rss
  • Töltsük fel a szervezetünket vitaminokkal

  • Töltsük fel a szervezetünket vitaminokkalSzervezetünk megfelelő működéséhez és jó közérzetünkhöz többek között a megfelelő vitaminszint is hozzájárul. A jó idő beköszöntével a tavaszi fáradtságot vitaminhiánnyal szoktuk magyarázni. Nélkülözhetetlen funkciókat töltenek be szervezetünkben a vitaminok, ezek (is) felelnek az immunrendszerünk működéséért, a szemünk egészségéért, sejtjeink regenerálódásáért, a véralvadásért, csontjaink és fogaink tartósságáért. Van olyan vitamin, amely több mint száz feladatot lát el. Ezért, ha nem jutunk hozzá a kellő mennyiséghez, hiánytüneteket tapasztalhatunk, melyeket időben felismerve megfelelő élelmiszerek elfogyasztásával és kiegészítő vitaminkészítményekkel súlyos következményeket kerülhetünk el.

    Vitaminhiányhoz az elégtelen táplálkozás vezethet, azonban bizonyos máj- és bélbetegségek is előidézhetnek vitaminhiányt, főként felszívódási és emésztési zavarok. Azonban vannak vitaminok, amelyek bőségesen raktározódnak a szervezetben és az elégtelen bevitel csak hosszú idő után vezet hiánytünetekhez. Vitaminhiány akkor lép fel, ha a szervezet számára tartósan elégtelen mennyiségű vitamin szívódik fel, ezért a vitaminhoz köthető működési funkció zavart szenved és hiánytünetek alakulnak ki.

    A vitaminok a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen szerves vegyületek. Testünk csak néhányat képes előállítani (a D-vitamint és a bélben élő baktériumok segítségével a K-vitamint), ezért a táplálékkal kell őket, vagy a képződésükhöz szükséges előanyagaikat felvenni. Két csoportjuk van, a vízben oldódó vitaminok: a C-vitamin, a B-csoport vitaminjai (B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12) és a zsírban oldódó vitaminok: A-, D-, E- és K-vitamin. A szervezet a zsírban oldódó vitaminokat hosszabb ideig képes raktározni, hiányuk ezért viszonylag ritka, ellentétben a vízben oldódó vitaminokkal, melyek a vizelettel ürülnek, ezért naponta elegendő mennyiséget kell bevinnünk belőlük, hogy elkerüljük a hiányukkal fellépő kellemetlen tüneteket.


    Mik a legjobb természetes vitaminforrások?

    A zsírban oldódó vitaminokat főként tej és tejtermékekben, tojásban, halakban és növényi olajokban találjuk meg. A tőkehalmáj nagyon gazdag D-vitaminban, belőle 1 g már fedezi a napi D-vitamin szükségletünket. K-vitaminban gazdag a szója, a sötétzöld levelű zöldségek nagy K-vitamin- és karotin-tartalommal rendelkeznek.

    A búzacsíra, teljes kiőrlésű gabonák, mandula, dió és mogyoró gazdag E- és B6-vitaminban. Az állati eredetű élelmiszerek B12-, B6-vitamin és biotintartalma jelentős. C-vitaminban gazdag a citrusféléken kívül a kivi, brokkoli, karfiol, karalábé, sóska és a paradicsom. Viszont hőre és erős fényre lebomlik, ezért is ajánlott minél többször nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani.

    A tavaszi fáradtságot a télen jelentősen lecsökkent D- és C-vitamin szint okozhatja, ha a téli borús időben nem gondoskodtunk a plusz bevitelről. Változatos étrenddel a kellő vitamin mennyiséget biztosítani tudjuk a szervezetünk számára. Így elkerülhető a tényleges vitaminhiány. A tavaszi fáradtságot pedig a friss zöldségek és gyümölcsök vitamintartalmán kívül a harsány színük és ízük is „kezelni tudja”.


    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Felére csökkenthetõ a nõk a korai halálozásának kockázata?

    Felére csökkenthetik a nõk a korai halálozás kockázatát, ha olyan egészségesebb életmódot választanak, amelyet brit kutatók javasolnak nagyszabású tanulmányukban.

    A dohányzás kerülésével, rendszeres testedzéssel, egészséges táplálkozással és a testsúly kordában tartásával elkerülhetõ a krónikus betegségek miatti korai halálozás 55 százaléka - állítja a British Medical Journal címû folyóiratban megjelent publikáció, amely közel 80 ezer, 34-59 év közötti nõ 24 esztendõn át történõ rendszeres megfigyelése alapján készült.

  • Az immunrendszer megerősítése

    Az immunrendszer megerősítéseAz őszi és téli hónapok beköszöntével egyre többen fáznak meg, lesznek betegek, vagy rosszabb esetben az influenza miatt esnek ágynak. Mindez betudható az időjárás megváltozásának – a lehűlésnek, esőknek, nyirkossá vált levegőnek –, amely hozzájárul a kórokozók számának növekedéséhez. Rövidebbek lesznek a nappalok, s ez hatással van közérzetünkre. Kevesebb időt töltünk a szabadban, télre pedig már a nyáron bevitt vitaminforrások is kezdenek teljesen kiürülni. Vannak azonban olyan emberek, akik kevésbé fogékonyak a betegségekre.

  • Gyorsítja az érelmeszesedést a légszennyezõdés

    Az erõsen szennyezett levegõ fokozza a koszorúér-betegség és általában az érelmeszesedés kockázatát: német és amerikai vizsgálatok egybehangzóan bizonyították ezt a milliók életét veszélyeztetõ összefüggést.

    A szennyezett levegõtõl sokan köhögnek, vannak, akiknek idült hörghurutot, gyerekeknek asztmás rohamot okoz - ehhez a légzõszervi bûnlajstromhoz a szívrohamok kockázatának növekedése is csatlakozik.

  • A cukorbetegek agyi információ-feldolgozó sebességük lassabb

    Egy tanulmány kimutatta, hogy az agy információ-feldolgozó sebessége leginkább a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõknél károsodik.

    Több tanulmány eredményei is összekapcsolták a 2-es típusú cukorbetegséget a kognitív zavarral.

    Az nem derült ki világosan, hogy mely kognitív funkciókat érintette a leginkább, és miként befolyásolja a nem diagnosztizált cukorbetegség és az abnormális vércukorszint az agyi teljesítményt.

  • A harag valóban ölhet

    Chicago - A harag és más erõs érzelmek potenciálisan halálos szívritmuszavart válthatnak ki az arra érzékeny embereknél - közölték amerikai kutatók hétfõn. Korábbi tanulmányok megmutatták már, hogy a földrengés, háború vagy akár a futball-világbajnokság elvesztése megemeli a hirtelen szívleállás miatti halálozási arányt. "A legkülönfélébb módokon határozottan bebizonyosodott, hogy amikor egy egész népesség stresszhatás alá kerül, a hirtelen szívhalálok száma növekszik" - mondta Rachel Lampert, a New Haven-i Yale Egyetem munkatársa, akinek dolgozata az amerikai kardiológusok kollégiumának folyóiratában jelent meg.

  • Nyelõcsõrákot okozhat a tûzforró tea

    London - Ha legközelebb forró teával kínálják, várjon néhány percet, mielõtt meginná, mert a forró italok fogyasztása nagy mértékben növeli a nyelõcsõrák kockázatát - javasolják a Teheráni Orvostudomnyi Egyetem kutatói a British Medical Journalban megjelent tanulmányukban.

    Felmérésük szerint a tea 70 foknál magasabb hõmérsékleten való elfogyasztása nyolcszorosára növeli a nyelõcsõrák rizikóját a "langyos", 65 fokosnál nem melegebb ital fogyasztásához képest. A 60-65 fok közötti tea esetében a kockázat kétszeres.

  • Miért van rosszabb kedvünk a télen?

    Párizs - A tél beköszöntével elõfordul, hogy az ember lelkiállapota minden ok nélkül leromlik - majd azután tavasszal helyreáll a dolgok rendes menete. Európában a lakosság 15-25 százaléka mondja magáról, hogy érzékeny erre a "szezonális pszichológiai változásra" - 2-3 százalék pedig egyenesen "szezonális depresszióról" beszél, s mindez fõleg a nõket sújtja.

    A Science et Vie címû francia tudományos havilap beszámolója szerint nincs egyetlen olyan biológiai mechanizmus sem, amely önmagában, egyes egyedül magyarázná ezeket a zavarokat.

  • Ebcsont beforr? - Praktikák és protokoll a sebkezelésben

    Ebcsont beforr - mondják gyakran, fõként gyerekeknek. A dolog azonban nem ilyen egyszerû, amit az idei havas tél elcsúszásos balesetei számtalan esetben bizonyítanak. Ha vannak is a testfelszínt borító hámrétegnek kisebb sérülései, melyek valóban nyom nélkül gyógyulnak, a komolyabb esések következményei tartós gondot okoznak, s olykor maradandóak.

    A horzsolásoktól a karcolásokig, különféle kisebb felületi elváltozásokig, és a súlyosabb, mélyebb hámsérülésekig, törésekig széles a skála.

  • Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunk

    Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunkAz UV sugárzás káros hatásai az élet során összeadódnak, a károsodás pedig lassan, észrevétlenül jelenik meg, és végül színlátás vagy az éjszakai látás gyengülése formájában is jelentkezhet. Ahol az UV-sugárzás visszaverődik (például víz mellett), ún. hóvakság alakulhat ki, amely igen fájdalmas, de általában 1-2 nap alatt magától gyógyul. Ráadásul, ha rendszeresen éri sugárzás a szemet, akkor egyéb szemfelszíni elváltozások is keletkezhetnek, például a kúszóhártya. Ezért is nem mindegy, milyen napszemüveget hordunk, hiszen az erős UV-sugárzás a szemedet is veszélyeztetheti.

  • Egy kis mozgással elnyomhatjuk édesség iránti függõségünket?

    A csokoládé iránti vágy leküzdéséhez az Exeter Egyetem kutatói szerint mindössze mozognunk kell egy kicsit. Régóta ismeretes, hogy a rendszeres mozgás segíthet leküzdeni bizonyos függõségeket, de most bizonyították elõször, hogy a módszer az étel iránti vágy csökkentésére is használható.

    A kutatók 25 rendszeres csokoládéfogyasztót kértek fel, hogy három nap csokoládémegvonás után vagy tegyenek egy rövid 15 perces sétát, vagy pihenjenek egyet, majd utána olyan napi teendõket végezzenek, amelyek általában kiváltják a csokoládé utáni vágyat (pl. szellemi munka).

  • Öt centiméteres fenyõfa nõtt egy férfi tüdejébe

    Ilyet sem láttak még az orvosok! A sebészek mûtét közben fedezték fel, hogy a 28 éves orosz férfi súlyos panaszait nem daganat, hanem egy 5 centis fenyõfa okozza, amely a tüdejében nõtt.

    Artyom Szidorkin heves mellkasi fájdalomra panaszkodott, véreset köhögött, ezért az orvosok tüdõrákra gyanakodtak. Még az izsevszki kórházban készített röntgen kép is látszólag ezt támasztotta alá. Aztán mûtét közben, a mellkas felnyitása után, biopszia készítése közben leesett az álluk.

  • Alvás közben szivaccsá válunk

    Kanadai kutatók választ kaptak arra a kérdésre, hogy éjszaka - a nappali idõszaktól eltérõen - miért nem kell rendszeresen innunk, illetve felkeresnünk a mellékhelységet. Mint kiderült, belsõ óránk gondoskodik arról, hogy alvás közben különösen sok hormon ürüljön a vérbe, aminek révén testünk hatékonyabban raktározza a vizet. A szervezet vízháztartásának legfontosabb irányítóegysége a vízfelvétel és vízleadás egyensúlya. Alvás közben azonban testünk nem jut folyadékhoz, ezért ahhoz, hogy minden fontos szerv ilyenkor is ellássa feladatait, a vízveszteséget minimalizálni kell.

  • Szívinfarktus után gyakori a depresszió

    A szívbetegeket fontos lenne rutinszerûen szûrni depresszióra is, mert emiatt nagyobb a valószínûsége egy további szívinfarktusnak - áll az Amerikai Szívtársaság hétfõn kibocsátott irányelveiben.

    A társaság szakemberei szerint a szívinfarktust gyakran követi depresszió, a depressziós pácienseknek pedig nagyobb a kockázata a további szívproblémákra. Eddig nem szûrték depresszióra rutinszerûen az infarktuson átesett betegeket, ezért a szakemberek úgy vélik, az új irányelvek gyakorlati bevezetése életeket menthet meg.

  • Sok gyümölcs-és zöldségfogyasztással csökkenthetõ a mellrák visszatérése?

    Mintegy harmadával csökkentette a mellrák visszatérésének valószínûségét, ha a gyógyult páciens az ajánlott zöldség- és gyümölcsmennyiségnél jóval többet iktatott étrendjébe - közölték amerikai kutatók a Journal of Clinical Oncology címû amerikai szaklapban.

    A jótékony hatás csak azoknál érvényesült a vizsgálat során, akiknél nem jelentkeztek hõhullámok rákterápiájukat követõen, ami a szakértõk szerint azt jelzi, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az ösztrogén hormonra hat.