rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • Diétás mézeskalács: Az ünnepek alatt is figyelhetünk az egészségünkre

  • Diétás mézeskalács: Az ünnepek alatt is figyelhetünk az egészségünkreA karácsonyi készülődés elengedhetetlen mozdulata a mézeskalács készítés. Ezek a kekszek nem csak finomak, de illatukkal karácsonyi hangulatot teremtenek közösen készítve együtt tölti az idejét a család, és már jó előre le lehet gyártani akár egy nagyobb adagot is, és dobozban eltehetjük az ünnepekre. Díszítésére is rengeteg variáció létezik, bárhogy is tálaljuk, mindenképpen sikert aratunk vele. A diétázók azonban legtöbbször erre az időre felfüggesztik az addig szigorúan betartott szabályokat, mondván, csak egyszer van karácsony egy évben.

    Viszont ez alatt az idő alatt olyan tetemes mennyiségű kalóriát vihetünk be a szervezetünkbe, aminek következtében az újév első napján bizony nem folytatjuk a diétát, hanem újra kezdjük. De erre is van megoldás. Gyártsd le mézeskalácsaidat diétásan, cukormentesen, egészségesés verzióban.

    Ez a diétás mézeskalács egyszerűen nagyszerű. Van nekünk egy különleges természetes édesítőnk az agave szirup, ami hogy, hogy nem ízre tökéletesen hasonlít a mézhez, állagát tekintve folyósabb ugyan, de könnyű vele dolgozni.

    A szénhidrát tartalmat úgy csökkentjük, hogy alacsony szénhidrát tartalmú lisztet keverünk finomliszttel. Ma már többféle márkában kaphatóak azok a lisztek,amelyeknek 100 grammjában mindössze 6 gramm szénhidrát található. A cukrot természetes édesítőszerre cseréljük.Ezekkel a szénhidrát tartalmat körülbelül a harmadára redukáljuk, és bár az agave szirup tartalmaz kalóriát és szénhidrátot is, alacsony glikémiás indexének köszönhetően lassan szívódik fel. Természetesen a mézeskalácsunk készülhet teljes kiőrlésű lisztből is, ami szintén lassabban szívódik fel, és ezzel elkerülhető a falásroham.

    Hozzávalók:

    - 0,5 kiló liszt (2/3 alacsony szénhidrát tartalmú zéró liszt,1/3 finomliszt)
    - 17 deka cukornak megfelelő édesítő (lehet kevesebb is, ki mennyire szereti édesen)
    - 1 evőkanál szódabikarbóna
    - mézeskalács fűszerkeverék
    - 2 tojás + 1 sárgája
    - 25 deka agave szirup (méz helyett)
    - 75 gr margarin


    A mézeskalács alapanyagokat összegyúrjuk, kicsit ragadós maradhat a tészta, de semmi gond, mert 1-2 órát a nyújtás és szaggatás előtt pihentetni kell. Liszttől függően elő fordulhat, hogy több zsiradékra van szükség. Minél több a liszt koncentrátum benne, és a teljes kiőrlésű lisztek, annál több folyadékot igényel, így ha nem áll össze, akkor tegyél bele egy kis extra margarint.

    Mikor letelt a pihenő idő, lisztezett deszkán pár mm vastagra nyújtjuk a tésztát, hiszen dagadni fog a szódabikarbónának köszönhetően, sütőpapíros tepsibe tesszük és 180 fokos előmelegített sütőbe tesszük, ezután kicsit lejjebb vehetjük a hőfokot. Vastagságtól függően akár már 7 perc alatt is elkészülhet, mikor egyenletes aranybarna akkor ki is veheted.

    Érdemes előre több tepsinyi diétás mézeskalácsot kiszaggatni, mivel gyorsan sülnek és ne menjen feleslegesen üresjáratban a sütő. Amikor arany barnák, akkor még nagyon puhák a mézeskalácsok, így óvatosan vedd ki őket a tepsiből, viszont a hozzávalóknak köszönhetően egy hét múlva sem fog bele törni a fogad, a keksz puha marad.

    A cukormentes, szénhidrátcsökkentett mézeskalácsot díszíteni diétás alapanyagokkal érdemes, ha már alakbarát mézeskalácsot sütöttünk. Hagyhatod akár natúrba is, de cukormentes csokival is bevonható.


    Forrás: www.erezdmagadjol.hu


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Új, halálos fertõzõ betegség bukkant fel

    Egy trópusi betegség tanulmányozása közben olyan új baktériumra bukkantak a perui õserdõben, amely a kialakult esetek 40 százalékáért lehet felelõs. A súlyos leptospirózis sárgaságot, veseelégtelenséget, tüdõbevérzést okoz, halálozási rátája pedig igen magas. A Science Daily értesülései szerint Joseph Vinetz, a University of California San Diego fertõzõ betegségekkel foglalkozó intézetének professzora perui kollégáival együtt végezte a kutatást, amelynek eredményeként egy új kórokozó-családot (Leptospira) fedeztek fel, amely állatokról emberekre terjedve fertõz.

  • A koffeint fogyasztóknak több folyadékot kell inniuk

    A koffeint fogyasztóknak több folyadékot kell inniukEgy nap folyamán a lélegzettel, izzadás során és a vizelettel is jelentős mennyiségű -2-3 liter- folyadékot veszítünk. Különösen nyári melegben, ha a vízvesztés nagy, de az utánpótlás elmarad, a vér és a többi szövet víztartalma csökken. A nagyfokú vízvesztés komoly egészségi problémákat okozhat, de a folyadékpótlás elmulasztását akkor is megérzi szervezetünk, ha súlyosabb tünetek nem jelentkeznek. Bőrünk fiatalos kinézetét a kollagén rostok biztosítják. Ahhoz, hogy bőrünket feszes, fiatalos külsejűvé tegyék, nedvességre van szükségük.

  • Elkerülhetõ a sugárterápia okozta sejtkárosodás

    Kevesebb mellékhatás várható!

    A Pittsburgh Egyetem orvostudományi karának kutatói egérkísérletek keretében teszteltek egy olyan új eljárást, amely megóvhatná az egészséges sejteket a rák kezelése során alkalmazott sugárterápia káros hatásaitól. A módszer különlegessége, hogy az egészséges szövetek védelmén túl a tumorok pusztulását is elõsegítette.

    Hosszabb távon komoly mellékhatásokkal is járhat a sugárkezelés!

  • Az influenzavírus jobban terjed száraz levegõben

    Washington - A szezonális influenza vírusa jobban terjed és túlélése is biztosabb, ha kicsi a levegõ abszolut páratartalma - közölték amerikai kutatók. Az Oregoni Állami Egyetem szakemberei arra a régi tudományos kérdésre adtak választ tanulmányukban, hogy miért éppen a téli hidegben terjed az influenza. "Amikor a levegõ abszolút páratartalma kicsi, mint a januári és februári járványos idõszakokban, a vírus úgy tûnik tovább él és továbbadási aránya emelkedik" - írja Jeffrey Shaman atmoszférakutató és Melvin Kohn epidemiológus az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapja, a PNAS hétfõn megjelent számában.

  • A bélférgek és az AIDS

    Egy bizonyos bélféreggel való fertõzõdés esetén a betegek sokkal fogékonyabbak az AIDS-betegség vírusára; ez megmagyarázhatja, hogy a HIV-vírus miért sújtja különösen a szubszaharai térség lakosságát - állítják amerikai kutatók.

    A Schistosoma mansoni, más néven bilharziázis féreg által okozott betegség világszerte mintegy 200 millió embert érint. A fertõzött ember székletével és vizeletével üríti a féregpetéket, s ahol nincs csatornázás, a széklet és a vizelet az édesvizekbe, öntözött területekre jut.

  • Új terápiás lehetõség súlyos leukémiás gyerekek számra

    Újfajta terápiás lehetõséget fejlesztettek ki Svájcban a nehezen kezelhetõ leukémiás gyerekek számára - jelentette be csütörtökön a zürichi gyermekkórház. Az eljárás lényege, hogy a kemoterápiának ellenálló sejtek visszanyerjék érzékenységüket, ezáltal pedig újra reagáljanak a kezelésre.

    Az újfajta metódus központjában az obatoclax mesylate nevû hatóanyag áll - számolt be a svájci intézmény. Önmagában beadva a szer az egészséges és a leukémiás sejtekre is mérgezõ hatással van.

  • Megtalálták az 1-es típusú cukorbetegség új gyógyszerét?

    A terminális állapotban lévõ, 1-es típusú cukorbeteg rágcsálók teljesen visszanyerték egészségüket egy anyag egyetlen injekciójával a Texas Egyetem Southwestern Klinikáján.

    Az inzulin 1922-es felfedezése óta az 1-es típusú diabéteszt (az inzulin-függõ cukorbetegség) emberekben inzulin injekcióval kezelik a magas vércukorszint csökkentésére és a diabéteszes kóma megelõzésére. A Southwestern kutatóinak eredményei arról számolnak be, hogy nem az inzulin lehet az egyetlen hatékony szer.

  • Ritka betegségek debreceni tanszéke

    Legionellózis, ornitózis, Q-láz - többek között e ritka betegségek felismerésével és gyógyításával foglalkozik a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Ritka Betegségek Tanszéke. Számos ritka betegség felderítésénél az orvosnak szinte úgy kell dolgoznia, mint egy rendõrségi nyomozónak.

    Sok fejtörést okozott Pfliegler György tanszékvezetõnek és munkatársainak egy férfi, akinek nyakán csúnya gyulladások voltak.

  • A hajszál bizonyítja a szívroham és a krónikus stressz kapcsolatát

    A hajszál az elsõ olyan közvetlen biológiai marker, amelynek segítségével kanadai kutatók megmutatták, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a szívroham kialakulásában. A munkahelyi, házassági vagy pénzügyi problémák mint stresszkeltõ tényezõk hatása a szív- és érrendszeri problémák kialakulására korábban is ismert volt. A krónikus stressz mérésére azonban nem volt biológiai marker. Gideon Koren, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója munkatársaival kidolgozott egy új módszert, amellyel pontosan mérhetõ a hajszálban a kortizol hormon koncentrációja, ezáltal a szívrohamot megelõzõ hónapokban a pácienst ért stressz szintje.

  • Személyre szabott kezelést keresnek az elõrehaladott prosztatarákra

    Washington - Amerikai kutatók személyre szabott módszert fejlesztenek ki elõrehaladott prosztataráktól szenvedõ férfiak számára - számoltak be róla a Journal of Clinical Oncology címû szaklap ehavi számában.

    Az új módszer olyan páciensek kezelésére hivatott, akiknél a daganat továbbterjedt a csontokra, valamint a szervezet más részeire is, és a betegség lassítását célzó hormonkezelések hatástalannak bizonyultak.

  • Az aszpirin javítja a mellrákot túlélõk esélyeit

    Azok a mellrákjukból egyszer már sikeresen felgyógyult nõk, akik aszpirint szedtek, kisebb valószínûséggel estek vissza vagy haltak meg, közölték amerikai kutatók kedden a Journal of Clinical Oncology címû szaklapban megjelent tanulmányukban. Egy 4 ezernél több ápolónõ részvételével lefolytatott tanulmány szerint azoknál, akik - általában szívbetegség megelõzésére - aszpirint szedtek, átlagosan 50 százalékkal kisebb volt a mellrák miatti halálozás kockázata, és ugyancsak 50 százalékkal csökkent az áttétek képzõdésének valószínûsége.

  • A passzív dohányzás következménye akár lábamputáció is lehet?

    A passzív dohányzás fontos kockázati tényezõje a perifériás artériás betegségeknek, érintheti a lábartériákat és akár amputációhoz is vezethet – közölték kínai kutatók.

    Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy kapcsolat van a passzív dohányzás és a szívbetegségek, valamint a szélütés között.

    A Circulation címû szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a pekingi Jao Ho és kutatócsoportja passzív dohányzásnak kitett nõk perifériás keringési betegségeit is vizsgálta.

  • Krónikus betegség - súlyos betegség húzódhat a háttérben

    A krónikus köhögést hajlamosak vagyunk a dohányzásra, vagy a fáradtságra fogni, pedig van, hogy egy súlyosabb betegség húzódik meg a háttérben.

    Ezek a tünetek ugyanis könnyen lehetnek a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) korai jelei. A Mayo Klinika augusztusi hírlevele részletesen foglalkozik ezzel a progresszív tüdõbetegséggel, amelynek kialakulásáért leggyakrabban a dohányzás tehetõ felelõssé. A COPD leggyakrabban krónikus bronchitis és emfizéma formájában jelentkezik.

  • Kivi: nagy mennyiségű tápanyag és kevés kalória

    Kivi: nagy mennyiségű tápanyag és kevés kalóriaA kivi gyümölcs nagy mennyiségű tápanyagot, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaz. A kivi lehetséges egészségügyi előnyei közé tartozik a bőrtónus és -textúra javítása, a vérnyomás csökkentése, valamint a szívbetegség és az agyérgörcs megelőzése is. A kisméretű gyümölcsben a létfontosságú tápanyagok, az E-vitamin, a réz, a K-vitamin, a kolin, a magnézium és a foszfor nagy mennyisége is fellelhető. A kiviben ráadásul több a C-vitamin, mint a legtöbb más gyümölcsben. A zöldségek és gyümölcsök fogyasztását már régóta összefüggésbe hozzák a szívbetegség, a diabétesz, a rák és más betegségek csökkent kockázatával.