rss
  • Az ausztrálok között a legnagyobb a bõrrák aránya

  • Share on Tumblr

    Az ausztrálok napimádó kultúrája állhat annak hátterében, hogy az ország 22 millió polgáránál 13-szor nagyobb valószínûséggel alakul ki bõrrák, mint a világátlag - állapították meg ausztrál kormányzati kutatók.

    A Rák Ausztráliában 2010 (Cancer in Australia 2010) címû, kormányzat által megrendelt jelentés azt mutatja, hogy a világon Ausztráliában a legnagyobb a melanoma aránya, és az egyik legnagyobb általában a rákos betegségek aránya.

    Az ország közelsége az Antarktiszhoz, illetve az a fölött lévõ ózonlyukhoz tovább növeli a kockázatot. Ausztrál egészségügyi szakértõk ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy náluk igen jó a diagnosztikai és betegségkövetési hálózat más országokhoz képest, ezért a daganatos elváltozások nagyobb arányát derítik fel és kezelik.

    1982 és 2007 között 27 százalékkal nõtt Ausztráliában a rákkal diagnosztizált páciensek aránya, az emelkedés egy része azonban a lakosság öregedésének tulajdonítható. Jó hír viszont, hogy a rákbetegség miatti halálozás aránya ugyanezen idõszakban 16 százalékkal csökkent.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Évente ötvenen betegszenek meg pulmonális hipertóniában Magyarországon

    Szeged - Elsõsorban a tüdõerek betegsége, de a szív a fõ kimutatási helye a pulmonális hipertóniának, amelyet nehéz diagnosztizálni, mert tünetei nem specifikusak - mondta szerkesztosegunknek Karlócai Kristóf, a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Tüdõgyógyász Társaság kardiopulmonális munkacsoportjának elnöke annak kapcsán, hogy e betegség az egyik fõ témája a két társaság pénteken kezdõdött közös szegedi tudományos ülésének.

    A pulmonális hipertónia esetén a tüdõben szûkülnek az erek és emelkedik a vérnyomás, ami akár az ötszöröse is lehet a normálisnak. Mivel a tünetek nem specifikusak, hosszú idõbe telik a betegséget azonosítani, ami kezelés nélkül nagyon súlyos és drámai következményekkel jár.

  • A szívbetegségek gyógyszereinek kutatása háttérbe szorul

    Hongkong - Az utolsó két évben a halálozási statisztika elsõ helyén álló szív- és érrendszeri betegségek gyógyszereinek tanulmányozására vonatkozó vizsgálatok száma csökkent. Az adatokat a világ egyik vezetõ tudományos folyóirata, a Nature ismerteti.

    Az új gyógyszerek bevezetését a mai kutatási, biztonsági szabályok betartása miatt 15-20 év összehangolt laboratóriumi és kórházi munka elõzi meg. A molekula fölfedezésétõl addig a napig, amikor a gyógyszer forgalomba kerül, nem csak másfél-két évtizedre, de sokszáz millió dollárra is szükség van.

  • Az idei influenzajárvány rosszabb lehet, mint a korábbi években

    Az influenza új, rosszabb oldalát mutatja az idei szezonban - hangzott el a portugáliai Vilamourában tartott európai influenzakonferencián. Az idei járvány azért lehet rosszabb, mint a korábbi években, mert a fenyegetõ vírus új típusú.

    Az infektológusok a tanácskozáson felhívták a figyelmet: ebben az esztendõben még fontosabb a védekezés, aki teheti, oltassa be magát, különösen a "veszélyeztetett csoportokba" tartozók. "Nem azért lesz rosszabb az idei szezon, mert az új vírus fertõzõképesebb vagy ártalmasabb volna, hanem mert az emberek szervezete nem 'emlékszik' a kórokozóra".

  • Egy kis odafigyeléssel leküzdhető a tavaszi fáradtság

    Egy kis odafigyeléssel leküzdhető a tavaszi fáradtságA stressz az élet része, viszont míg a természet télen pihen, addig az emberek ugyanúgy robotolnak az év minden szakában. Éppen ezért a szervezet a tavaszi napsugarak hatására képtelen feltöltődni, sőt nagyfokú fáradtság lesz úrrá rajta, hiszen ilyenkorra már az energia- és vitaminraktárai kimerülnek. Természetesen mindenki kezében ott a megoldás kulcsa, csak használni kellene. Szerencsére több minden áll a rendelkezésünkre: legyen szó gyógynövényekről, mozgásról, vagy étkezésről, mind használ, feltéve, hogy rendszeresen alkalmazzuk őket.

  • A májproblémákra használt szer hatásos lehet kövérség ellen?

    Májproblémás betegeknek adott gyógyszer lehet a remény kövérség ellen. Amerikai egérkisérletek kimutatták, hogy a szer érzékenyebbé teszi az agyat a jóllakotságért felelõs hormonra.

    Leptin, az a hormon, ami jelzi az agynak a gyomor telítettségét, és ezáltal az étvágy megszûnik. A probléma forrása, hogy túlsúlyos embereknél ez a hormon nem hatásos. A gyógyszer használatával fokozható a leptin hatásossága, ezáltal segíthetne a kövérség csökkentésében - közölték amerikai kutatók.

  • Kevés alvás magasabb vérnyomást eredményez a tiniknél

    Keveset alszanak a tinik, ami nem csupán másnapi álmosságban jelentkezik, hanem magas vérnyomást is okozhat - közölték amerikai kutatók.

    Azoknak a kamaszok, akik napi hat és fél óránál kevesebbet alszanak, kétszer nagyobb a kockázata a magas vérnyomásra, akik pedig rosszul is alszanak, azoknak háromszoros - írják a Case Western Reverse Egyetem kutatói az Amerikai Szívtársaság Circulation címû szakfolyóiratában.

  • Egyre nõ az idõsek által elkövetett öngyilkosságok száma

    Németországban egyre nõ az idõsek által elkövetett öngyilkosságok száma, ám ez az eset vitát váltott ki arról, vajon kérhetnek-e segítséget a halálhoz.

    Az idõs asszony messze nincs egyedül azzal, hogy véget akart vetni nyomorúságos életének. Egyike annak az öt embernek, akik Roger Kuschtól, a Hamburg egykori igazságügyi miniszterébõl lett eutanáziatanácsadótól kaptak segítséget. Kusch nem vesz részt személyesen az öngyilkosságokban, mivel ez a német törvények szerint illegális lenne.

  • Tervben a a rákszûrõ-rendszer átalakítása

    Az egészségügyi tárca több ponton vitatja az Állami Számvevõszék (ÁSZ) jelentését, azonban tervezi a rákszûrõ-rendszer átalakítását - áll az Egészségügyi Minisztérium közleményében.

    A hátrányos helyzetû kistérségek szûrésének biztosítása érdekében új szûrõbuszokat állítanak munkába - írta a tárca. Új szûrési protokollokat vezetnek be: a méhnyakrák- és emlõszûrés mellett elindítják a vastagbél-, a szájüregi és a bõrgyógyászati szûréseket is.

  • Féreggén segíti az oxigénhiányos sejtek túlélését

    Chicago - A szélütés vagy szívinfarktus miatti oxigénhiányos sejtek megmentését is segítheti egy aprócska féregben most azonosított gén tanulmányozása - állítják amerikai kutatók.

    A C. elegans nevû, alig száz sejtbõl álló, átlátszó féreg a genetikai kutatások modellállata, mert fehérjéket kódoló génjeinek jelentõs része megfelel a fejlettebb élõlények, így az ember génjeinek.

  • Több amerikai mozog, mégis ugyanannyi az elhízott

    Több amerikai mozog, ám az elhízottság és dohányzás aránya nem változott az elmúlt évben a legutóbbi kormányzati adatok szerint.

  • A túl édesszájú gyerekeknél nagyobb a depresszió kockázata

    Az édességet a szokásosnál is jobban kedvelõ gyerekek családjának kórtörténetében nagyobb valószínûséggel szerepel alkoholizmus, õk maguk több depressziós tünetet jeleznek - idézte szerdai cikkében amerikai kutatók tanulmányát a LiveScience címû tudományos portál.

  • Búzafű - gyógynövény

    Búzafű - gyógynövényA búzafű méregtelenít és növeli az energiaszintünket. Tökéletes fehérjeforrás megfelelő arányban tartalmazza az összes esszenciális aminosavat . Az egyik leggazdagabb A-vitamin forrás. Lúgosító hatású, kimagasló kálcium-, magnézium-, és kalciumtartalommal. Egyenlő arányban gazdag E-, F-, K-, és B-vitaminokban. Tizenhétféle aminosav található meg benne, ebből nyolc olyan, amelyet a szervezet nem képes önmaga előállítani. Magas klorofilltartalmának köszönhetően segít a vérszegénységen, javítja a vérkeringést, a sejtek és szövetek oxigénellátását.

  • A szívroham kockázatát lehet csökkenteni

    Boston - A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezõit gyakran még azok a betegek sem igyekeznek kizárni az életükbõl, akik tudják, hogy ezzel jelentõsen nõ a szívinfarktus ismétlõdésének esélye. A kilenc évig tartó, nemzetközi vizsgálat eredményeit az egyik legtekintélyesebb szakfolyóirat, az American Heart Journal közölte.

    A koszorúérbetegséget, az érelmeszesedést több kockázati tényezõ együttes hatása hozza létre, bekövetkezését gyorsítja.

  • Szalmonella fertõzés miatt került korházba 31 norvég diák Budapesten

    Szalmonellát mutattak ki azokban az ételekben, amelyeket a múlt hét csütörtökön kórházba szállított norvég diákok fogyasztottak – közölte az ÁNTSZ.

    Muszkás Mária, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet Élelmezés-egészségügyi Osztályának megbízott csoportvezetõ fõorvosa közölte: mind a tálalókonyhában – ahol étkeztek a diákok –, mind pedig az azt ellátó fõzõkonyhában szalmonellát mutattak ki a megvizsgált ételmintákból.