint a férfiak, ám ennek árnyoldala, hogy magasabb náluk az autoimmun betegségek kialakulásának kockázata. A férfiak bélflórája ugyanakkor szerepet játszhat az 1-es típusú cukorbetegség elleni védelemben. Kutatások szerint nemcsak a nemnek, hanem bizonyos környezeti és nem hormonális tényezőknek is szerepük van az autoimmun betegségek kialakulásában. A kórokozómentes környezetben nevelkedett állatoknál nem jelentkezett az 1-es típusú cukorbetegség esetén megfigyelt nemi arány.
A búzafű méregtelenít és növeli az energiaszintünket. Tökéletes fehérjeforrás megfelelő arányban tartalmazza az összes esszenciális aminosavat . Az egyik leggazdagabb A-vitamin forrás. Lúgosító hatású, kimagasló kálcium-, magnézium-, és kalciumtartalommal. Egyenlő arányban gazdag E-, F-, K-, és B-vitaminokban. Tizenhétféle aminosav található meg benne, ebből nyolc olyan, amelyet a szervezet nem képes önmaga előállítani. Magas klorofilltartalmának köszönhetően segít a vérszegénységen, javítja a vérkeringést, a sejtek és szövetek oxigénellátását.
