rss
  • Töltsük fel a szervezetünket vitaminokkal

  • Töltsük fel a szervezetünket vitaminokkalSzervezetünk megfelelő működéséhez és jó közérzetünkhöz többek között a megfelelő vitaminszint is hozzájárul. A jó idő beköszöntével a tavaszi fáradtságot vitaminhiánnyal szoktuk magyarázni. Nélkülözhetetlen funkciókat töltenek be szervezetünkben a vitaminok, ezek (is) felelnek az immunrendszerünk működéséért, a szemünk egészségéért, sejtjeink regenerálódásáért, a véralvadásért, csontjaink és fogaink tartósságáért. Van olyan vitamin, amely több mint száz feladatot lát el. Ezért, ha nem jutunk hozzá a kellő mennyiséghez, hiánytüneteket tapasztalhatunk, melyeket időben felismerve megfelelő élelmiszerek elfogyasztásával és kiegészítő vitaminkészítményekkel súlyos következményeket kerülhetünk el.

    Vitaminhiányhoz az elégtelen táplálkozás vezethet, azonban bizonyos máj- és bélbetegségek is előidézhetnek vitaminhiányt, főként felszívódási és emésztési zavarok. Azonban vannak vitaminok, amelyek bőségesen raktározódnak a szervezetben és az elégtelen bevitel csak hosszú idő után vezet hiánytünetekhez. Vitaminhiány akkor lép fel, ha a szervezet számára tartósan elégtelen mennyiségű vitamin szívódik fel, ezért a vitaminhoz köthető működési funkció zavart szenved és hiánytünetek alakulnak ki.

    A vitaminok a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen szerves vegyületek. Testünk csak néhányat képes előállítani (a D-vitamint és a bélben élő baktériumok segítségével a K-vitamint), ezért a táplálékkal kell őket, vagy a képződésükhöz szükséges előanyagaikat felvenni. Két csoportjuk van, a vízben oldódó vitaminok: a C-vitamin, a B-csoport vitaminjai (B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12) és a zsírban oldódó vitaminok: A-, D-, E- és K-vitamin. A szervezet a zsírban oldódó vitaminokat hosszabb ideig képes raktározni, hiányuk ezért viszonylag ritka, ellentétben a vízben oldódó vitaminokkal, melyek a vizelettel ürülnek, ezért naponta elegendő mennyiséget kell bevinnünk belőlük, hogy elkerüljük a hiányukkal fellépő kellemetlen tüneteket.


    Mik a legjobb természetes vitaminforrások?

    A zsírban oldódó vitaminokat főként tej és tejtermékekben, tojásban, halakban és növényi olajokban találjuk meg. A tőkehalmáj nagyon gazdag D-vitaminban, belőle 1 g már fedezi a napi D-vitamin szükségletünket. K-vitaminban gazdag a szója, a sötétzöld levelű zöldségek nagy K-vitamin- és karotin-tartalommal rendelkeznek.

    A búzacsíra, teljes kiőrlésű gabonák, mandula, dió és mogyoró gazdag E- és B6-vitaminban. Az állati eredetű élelmiszerek B12-, B6-vitamin és biotintartalma jelentős. C-vitaminban gazdag a citrusféléken kívül a kivi, brokkoli, karfiol, karalábé, sóska és a paradicsom. Viszont hőre és erős fényre lebomlik, ezért is ajánlott minél többször nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani.

    A tavaszi fáradtságot a télen jelentősen lecsökkent D- és C-vitamin szint okozhatja, ha a téli borús időben nem gondoskodtunk a plusz bevitelről. Változatos étrenddel a kellő vitamin mennyiséget biztosítani tudjuk a szervezetünk számára. Így elkerülhető a tényleges vitaminhiány. A tavaszi fáradtságot pedig a friss zöldségek és gyümölcsök vitamintartalmán kívül a harsány színük és ízük is „kezelni tudja”.


    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Rendszeres testmozgással a szellemi hanyatlás ellen

    A rendszeresen végzett aerob jellegû tesmozgás megállíthatja a szellemi leépülést, sõt a már bekövetkezett agyi funkció csökkenést vissza is fordíthatja.

    A szellemi leépülés a korral járó normális jelenség, mely során az agy szürke- és fehérállománya sorvadásnak indul, ennek következtében idõskkorban nehezebben mennek bizonyos feladatok, csökken a munkamemória, és párhuzamosan több dolog végzése nehézkessé válik – derült ki a brit Jorunal of Sports Medicine címû lapból.

  • Plasztikai beavatkozások ebédidõben

    Akár zsírleszívást is?

    Századunkban az esztétikai plasztikai sebészetben jelentõs váûltozás várható.

    Drasztikusan emelkedni fog az úgynevezett lunchtime mûtétek, vagyis az ebédidõ alatt is elvégezhetõ beavatkozások száma - állítja Gyarmati Csaba plasztikai sebész.

    Ilyen például a botoxfeltöltés, a mezoterápiás kezelés és a különbözõ lézeres beavatkozás.

  • A lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet?

    A lifthasználat helyetti lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet - vonták le svájci kutatók a következtetést egy minikísérlet alapján.

    A lifthasználat és a mozgólépcsõ használatának betiltása jobb erõnléthez, kevesebb testzsírhoz, karcsúbb derékhoz és a vérnyomás csökkentéséhez vezetett a szakemberek által 69 ember bevonásával végzett vizsgálat során. Ez azt jelenti, hogy 15 százalékkal csökken a korai halálozás kockázata bármi okból - állapította meg a Genfi Egyetem szakértõi csoportja.

  • Sok gyümölcs-és zöldségfogyasztással csökkenthetõ a mellrák visszatérése?

    Mintegy harmadával csökkentette a mellrák visszatérésének valószínûségét, ha a gyógyult páciens az ajánlott zöldség- és gyümölcsmennyiségnél jóval többet iktatott étrendjébe - közölték amerikai kutatók a Journal of Clinical Oncology címû amerikai szaklapban.

    A jótékony hatás csak azoknál érvényesült a vizsgálat során, akiknél nem jelentkeztek hõhullámok rákterápiájukat követõen, ami a szakértõk szerint azt jelzi, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az ösztrogén hormonra hat.

  • Megfejtették az örökletes pubertáskori kopaszodás genetikai okát

    Kínai tudósok feltárták a ritka, örökletes kamaszkori kopaszodás genetikai okát. A MUHH tünetekkel születõ gyerekeknek nincs, vagy alig van hajuk, és a pubertáskor azt a keveset is végképp elveszítik.

    A Hszüe Csang vezette pekingi kutatócsapat felfedezte, hogy ezt a folyamatot a 8. kromoszóma U2HR génje vezérli. Az U2HR gén szabályoz egy minifehérjét, amely viszont egy olyan fehérje tevékenységét irányítja, amely kulcsszerepet játszik a hajhagymák regenerálódásában.

  • Az apa étrendje is befolyásolhatja lányai diabéteszkockázatát

    Ausztrál kutatók patkányokkal végzett kísérletei azt mutatták, hogy az apák zsírban gazdag étrendje növelte lányaikban a diabétesz kockázatát. Az efféle tanulmányokat embereknél nehéz megvalósítani, mert a többi környezeti tényezõ kontrollálása és kizárása szinte lehetetlen.

    Mint Margaret Morris, a Nature tudományos magazinban csütörtökön közzétett tanulmány vezetõ szerzõje elmondta, ha az eredmények emberekre is érvényesek, az megmagyarázhatja az elhízás és a diabétesz járványszerû terjedését világszerte.

  • Érdemes hosszabb idõn át használni a nikotintapaszt

    Azok a dohányosok, akik az ajánlott kettõ helyett hat hónapig használtak nikotintapaszt a leszokáshoz, nagyobb eséllyel hagyták el szenvedélyüket - közölték hétfõn amerikai kutatók.

    A hatás azonban ebben az esetben is sokszor csak addig tartott, amíg maga a leszoktató kezelés, ezért a szakemberek szerint elképzelhetõ, hogy tartós kezelést igényel, ha a dohányzástól mentes kíván maradni az egykori függõ.

  • Nemcsak a szájüregben elszaporodott baktériumok okozhatnak kellemetlen leheletet

    Nemcsak a szájüregben elszaporodott baktériumok okozhatnak kellemetlen leheletetAz erős, kellemetlen szájszag életünk megkeserítője lehet. A legfontosabb teendő, hogy tisztázzuk az eredetét, majd minél előbb kezeljük az okát, hiszen minden esetben egészségügyi problémára utaló figyelmeztető jelzés. A szájszag oka legtöbbször a szájban keresendő, s akár dohányzás, akár túlzott fogkőképződés vagy helytelen életmódbeli szokások okozzák, mindenképpen a megfelelő fogtisztítás és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés lehet a megelőzés és a hatékony kezelés módja. A szájszag oka legtöbbször magában a szájban keresendő.

  • Csak látszatbetegség a narancsbõr?

    A korunk nõit halálra rémítõ, de legalábbis idegesítõ cellulit német szakorvosok szerint csupán a nõi szervezet kötõszövetének szerkezeti változása: látszatbetegség, amely viszont milliárdos hasznot hajt a gyógyszer- és kozmetikai iparnak.

    A cellulitet 1973-ban írta le elõször Nicole Ronsard, egy New York-i szépségszalon tulajdonosa. A problémát "zsír, víz és mérgezõ bomlástermékek kombinációjaként" határozta meg, amellyel a szervezet nem tud mit kezdeni.

  • Egészségesebb szívûek a nagyon kövér emberek?

    A kövér emberek, ha nem lesznek cukorbetegek vagy nem emelkedik meg jelentõsen a vérnyomásuk, feltûnõen ép koszorúerekkel élnek - állapították meg olasz kutatók. A többletsúly sok szempontból jelent egészségügyi hátrányt. A fölösleges kilók nemcsak az ízületeket teszik tönkre, hanem igen gyakran lesz magas vérnyomásuk és cukorbetegségük is az elhízott embereknek.

    Ennek megfelelõen - és sok tapasztalat alapján - az a vélemény, hogy az elhízás a szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

  • Tévhitek a pattanásokról

    Neked is a hormonok által vezérelt tinédzserévek jutnak eszedbe, ha a pattanásos bõr kerül szóba? Mennyit küszködtél, és persze mindig a lehetõ legrosszabbkor éktelenkedtek az arcodon! A barátnõd házibulija elõtt, esetleg az osztályfénykép készítésének reggelén csúfították el az arcod? Sajnos nem mindenki olyan szerencsés, hogy a kusza tízes–húszas éveinek lecsengésével a problémás bõrtõl is megválhatott. A pattanásos bõr nem kizárólag a fiatalok kiváltsága, mint ahogy az sem biztos, hogy az arcod folyamatos tisztogatásával megoldhatod bõrproblémáidat. Ideje tisztázni minden kérdést!

  • Drogkontroll nyálból

    Budapest - Nyálmintából néhány perc alatt meghatározza különbözõ kábítószerek jelenlétét a mérgezés gyanúja miatt kórházba szállított betegek szervezetében egy új német laboratóriumi mûszer.

    A technikai újdonságot az International Hospital Equipment szakfolyóirat ismertette.

    A különbözõ mérgek vagy tiltott anyagok kimutatása az emberi szervezetbõl nemcsak az élsportban, hanem a szakintézetek mérgezési osztályain is súlyos gondot jelent.

  • Folyékony cigaretta?

    Róma - A megrögzött dohányosoknak sem kell felkelniük az éttermi asztaltól, ha két fogás között el akarnak szívni egy cigarettát. Legalábbis ezt ígéri egy holland cég, amely karácsonyra forgalomba akarja hozni a "folyékony cigarettát".

    Olyan természetes növényekbõl készült italról van szó, amely a nikotinhoz hasonló hatást kelt a fogyasztóban, vagy pedig a bódulat és az ellazulás olyan keverékét, amely képes arra, hogy a notórius füstölõknek is legalább négy órára elvegye a kedvét az újabb rágyújtástól.

  • A nagy lelki feszültséggel járó munka szívrohamhoz vezet

    A fokozott pszichés terhelés már fiatal nõk esetében is jelentõsen növeli a koszorúér-betegség kockázatát.

    Dán ápolónõk tíz esztendei vizsgálata egyértelmûen azt mutatta, hogy a munkahelyi stressz nemcsak a férfiak, hanem a nõk számára is fokozott rizikó faktor. A felmérés 1993-ban kezdõdött, és a megfigyelés eredményeként 12 116 ápolónõ adatait értékelték. Azok kerültek a vizsgálati csoportba, akik 1993-ban 45-64 évesek voltak, és foglalkozásuk feltételei alapján egészségesek.