rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • Az ausztrálok között a legnagyobb a bõrrák aránya

  • Share on Tumblr

    Az ausztrálok napimádó kultúrája állhat annak hátterében, hogy az ország 22 millió polgáránál 13-szor nagyobb valószínûséggel alakul ki bõrrák, mint a világátlag - állapították meg ausztrál kormányzati kutatók.

    A Rák Ausztráliában 2010 (Cancer in Australia 2010) címû, kormányzat által megrendelt jelentés azt mutatja, hogy a világon Ausztráliában a legnagyobb a melanoma aránya, és az egyik legnagyobb általában a rákos betegségek aránya.

    Az ország közelsége az Antarktiszhoz, illetve az a fölött lévõ ózonlyukhoz tovább növeli a kockázatot. Ausztrál egészségügyi szakértõk ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy náluk igen jó a diagnosztikai és betegségkövetési hálózat más országokhoz képest, ezért a daganatos elváltozások nagyobb arányát derítik fel és kezelik.

    1982 és 2007 között 27 százalékkal nõtt Ausztráliában a rákkal diagnosztizált páciensek aránya, az emelkedés egy része azonban a lakosság öregedésének tulajdonítható. Jó hír viszont, hogy a rákbetegség miatti halálozás aránya ugyanezen idõszakban 16 százalékkal csökkent.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Új stratégia kell a tuberkulózis visszaszorítására

    A tuberkulózis (gümõkór) elleni új stratégia révén 2050-ig 94 százalékkal csökkenhetne az új megbetegedések száma - hangzott el Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éves tanácskozása alkalmából.

  • Azonosították a szabályos fogsorért felelõs gént

    Washington - Azonosították a szabályos fogsorért felelõs gént. A felfedezés valamikor talán majd segíthet, hogy a felnõtteknek új fogakat növesszenek a kihullottak helyett.

    Úgy tûnik, pusztán egy gén felelõs a fogsorért, amely megakadályozza azt, hogy új fogak bújjanak ki a véges fogállományra ítélt fajoknál. Amikor azonban a tudósok olyan egereket tenyésztettek ki, amelyekbõl hiányzott ez a gén, a rágcsálók extra fogakat növesztettek elsõ õrlõfogaik mellett. Csakúgy, mint a cápák és más nem emlõsállatok - számoltak be a Rochesteri Egyetem kutatói.

  • Dohányzásellenes kurzusok Kína jövendõ orvosainak

    Dohányzásellenes elõadássorozatokat hallgathatnak az orvostanhallgatók hamarosan Kína tizenhárom egyetemén, hogy még jobban tudatosuljon a társadalomban, milyen veszélyekkel is jár ez a szenvedélybetegség.

  • Homoktövis - gyógynövény

    Homoktövis - gyógynövényA gyümölcs gazdag szénhidrátokban, fehérjében, aminosavakban és vitaminokban. A nálunk élő növények közül a homoktövis bogyója tartalmazza a legtöbb C-vitamint (500-900 mg/100 g). Ez a mennyiség a citrom és a narancs C-vitamin-tartalmának tízszerese. A homoktövis gyümölcse több C-vitamint tartalmaz, mint az eper, a kivi, a paradicsom, a sárgarépa, és a galagonya. Emellett egyéb vitaminok (A, B, E, F, K), ásványi anyagok (kalcium, magnézium, cink), telítetlen zsírsavak, fehérjék és aminosavak gazdagítják. A bogyóból készült vitaminkoncentrátum antioxidáns és sejtvédő hatású.

  • Óvatosságra intenek kutatók az õssejtes terápiákkal kapcsolatban

    Új, õssejtterápia után jelentkezõ, életveszélyes szövõdményt írtak le kanadai kutatók.

  • A vörösbor jótékony hatásai

    A bor hazánk nemzeti jelképeinek egyike, a számos kitûnõ borvidék jelenlétének, a magyar borkészítés hagyományainak köszönhetõen.

    A régi korok az élvezeti értékek mellett elsõsorban bélfertõtlenítõ szerként fogyasztották, mivel úgy tartották, a bor fogyasztása megvéd az emésztõrendszer fertõzéses betegségei ellen. Az elmúlt évek számos kutatása arra az eredményre jutott, hogy a mérsékelt vörösborfogyasztás nagymértékben csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát.

  • Miért nem tudjuk lejárt gyógyszereinket szelektíven gyûjteni?

    Magyarországon a gyógyszerhulladék körülbelül 25-30 százalékát dobják gyûjtõkonténerekbe.

    Az évi 600 tonna hulladék 70-75 százaléka még mindig a kommunális szemét közé kerül.

    A gyógyszerhulladék szelektív gyûjtése 2,5 éve kezdõdött Magyarországon. Jelenleg mintegy 3000 helyszínen teszik lehetõvé, hogy gyûjtõkonténerbe dobhassuk lejárt gyógyszereinket.

  • Árulkodó agyi felvételek

    Az agyról orvosi képalkotó eljárással készült felvételekkel való visszaélések lehetõségére hívják fel a figyelmet brit szakemberek.

  • Melyik ország egészségügyi rendszere a legnépszerûtlenebb?

    A kutatók összesen tíz felmérést készítettek, mindegyiket körülbelül 1000 ember megkérdezésével. A 10 fejlett ország közül az Egyesült Államok egészségügyi rendszerét tartották a legnépszerûtlenebbnek.

    A holland egészségügyi rendszer szerepelt a legjobb helyen, ahol csupán kilenc százalék gondolta úgy, hogy a rendszer teljes megreformálására lenne szükség.

  • Segített a génterápia egy vérszegénységben szenvedõ páciensen

    Vértranszfúzió nélkül él már a vérszegénység egy ritka, örökletes formájával született páciens, aki kísérleti génterápián esett át korábban - jelentették be francia és amerikai kutatók.

  • Évente 1 százalékban megújul az emberi szív

    London - Az emberi test évente közel egy százalékos arányban állít elõ új szívsejteket - közölték a stockholmi Karolinska Intézet kutatói az amerikai Science tudományos magazin pénteken megjelent számában.

  • Agyi szkenneléssel keresték az autizmus hátterét

    Az agy homloklebenyében lévõ túl sok kapcsolódás magyarázhatja az autistáknál jelentkezõ tanulási problémák egy részét.

  • Tanulmány: a szezonális influenza elleni oltás növelhette a H1N1-kockázatot

    A szezonális influenza ellen beoltott embereknél nagyobb lehetett 2009-ben a H1N1, pandémiás influenza miatti megbetegedés kockázata - közölték kanadai kutatók. A PLoS Medicine címû internetes tudományos folyóiratban közzétett cikk szerzõi azonban hozzátették, hogy a kapcsolat gyenge a szezonális influenza elleni vakcinálás és az azt követõ pandémiás influenzafertõzés között.

  • A gyorséttermi ételek hatástalanná teszik az inhalátorokat

    A gyorséttermi ételek hatástalanná teszik az inhalátorokatEgy most megjelent tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyorséttermi ételek és a cukrozott üdítőitalok fogyasztása hatástalanná teszi a leggyakrabban használt inhalátorokat. Az eredmények azért aggasztók, mert az asztmás betegek gyakran élnek telített zsírokban és cukorban gazdag étrenden. Az egészségtelen élelmiszereket fogyasztó betegek pedig további kockázatnak teszik ki magukat, mert étrendjük valószínűleg gátolja a légutak elernyedését. Az étrendi gyulladásos index pontszámok meghatározásával értékelték az egyes étrendek gyulladáskeltő hatását.