Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
"Mindannyian egyedi baktériumnyomokat hagyunk hátra, ahogy éljük mindennapjainkat" - tudatta közleményében Noah Fierer kutatásvezetõ, a University of Colorado munkatársa. A projekt még kezdeti szakaszában jár, ám a szakemberek úgy vélik, az új technika igen jól használható eleme lesz a bûnügyi helyszínelõk munkájának.
Az emberen belül és kívül is mikroorganizmusok milliárdjai élnek, és tanulmányok bizonyították, hogy ezek közössége egyedien jellemzi az egyes embereket. Fierer csoportja önkéntesek számítógépes billentyûzetét és egerét törölte át, vett mintát a rajtuk található DNS-nyomokból. Minden egyes esetben sikerült igazolniuk, hogy az eszközökön talált DNS-mintázat a tulajdonos kezén található nyomokkal esett a leginkább egybe, nem pedig másokéval.
A technika 70-80 százalékos pontosságú - jelentette Fierer csoportja az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett tanulmányban.
A szakemberek szerint egy átlagember általában 150 baktériumfaj egyedeit hordja a kezén, és bármely két ember között csupán 13 százalékos átfedés van a kézen élõ baktériumfajok között.
Az eszközökrõl begyûjtött baktériumokat két hétre kitették a szabadba is, hogy lássák, vajon lebomlanak-e. Kiderült, hogy nem. "Ez a megállapítás valódi meglepetés volt számunkra" - mondta Fierer.
Folyamatban van egy nagyobb program is, melyben az emberi "mikrobiomot" térképezik fel a tudósok, az összes mikroorganizmus genomját, melyek a bõrön, orrban, hajon, fülben és az emésztõrendszerben együtt élnek az emberrel. Ezek hasznos baktériumok, melyek védik a bõrt, segítik az emésztést és az anyagcserét, és betegséget okozó társaikkal ellentétben a szokásos tisztálkodás nem távolítja el õket. "A tenyér felületén lévõ baktériumközösségek kézmosás után pár órán belül helyreállnak" - írják a kutatók.