rss
  • A depresszió kezelése ultrahanggal

  • Share on Tumblr

    A depresszió kezelése ultrahanggalAz agy ultrahangos kezelése forradalmian új megoldást nyújthat a depresszió kezelésére. Egy friss kutatás szerint már akár 30 másodperces kezeléssel is javítható a hangulat, illetve oldható a szorongás. A kísérletben résztvevő önkéntesek szignifikáns hangulatjavulásról számoltak be – már tíz perccel az egyszeri alkalom után. Feltételezések szerint úgy működik a módszer, hogy hatással van az agy hangulatszabályozásért felelős részének idegsejtjeire. Ezek a szerv felső részén találhatóak, és kulcsszerepet játszanak az érzelmek alakulásában is.

    A szakértők reményei szerint az ultrahang a későbbiekben akár az antidepresszáns gyógyszerek alternatívája is lehet. A gyógyszerek súlyos depresszió esetén a leghatékonyabbak, és vitatott, hogy mérsékelt vagy enyhe betegségnél érdemes-e használni őket. Olyan mellékhatásokat idézhetnek elő, mint az emésztési zavar, a fáradtság, az elhízás vagy a szexuális zavarok. Az NHS brit egészségbiztosító adatai szerint a beszédterápiák ugyancsak hatékonyak, ám rendkívül hosszú a várólista rájuk.

    Jelen kutatás szerint az ultrahang egyetlen negatívuma, hogy néhány résztvevő kellemetlennek érezte a fején áthaladó hullámokat. Néhány éve köztudott, hogy a bizonyos frekvenciájú ultrahang vibrálással serkentheti a sejtek aktivitását. Az Arizonai Egyetem kutatói 14 önként jelentkező hallgató fejéhez tartottak ultrahang készüléket 30 másodpercig, a többieknél viszont kikapcsolt állapotban volt a készülék. Az érintettek úgy tudták, hogy a fájdalomcsillapítás áll a kísérlet középpontjában. Tíz perc elteltével a diákok hangulatát vizuális analógia skálával mérték, amely nullától száz pontig jelzi a félelem, a zavartság, a szomorúság, a düh és a feszültség érzését. A magasabb érték pozitívabb érzelmeket jelöl.

    A megjelent eredmények szerint az ultrahanggal kezelteknél már tíz perc alatt is 54,6-ről 59,3-re javult a hangulat, míg a kontrollcsoportban nem volt növekedés. A klinikai alkalmazásig azonban még további vizsgálatokra van szükség.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Halszagszindrómát diagnosztizáltak egy ausztrál nõnél

    Halszagszindrómát diagnosztizáltak egy ausztrál nõnél, aki már 30 éve szenved a belõle áradó, megmagyarázhatatlan bûztõl ritka genetikai probléma okán.

    Az orvosok ez idáig nem vették komolyan a 41 éves nõ panaszait, mondván azok csak neurotikus zavaraiból fakadnak. A páciensnél megállapított trimetilaminuria nevû betegség gyógyíthatatlan, és fizikai tünetei között szerepel a veríték, a lehelet, valamint a vizelet szagának kellemetlen, halszagra - ráadásul rothadó haléra - emlékeztetõ elváltozása.

  • Javítható az idõs nõk szexuális élete a tesztoszteron tapasznak köszönhetõen

    A menopauza utáni korban levõ nõk szexuális életét szerény mértékben ugyan, de javította a nagy mennyiségû férfi nemi hormont tartalmazó tesztoszteron tapasz.

    A tanulmányban résztvevõ nõk a tapasz használata elõtt átlagosan havi 2,5 kielégítõ szexuális eseményrõl számoltak be. A legnagyobb dózist kapó önkéntesek havonta ezenfelül 2,1 eseményrõl számoltak be, ami jelentõs különbség a placebo csoporthoz képest, akik átlagosan kevesebb, mint havi 1 többlet eseményt jelentettek.

  • Hogyan alakul ki a gyógyszerfüggõség?

    Minden harmadik magyar szed nyugtatót egy felmérés szerint. Azt viszont fel sem lehet mérni, hogy közülük hányan válnak függõvé. Hogy korunk problémáira megoldást jelentenek-e ezek a szerek, és hogy hogyan alakul ki a gyógyszerfüggés, arról Dr. Zacher Gábor toxikológus beszélt az RTL Klub Reggeli címû mûsorában.

    Magyarországon minden harmadik ember szed nyugtatót, antidepresszánst vagy fájdalomcsillapítót. Ez a szám eleve riasztó, de ami a legfõbb gond, hogy az emberek jellemzõen nem orvoshoz fordulnak a problémájukkal, hanem például barátokra, szomszédokra hallgatnak, tõlük kapnak elõször kipróbálásra különbözõ szereket – mondta el Dr. Zacher Gábor toxikológus az RTL Klub Reggeli címû mûsorában.

  • Esti bevétellel hatásosabb a vérnyomáscsökkentõ

    A magas vérnyomás kezelése a test belsõ órájának figyelembe vételével eredményesebb, mert így jobban védi az ereket és a szívet, mint a megszokott, reggeli gyógyszerbevétel.

  • Ingyenes védõoltási program Svédországban is

    Svédország ingyenes országos védõoltási programjának keretében minden általános iskolás lánynak védõoltást ad - jelentette be a svéd Országos Egészségügyi és Népjóléti Tanács.

    „2010. január 1-tõl az iskolai egészségügyi rendszernek kötelezõ HPV oltást adnia az ötödikes és hatodikos lányoknak” – áll a tanács közleményében. A HPV gyakran elõforduló vírus, amely nemi érintkezés útján terjed. A védõoltás megelõzi a HPV leggyakoribb típusait, melyek méhnyakrákot okozhatnak.

  • Nem jelzik a géntesztek a nõk szívkockázatát

    Százegy génmutációt összesítõ genetikai teszttel próbálták megjósolni a nõk kockázatát a szívrohamra és a szélütésre amerikai kutatók, ám a kidolgozott jelzõszám erre alkalmatlannak bizonyult.

  • Géndiagnosztika a prosztatarák szûrésében

    Egy új laboratóriumi eljárás segítségével immár Magyarországon is bõvülhetnek a szûrési lehetõségek a férfiakat érintõ negyedik leggyakoribb rosszindulatú elváltozás, a prosztatarák diagnosztizálásában.

    A molekuláris géndiagnosztika segítségével mintegy 80 százalékos biztonsággal lehet kimutatni egy olyan fehérjét (a PCA3 "génterméket"), amelynek jelenléte a prosztata tumorra utal, ráadásul már a korai szakaszban, amikor a kisméretû daganatot még a szövetmintavétel során sem fedeznék fel a szakemberek.

  • Mindenki számára elérhetõ új, olcsóbb nõi óvszer kerül forgalomba

    Hamarosan megkezdõdhet egy új, olcsóbb és halkabb nõi óvszer gyártása az Egyesült Államokban. A Female Health Co. új terméke engedélyt kapott az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatalától (FDA), így hamarosan megkezdõdhet a gyártás és az értékesítés.

    A termék kedvezõbb ára vonzóvá teheti az óvszert a szegényebbek szemében is, ami így közvetetten az AIDS ellenes szervezetek munkáját is segítheti. Az új változat a gyártók szerint kevésbé hangos, mint elõdje volt.

  • Továbbfejlesztették a rákkezelésben használt Avemart

    Korszerûsítették az Avemar nevû, rákkezelésben használt táplálék-kiegészítõ elõállítási technológiáját - az Oncomar névre keresztelt új termék már semmilyen adalék- és vivõanyagot nem tartalmaz, gyorsabban oldódik és könnyebben fogyasztható.

  • Már egy pohár bor is védhet a nyelõcsõrák ellen

    Akik naponta megisznak egy pohár bort, azok jelentõsen csökkentik a nyelõcsõrák kifejlõdésének kockázatát. A borivók és bortermelõk szempontjából egyaránt biztató hír a Gastroenterology szakfolyóirat márciusi számában jelent meg.

  • A leptin segíti a szervezet vérmérgezés elleni védelmét

    A leptin hormon, amelyet általában a testsúly szabályozásával hoznak összefüggésbe, a központi idegrendszeren belül a szepszis elleni védelemben is szerepet játszik - idézte amerikai kutatók megállapítását a ScienceDaily címû tudományos portál.

  • Álmainkat befolyásolják az illatok

    Chicago - Azok, akik alvás közben záptojást szagoltak, negatívabb tartalmú álmokról számoltak be, míg azok a kísérleti alanyok, akiknek a szobájába rózsát tettek be, több pozitív álmot láttak - állapították meg német kutatók.

    A Heidelbergi Egyetem kutatói Boris Stuck vezetésével végezték kísérleteiket, melyekrõl vasárnap a Fej- és Nyaksebészeti Alapítvány (Egyesült Államok) chicagói éves találkozóján számoltak be.

  • Félelmek a depresszióval kapcsolatosan

    Sokan tartanak és félnek a pszichiáterektõl, a gyógyszerektõl, sokszor indokolatlanul. Az egyik leggyakoribb félelem, hogy ha pszichiáterhez fordulnak, akkor két perc alatt felírnak valamiféle antidepresszánst, aztán szélnek eresztik a beteget.

  • Két további gént kötnek a leggyakoribb bõrrákhoz

    London - Az európai elõdökkel bíró emberek körében leggyakoribb bõrrákkal, a laphámrákkal összefüggõ két új génváltozatot találtak az izlandi Decode Genetics elnevezésû biotechnológiai cég kutatói.

    A génmódosulatok nem játszanak szerepet a bõr színében, de azoknak az embereknek, akik mindkettõvel rendelkeznek háromszor nagyobb a kockázatuk arra, hogy bazálsejtes karcinoma fejlõdjön ki náluk.