rss
  • Töltsük fel a szervezetünket vitaminokkal

  • Töltsük fel a szervezetünket vitaminokkalSzervezetünk megfelelő működéséhez és jó közérzetünkhöz többek között a megfelelő vitaminszint is hozzájárul. A jó idő beköszöntével a tavaszi fáradtságot vitaminhiánnyal szoktuk magyarázni. Nélkülözhetetlen funkciókat töltenek be szervezetünkben a vitaminok, ezek (is) felelnek az immunrendszerünk működéséért, a szemünk egészségéért, sejtjeink regenerálódásáért, a véralvadásért, csontjaink és fogaink tartósságáért. Van olyan vitamin, amely több mint száz feladatot lát el. Ezért, ha nem jutunk hozzá a kellő mennyiséghez, hiánytüneteket tapasztalhatunk, melyeket időben felismerve megfelelő élelmiszerek elfogyasztásával és kiegészítő vitaminkészítményekkel súlyos következményeket kerülhetünk el.

    Vitaminhiányhoz az elégtelen táplálkozás vezethet, azonban bizonyos máj- és bélbetegségek is előidézhetnek vitaminhiányt, főként felszívódási és emésztési zavarok. Azonban vannak vitaminok, amelyek bőségesen raktározódnak a szervezetben és az elégtelen bevitel csak hosszú idő után vezet hiánytünetekhez. Vitaminhiány akkor lép fel, ha a szervezet számára tartósan elégtelen mennyiségű vitamin szívódik fel, ezért a vitaminhoz köthető működési funkció zavart szenved és hiánytünetek alakulnak ki.

    A vitaminok a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen szerves vegyületek. Testünk csak néhányat képes előállítani (a D-vitamint és a bélben élő baktériumok segítségével a K-vitamint), ezért a táplálékkal kell őket, vagy a képződésükhöz szükséges előanyagaikat felvenni. Két csoportjuk van, a vízben oldódó vitaminok: a C-vitamin, a B-csoport vitaminjai (B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12) és a zsírban oldódó vitaminok: A-, D-, E- és K-vitamin. A szervezet a zsírban oldódó vitaminokat hosszabb ideig képes raktározni, hiányuk ezért viszonylag ritka, ellentétben a vízben oldódó vitaminokkal, melyek a vizelettel ürülnek, ezért naponta elegendő mennyiséget kell bevinnünk belőlük, hogy elkerüljük a hiányukkal fellépő kellemetlen tüneteket.


    Mik a legjobb természetes vitaminforrások?

    A zsírban oldódó vitaminokat főként tej és tejtermékekben, tojásban, halakban és növényi olajokban találjuk meg. A tőkehalmáj nagyon gazdag D-vitaminban, belőle 1 g már fedezi a napi D-vitamin szükségletünket. K-vitaminban gazdag a szója, a sötétzöld levelű zöldségek nagy K-vitamin- és karotin-tartalommal rendelkeznek.

    A búzacsíra, teljes kiőrlésű gabonák, mandula, dió és mogyoró gazdag E- és B6-vitaminban. Az állati eredetű élelmiszerek B12-, B6-vitamin és biotintartalma jelentős. C-vitaminban gazdag a citrusféléken kívül a kivi, brokkoli, karfiol, karalábé, sóska és a paradicsom. Viszont hőre és erős fényre lebomlik, ezért is ajánlott minél többször nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani.

    A tavaszi fáradtságot a télen jelentősen lecsökkent D- és C-vitamin szint okozhatja, ha a téli borús időben nem gondoskodtunk a plusz bevitelről. Változatos étrenddel a kellő vitamin mennyiséget biztosítani tudjuk a szervezetünk számára. Így elkerülhető a tényleges vitaminhiány. A tavaszi fáradtságot pedig a friss zöldségek és gyümölcsök vitamintartalmán kívül a harsány színük és ízük is „kezelni tudja”.


    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Civilizációs probléma a kövérség

    A kövérség nem pusztán egyéni felelõsség kérdése, hanem civilizációs betegség - mutatta ki a brit kormány egyik agytrösztje. Az energiafelhalmozás kulcsfontosságú volt a történelem elõtti idõkben, csakhogy a modern korban az energiadús olcsó ételek, a gépek, a motorizált közlekedés és az ülõmunka következtében ez a beprogramozott...

  • Nincs tovább - megáll az evolúció fejlõdése?

    Több tíz éve azt gondoltuk, hogy a jövõ emberei vagy szuperintelligens gömbök, vagy pedig tévénézõ majmok szintjére csökkent humanoidok lesznek. Steve Jones genetikusprofesszor azonban félresöpri mindkét ötletet: szerinte az evolúció mögött álló tényezõk már korántsem számítanak motiváló erõnek. Egymillió év múlva ugyanúgy nézünk majd ki, mint most, írja a Daily Mail.

    Jones, a University College London genetikával foglalkozó professzora ugyanis azt állítja, a természetes szelekció és a mutációk már nem játszanak fontos szerepet életünkben.

  • Megállapították, miért kisebb a demencia kockázata a magasabb végzettségûeknél

    Az elmúlt évtizedben a szellemi leépülést vizsgáló tanulmányok egybehangzóan azt mutatták ki, az oktatásban eltöltött idõ csökkenti a demencia veszélyét, mégpedig minden egyes többlet év 11 százalékkal.

    Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most megállapította, hogy ez az elõny nem a jobb társadalmi és gazdasági státushoz, vagy az egészségesebb életmódhoz köthetõ, hanem ahhoz, hogy akik hosszabb idõt töltöttek az oktatásban jobban tudják kompenzálni az agyukban kialakuló elváltozásokat.

  • Nem csak a csontoknak van szüksége kalciumra

    Nem csak a csontoknak van szüksége kalciumraA testünk egészét behálózó idegrendszer megfelelő működéséhez a szervezetünknek többek között kalciumra van szüksége, amelynek az idegek közötti jelek továbbításában van szerepe. Megfelelő mennyiségű kalciumbevitel esetén ez a folyamat észrevétlen marad, ám aki kalciumhiányban szenved, olyan fizikai tüneteket is tapasztalhat, mint az izomgörcs, amelynek az idegek túlérzékenysége az oka. Ugyanakkor túlzott fogyasztása sem ajánlott, mivel az idegek érzéketlenebbé válnak tőle, ami az izmok merevségében és keménységében mutatkozik meg.

  • D-vitamin, az immunrendszer aktiválója

    Kulcsszerepet játszik a D-vitamin a védekezõképesség aktiválásában - mutatták ki a Koppenhágai Egyetem kutatói a Nature Immunology címû folyóiratban megjelent tanulmányukban.

    A felfedezés magyarázatot ad arra, hogy miért kevésbé aktívak a T-limfociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) - az immunrendszer valódi "katonái", amelyek baktériumokat és vírusokat ölnek - olyan betegségek esetén, amelyek esetében a vitamin koncentrációja a vérben viszonylag alacsony.

  • Korai érelmeszesedéshez vezethet a rendszeres horkolás

    A súlyos mértékû, rendszeres horkolás a korai érelmeszesedés önálló kockázati tényezõje, amely késõbb akár stroke vagy szívroham kialakulásához is vezethet - állítják vizsgálati eredményeikre hivatkozva ausztrál kutatók.

    A szakemberek eredményei azért is figyelemre méltóak, mert ez az elsõ alkalom, hogy konkrét alvásvizsgálatokkal sikerült alátámasztani ezt az összefüggést. Milyen tényezõk hajlamosíthatnak a horkolásra? Mit tehetünk, hová fordulhatunk a betegség megelõzése, kezelése érdekében?

  • Több zsír a hasban, több zsír a koszorúerekben is

    A sörhas megnöveli a szívinfarktus kockázatát - ezt az ismert tényt japán kutatók komputeres tomográfiai vizsgálattal is bizonyították az Amerikai Szívgyógyász Akadémia Cardiovascular Imaging címû folyóiratában megjelent tanulmányukban. A hasra hízó emberek gyakrabban kerülnek heveny szivinfarktus miatt kórházba. Ennek okairól a szakemberek már sokat vitatkoztak. Ohasi Norihiko japán kutató és munkacsoportja Hiroshimában 427, koszorúér-betegségben szenvedõ - vagy annak gyanújával élõ - elhízott embert vizsgált komputeres tomográfiával.

  • Új nyálteszt segíti a Hepatitis C szûrést

    Új nyálteszt segíti a hepatitis C szûrést. A mintavevõ részt az íny mellé kell behelyezni, lényeges a "jó sûrû nyálminta". A nyálteszt 15-20 perc elteltével kimutatja a beteg esetleges érintettségét, az eredmény egyértelmûen leolvasható a tesztkazettáról. A tesztet egészségügyi dolgozó felügyelete mellett ajánlott elvégezni, aki pozitív eredmény esetén tájékoztatja az érintettet arról is, hol lehet a vizsgálati eredményt megerõsíteni - mondta el Ujhelyi Eszter, a Szent László Kórház Központi Immunológiai Laboratórium vezetõje.

  • Szívroham ellen nem véd a nõi nemi hormon

    Mivel a nõk gyakran csak a férfiaknál idõsebb korban kapnak szívinfarktust, ezért jogos volt a feltételezés: a nõi nemi hormon a változás kora elõtt megvédi õket a koszorúérbetegség ellen. A legújabb elemzések a kezelés elején inkább a fordítottját jelzik - olvasható az Annals of Internal Medicine címû folyóiratban.

    A korábbi feltételezés szerint az ösztrogének gátolják a koszorúérbetegség kialakulását. Az utóbbi azonban idõben mind több adat jelzi, hogy legtöbbször ennek az ellenkezõje igaz.

  • Szívinfarktus után már egy hétig sem kell kórházban feküdni

    Aligha van súlyos betegség, melynek heveny idõszakára vonatkozólag olyan mértékben sikerült csökkenteni a kötelezõ kórházi kezelés idõtartamát, mint a szívinfarktus. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy az ápolási idõtartam rövidülése befolyásolja-e az infarktus utáni szövõdmények gyakoriságát vagy a betegek életkilátásait. Jane S. Saczynsky és munkatársai azt tekintették át, hogy az utolsó évtizedekben az infarktust elszenvedõ betegek mind rövidebb kórházi ápolása változtatott-e a betegek esetleges kórházi újrafelvételi esélye vagy az infarktus ismétlõdése szempontjából.

  • A vitaminhiány tünetei és megszüntetése

    A vitaminhiány tünetei és megszüntetéseVitaminhiány nem csak hiányos táplálkozásból adódhat, hanem bizonyos betegségek, illetve külső tényezők is hozzájárulhatnak kialakulásához. A lakosság többsége nem elegendő mennyiségben fogyaszt vitaminokat és ásványi anyagokat, ám a hiány általában nem olyan mértékű, hogy hiánybetegség formájában látható legyen. Manapság a nem megfelelő étrend miatt könnyen leszünk vitamin-hiányosak, vagy ha nem a legjobb élelmiszereket fogyasztjuk, illetve a szervezetünk nem képes őket hatékonyan feldolgozni.

  • Lassítható az idõskori makuladegenerációról

    Az iparilag fejlett országokban a 65 év felettiek leggyakoribb szembetegsége az idõskori makuladegeneráció (AMD). Világszerte 150 millió embert érint, a 65 év feletti európai lakosok több mint felénél kimutathatók a betegség tünetei - hívták fel a figyelmet szemészorvosok egy keddi budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a Látás Hónapja és a Látás Világnapja alkalmából tartottak egy nagy szemészeti világcég támogatásával.

    Az AMD korai tünetei szemészeti vizsgálattal már akár 40 év körül is fellelhetõk.

  • Csodagomba?!

    A varázsgomba spirituális hatása egy éven túl is tarthat

    Washington - A pszilocibint tartalmazó, úgynevezett mágikus gombák "spirituális" hatása egy éven túl is tart, és segíthet azoknak, akik halálos kórral vagy addikcióval küzdenek - közölték amerikai kutatók kedden.

    A kutatók szerint eredményeik azt is igazolják, hogy kellõ ellenõrzés mellett önkénteseken biztonságosan tesztelhetõk pszichoaktív szerek.

  • A tüdõrákszûrés negatív eredménye engedélyt jelent a dohányzásra?

    Holland kutatók eredményei azt mutatják, hogy azok a férfiak, akiknek tüdõrákszûrése negatív lett, kevésbé hajlanak a dohányzásról való leszokásra, mint azok, akiké nem meggyõzõ vagy késõbbi kontrollt igényel.

    A korán felismert tüdõrákot mûtéttel jó eséllyel lehet gyógyítani, ám a bizonytalan tünetek miatt a korai diagnózis ritka, általában már szétterjed a daganat, mire megállapítják a betegséget.

    Világszerte 1,2 millió embert öl meg évente a tüdõrák.