A macskakarom (uncaria tamentosa) a perui őserdők mélyéről indult el világhódító útjára. Az őserdők lakói elsősorban gyulladáscsökkentőként, fertőzések kezelésére, daganatos elváltozások gyógyítására és ízületi panaszok enyhítésére használták. Bár az indiánok a növény leveleit és gyökerét is felhasználják a gyógyításhoz, a fontos hatóanyagok legnagyobb mennyiségben a növény belső kérgében és az ehető háncsrétegben találhatók. A macskakarom kúszónövény, az őserdői fáira kapaszkodik erős tüskéivel, karmaival. 
Hatásai:
Immunerősítő: fokozza a fehérvérsejtek aktivitását, az ellenanyagok termelődését, az idegen sejtek és kórokozók eltávolítását.
- Csökkenti a vírusok, baktériumok és egyéb mikroorganizmusok elszaporodását.
- Csillapítja a gyulladásokat, elősegíti az ödémák gyorsabb megszűnését, enyhíti a fájdalmat.
- Említésre méltó hatást lehet vele elérni az arthritis (ízületi, gyulladás), a bursitis (nyálkatömlő-gyulladás) és a gastritis (gyomornyálkahártya-gyulladás) kezelésénél.
- Sejtvédő (antioxidáns) tulajdonságának köszönhetően segíti a szervezet regenerálódását.
- Csökkenti a trombózis kialakulásának esélyét, javítja a kis erekben a keringést.
- Csökkenti a bőr akut és krónikus gyulladásait.
Összetevőit tekintve a természetben a macskakaromnak két típusa fordul elő. Az egyik típus POA-t tartalmaz (pentaciklikus oxidol), míg a másikban a POA mellett TOA (tetraciklikus oxidol) is megtalálható. A POA a szervezet védekezőrendszerére van hatással, azon belül is a celluláris immunrendszerre, míg a TOA a központi idegrendszerre gyakorol hatást. A gyógyhatás szempontjából a TOA nemkívánatos vegyület, mert csökkenti a POA immunerősítő hatását, így aztán azok a szerek a legkeresettebbek, melyek TOA-mentesek.
