rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A hideg időjárás veszélyei az egészségünkre

  • A hideg időjárás veszélyei az egészségünkreJó közérzetünk több tényező függvénye, és szervezetünket akkor tudjuk biztonságban, ha az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva rétegesen öltözködünk. Az, hogy mikortól veszélyes a hideg idő, esetenként és emberenként jelentősen különböző. Mint a folyadékháztartásnál, itt is a kisgyermekek és az idős vagy beteg emberek hideg elleni védekezése a leglabilisabb. A szervezetünk érösszehúzódással, izommunkával, didergéssel védekezik a zimankós időben. Még kellemesnek érzett hőmérsékletnél is fülünk, orrunk, kezünk és lábunk veszélyben lehet, a helyi lehűlés akár fagyási sérülést okozhat.

    Nem is gondolnánk, hogy már -10 -14 fokos környezet is akár halállal végződő lehűléshez vezethet. Bizonyos gyógyszerek, melyek gátolják a központi idegrendszer, így a hőszabályozó központ működését, illetve azok a szerek, amelyek a védekező mechanizmusokat blokkolják, fokozzák a kihűlés veszélyét. Az alkohol csökkenti a hideg érzetet és kikapcsolja a szervezet hideg elleni védekező mechanizmusait, így a „lélekmelegítő” pont ellenkező eredményre vezet, ha hideg időben alkoholfogyasztás után a szabadban vagy fűtetlen helyen tartózkodunk.

    A hideg hatására beindul a szervezet védekező reflexe, melynek következtében érösszehúzódás, érszűkület jellemzi a hidegnek kitett területeket. A védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület következtében sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása. Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, melyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és végső soron szöveti elhaláshoz vezetnek.

    Lehűlésről akkor beszélünk, ha a végbélben mért, úgynevezett maghőmérséklet 35 °C alá süllyed. A lehűlés során kimerült, életfolyamataiban lelassult betegnél döntő a szervezet mielőbbi visszamelegítése.


    Ilyenkor könnyen felborul a szervezet anyagcseréje, a só-víz háztartás egyensúlya, ami szívritmuszavarok kialakulásához vezethet, ezért az ilyen betegek felmelegítését kórházban kell végezni. Igen súlyos lehűlés esetén először izgatottság, azután érzéstelenség, levertség, álmosság következik, melynek leküzdésére az ember ritkán képes, és bár teljes tudatában van az elalvással járó veszélynek, feladja, elalszik. Ilyenkor külső segítség nélkül nincs esély a halál elkerülésére.

    A száraz, hideg levegő belélegzésének következménye a jól ismert nátha, torokgyulladás, de asztmás betegeknél hörgőgörcs alakulhat ki, akut asztmás roham formájában életveszélyes állapotot provokálhat. Szervezetünk elsődleges célja a homeostazis fenntartása, ez jelenti a hőmérséklet, a folyadék-, sav-bázis- és ion egyensúly fenntartását. A hideg, mint irritatív tényező, védekezésként érszűkületet okoz, csökkentve az érintett terület hőleadását. Ennek következtében viszont romlik a sejtek oxigén ellátása, megbénul a védekezés, vérbőség és gyulladás alakul ki, csökken a fertőző ágensekkel szembeni ellenálló képesség.

    A szív-érrendszeri betegek is fokozottan veszélyeztetettek, a rossz vérkeringésű területek hidegre nagyon érzékenyek, és koszorúér betegeken a mellkast ért hideg hatás anginás rohamot okozhat. Raynaud-szindrómás betegeknél a kisartériák összehúzódása jön létre, ami jelentősen rontja az érintett terület vérellátását és ezáltal fokozza a lehűlést. Az arcot, mellkast ért hirtelen hideg impulzus keringési reflexeket aktivál, mely a szívfrekvencia lassulását okozza, akár átmeneti szívmegálláshoz vezethet. A megelőzés érdekében a veszélyeztetett betegek, ha csak tehetik, kerüljék a szélsőséges időjárási hatásokat. A megfelelő öltözködés mellett fontos a megfelelő táplálkozás, a szervezet melegítésére elhasznált kalória pótlása. Meleg italok, elsősorban teák fogyasztása kedvező hatású. Hideg által okozott asztmás roham, anginás rosszullét esetén lehet, hogy a beteg orvosi ellátásra szorul vagy mentőt kell hívnunk, ha szokásos gyógyszerei hatástalanok. A téli időszakban nem csak a szabadban, de fűtetlen lakásban is találkozhatunk olyanokkal, akiknél fennáll a kihűlés veszélye. Ilyen esetben azonnal meleg helyre kell vinni a veszélyeztetett embert, illetve be kell fűteni, a nyirkos ruházatot szárazra kell cserélni és meleg teával kell segíteni, hogy helyreálljon a szervezet hőegyensúlya. A testhőmérséklet csökkenése életveszélyes állapotot okoz és 28 foknál törvényszerűen kamrafibrilláció lép fel, amely azonnali orvosi ellátás hiányában halálos.



    Forrás: www.webbeteg.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Levendulaillat a fogorvosnál - kevesebb félelem

    Budapest - Ha a fogászati rendelõ váróterme levendulaillatú, a betegek sokkal kisebb mértékben szoronganak a kezelés elõtt, mint az aromaterápia nélkül.

    Angol kutatók az egészségügyi lélektan nemzetközi kongresszusának 700 résztvevõje elõtt ismertették eredményeiket.

    Minden beteg ismeri a fogorvosi rendelõ elõszobájában érzett feszültséget, amely akkor is hatalmába keríti a várakozót, ha tudja, hogy a kezelés kiváló lesz és "nem fog fájni".

  • Több problémára is utalhatnak a szem alatti karikák

    Több problémára is utalhatnak a szem alatti karikákLeggyakrabban csak a fáradtság, a kialvatlanság, vagy a stressz valamelyike áll a hátterében, de akár komolyabb betegség is jelentkezhet hasonló tünetekkel. A szem körüli bőr igen vékony, és érzékeny a testben zajló anyagcsere-változásokra, így elég hamar jelzi, ha nincs valami rendben. A szem körüli bőr alatt hajszálerek hálózata található, melyek igen hamar reagálnak a keringés változásaira, az oxigénhiányos állapotra. Ezekben az esetekben könnyen alakulnak ki sötétebb karikák. A szemhéjak naponta több ezer mozgást végeznek, így állandó terhelés alatt áll a bőr.

  • Ezek a tavaszi tompultság okai

    Ezek a tavaszi tompultság okaiA nem megfelelő táplálkozás, a túl kevés alvás és a változékony, egyre melegebb időjárás mind hozzájárulhat a tavasz érkezésével elhatalmasodó tompultság érzéséhez. 1. Túl kevés alvás: A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat. Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

  • Megállítható a sejtek öregedése?

    London - Amerikai kutatóknak sikerült rábírniuk egerek májsejtjeit, hogy takarítsák ki a káros, öregedést okozó fehérjéket. Ezzel elsõ ízben sikerült egy teljes szerv öregedését megállítani - közölte a Nature Medicine brit szakfolyóirat.

    A New York-i Yeshiva Egyetem kutatói génmódosított idõsebb egerek májában érték el, hogy az öregedést okozó fehérjék nem halmozódtak fel, ezáltal a teljes szerv úgy mûködött, mint a fiatal egereké.

  • Sugárterápiát a visszatérõ prosztatarák megfékezésére!

    Chicago - A sugárterápia javítja azoknak a férfiaknak a túlélését, akiknek a mûtét után kiújul agresszív prosztatarákja - állítják amerikai kutatók.

    A prosztatarák kiújulását követõ két éven belül alkalmazott sugárterápia kétharmadával csökkentette a halálozási kockázatot azokhoz képest, akik nem kapták ezt a kiegészítõ kezelést - közölte Bruce Trock, a baltimore-i John Hopkins Egyetem munkatársa a Journal of the American Medical Association címû orvosi szaklapban megjelent tanulmányában.

  • Valóban érzékenyebb a vakok orra?

    Ha valaki nem lát, nem lesz finomabb a hallása vagy jobb a szaglása, csak sokkal figyelmesebben használja az érzékszerveit, mint a látók - valószínûleg egy mítoszt fog lerombolni kanadai pszichológusok most folyó vizsgálata. Gyakran hangoztatott nézet, hogy fokozódik a vak emberek többi érzékszervének az érzékenysége, így pótolják a látás hiányát. Kutatók évek óta foglalkoznak ezzel az érdekes kérdéssel. Úgy tûnik, hogy a nem látó emberek többi érzékszerve végül is nem lesz nagyobb teljesítményû, hanem megtanulják jobban használni a más úton szerzett információkat.

  • Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusban

    Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusbanA július a nyár legmelegebb hónapja, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik. I.e. 44-ben nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. Igaz, hogy a július a nyár legmelegebb hónapja, de ilyenkor is lehet szélsőséges az időjárás. A meleg napokban fokozottan ügyelni kell a szervezetünk vízháztartására. A tikkasztó forróságot megszakíthatják az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők. Az égi áldás érkezéséről több népi megfigyelés is szól, meséli dr. Péntek Éva a Karitáció Alapítvány szakértője.

  • A szezonális és a madárinfluenza leküzdésére alkalmas vegyületet fedeztek fel

    A szezonális és a madárinfluenza leküzdésére alkalmas vegyületet fedeztek fel hongkongi és kanadai kutatók, amely gátolja a vírus replikációját (lemásolódását). A tudósok szerint, a vegyület egyaránt hatékonynak bizonyult a szezonális és a madárinfluenzával (H5N1) megfertõzött egereknél, ahogy sejttenyészetekben is.

    Alapvetõ fontosságú az új influenzaellenes gyógyszerek kifejlesztése, hiszen a vírusok mutálódnak, és igen "ügyesnek" bizonyulnak a kevésszámú antivirális készítmény hatásának kivédésében.

  • A növények aszpirinszerû vegyületek keverékét képesek elõállítani?

    A szárazság, vagy az extrém hõmérséklet miatt stresszes növények az aszpirinhoz hasonló vegyületet lövellnek ki a levegõbe - állapították meg amerikai kutatók.

    Az érzékeny jelzõrendszer megfigyelésével sok károsodástól óvhatják meg a haszonnövényeket, erdõket.

    A metilszalicilát nevû anyag segíti a növényeket, hogy megelõzzék a károsodást és jelezzék a veszélyt egymásnak - mondta Thomas Karl kutatásvezetõ, a coloradói Nemzeti Atmoszférakutató Központ munkatársa.

  • Nincs tovább - megáll az evolúció fejlõdése?

    Több tíz éve azt gondoltuk, hogy a jövõ emberei vagy szuperintelligens gömbök, vagy pedig tévénézõ majmok szintjére csökkent humanoidok lesznek. Steve Jones genetikusprofesszor azonban félresöpri mindkét ötletet: szerinte az evolúció mögött álló tényezõk már korántsem számítanak motiváló erõnek. Egymillió év múlva ugyanúgy nézünk majd ki, mint most, írja a Daily Mail.

    Jones, a University College London genetikával foglalkozó professzora ugyanis azt állítja, a természetes szelekció és a mutációk már nem játszanak fontos szerepet életünkben.

  • A HIV-vírus elrejtõzhet a csontvelõben

    A HIV-vírus elrejtõzhet a csontvelõben, így kikerülheti az õt "támadó" gyógyszereket, késõbb pedig feléledve és szaporodva AIDS-betegséghez vezethet - közölték amerikai kutatók a Nature Medicine címû szakfolyóirat vasárnap megjelent számában. Kathleen Collins a Michigani Egyetem kutatója csoportjával megállapította, hogy a HIV-vírus képes megfertõzni a hosszú élettartamú csontvelõi vérképzõ õssejteket. Collins szerint a vírus szunnyadó állapotban van a csontvelõi õssejtekben, majd amikor azok vérsejtekké fejlõdnek, újra aktiválhatja magát, ezáltal újraélesztheti a fertõzést is.

  • Miért is ásítunk?

    Agyunk idegsejtjeinek oxigénellátását a fáradtság mérhetõen csökkenti. Ezt jelzi is a szervezet egy olyan válasszal, amely elõsegíti, hogy agyunkban az oxigén és a széndioxid aránya megfelelõbb legyen. Ez a válasz az ásítás, amire azonban pszichés hatások is kényszeríthetnek bennünket.

    Ha valaki elálmosodott, annak érthetõ és jól látható jele, hogy az illetõ ásítozik. Ezt tesszük akkor is, ha unatkozunk, sõt, megesik velünk akkor is, ha ugyan frissnek érezzük magunkat, de a környezetünkben valaki ásítani kezd.

  • Alzheimer kórt okozhat az álmatlanság?

    Egy tanulmány elõzetes eredményei szerint a rossz alvás, illetve az álmatlanság összefügg az agyi plakképzõdéssel, ami az Alzheimer-kór egyik okozója - számol be a CBS News.

    A St. Louis-i Washington Orvostudományi Egyetem kutatói száz egészséges, 45 és 80 év közötti személyt vizsgáltak. Kimutatták, hogy azokban, akik egy órán belül ötnél több alkalommal riadnak fel, nagyobb a valószínûsége az úgynevezett amiloid plakkok felhalmozódásának.

  • Gyõzelmi koszorú a koszorúér sebészetének

    A koszorúér szûkületek kezelésére, évtizedekkel ezelõtt bevezetett áthidaló mûtétek eredményeinek összesítõ adatai bizonyítják, hogy jól sikerült beavatkozás után a súlyos koszorúérbetegek fele ugyanolyan eséllyel folytathatta életét, mint hasonló korú, nem szívbeteg társaik. Dán szívgyógyászok szívmelengetõ tanulmányát az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata közölte.

    Az iparilag fejlett országokban már fél évszázada a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg.