rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A lime-ot nem csak koktélokhoz érdemes használni

  • A lime-ot nem csak koktélokhoz érdemes használniA lime-ot sokan csak a citrom egzotikus kistestvérének tekintik, amit általában csak koktélokhoz használunk. Pedig ennek a zöld gyümölcsnek nagyszerű hatásai vannak az egészségünkre, ezért érdemes naponta fogyasztani belőle! A lime illóolajainak például nagyszerű antibakteriális hatásai vannak, és ezt kihasználhatják azok, akiknek problémás, pattanásos a bőre. A pattanásokat ugyanis gyakran a bőrbe került, és ott elfertőződő baktériumok okozzák. A "nyers", friss lime leve azonban túlságosan is maró hatású lehet, ezért érdemes lime tartalmú kozmetikumokat választani.

    Egyszerű és hatékony arcradírt készíthetünk, ha összekeverünk egy evőkanál cukrot, fél teáskanál limelevet és egy teáskanál mézet. Tegyük ezt a keveréket az arcra és óvatos, körkörös mozdulatokkal dörzsöljük át.

    A lime-ban található vegyületek segíthetnek a szív- és az érrendszer egészségének megőrzésében is, csökkentik a koleszterinszintet, és a stroke rizikóját is. Egy kutatás szerint a rendszeresen lime-ot fogyasztó hölgyeknél mintegy 19 százalékkal alacsonyabb volt a vérrögképződéssel összefüggő agyvérzések kialakulásának esélye.

    A lime antioxidánsokban, flavonoidokban is rendkívül gazdag, és az emésztésünket is segítheti, és enyhítheti a gyomorfájás, a reflux vagy a puffadás tüneteit. Könnyen elkészíthető emésztésjavító italhoz keverjünk össze egy teáskanál lime levet egy pohár langyos vízzel, tegyünk hozzá egy teáskanál mézet, majd igyuk meg étkezések után.


    A citromban és a lime-ban található citrát segítségével a vesekövek ellen is küzdhetünk. A természetes citrát legalább olyan hatékonynak bizonyulhat a vesekövek megelőzésében, mint a gyógyszerek. Még jobb hatást érhetünk el, ha sok, lime-mal ízesített vizet iszunk, hiszen a plusz folyadék segíti a vesék "átmosását", ezzel pedig tovább csökkenthetjük a vesekövek rizikóját.

    Akkor is érdemes a lime-ot segítségül hívni, ha szeretnénk egészségesebb fejbőrt és hajat. A lime-ban ugyanis olyan hatóanyagok találhatóak, amelyek megakadályozzák bizonyos mikrobák elszaporodását. Keverjünk össze egy evőkanál olívaolajat, egy deci natúr joghurtot és egy lime kifacsart levét és lereszelt héját, majd ezt masszírozzuk be az fejbőrünkbe. Hagyjuk hatni öt percig, majd nagyon alaposan öblítsük ki, és mossuk meg a hajunkat a szokásos módon.



  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A madárinfluenza egy új törzse könnyebben terjed emberrõl - emberre

    Amerikai kutatók azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a madárinfluenza egy másik törzse mutáció révén emberrõl-emberre könnyebben terjedõvé válhat, ami pandémia kialakulásához vezethet.

    "A szárazföldi madarak 1988-as fertõzõdése óta a H9N2 madárinfluenza A vírusok több emberi fertõzést is okoztak, és járványossá váltak a házi szárnyasok körében Eurázsiában" - áll a Public Library of Science szakfolyóiratában közzétett tanulmányban.

  • Kopaszodáshoz vezethet a túl sok stressz és szorongás?

    Stressz és szorongás okozza a fõként a nõk körében járványszerûen terjedõ foltos kopaszodást Tajvanon - közölték helyi orvosok.

    Li Cseng-hung, a tajpeji buddhista kórház bõrgyógyásza elmondta, hogy betegei közül fõként a nõk körében egyre többen szenvednek az alopecia areata nevû bõrbetegségben, ami a hajas fejbõrön kör és ovális alakban okoz kopasz foltokat. Az orvos azzal magyarázta a jelenséget, hogy a lelki és fizikai stressz lerombolhatja az ember immunrendszerét, és elpusztíthatja a hajhagymákat.

  • A bõr szépsége nemcsak a genetikán múlik

    Bõrünk szépsége nemcsak a genetikán múlik. Az elfogyasztott ételek minõsége és mennyisége is nagyban befolyásolja állapotát. Az ünnepek alatti zsírosabb étkezés sajnos megviselheti bõrünk szépségét, lássuk, mit tehetünk!

    Bõrünk szépségéért sok mindent tehetünk, de talán az egészséges táplálkozással érhetjük el a legnagyobb sikereket. Ugyanis az ételeinkkel elfogyasztott vitaminok és ásványi anyagok, nagyban építik szervezetünket, így bõrünket is.

  • Ebcsont beforr? - Praktikák és protokoll a sebkezelésben

    Ebcsont beforr - mondják gyakran, fõként gyerekeknek. A dolog azonban nem ilyen egyszerû, amit az idei havas tél elcsúszásos balesetei számtalan esetben bizonyítanak. Ha vannak is a testfelszínt borító hámrétegnek kisebb sérülései, melyek valóban nyom nélkül gyógyulnak, a komolyabb esések következményei tartós gondot okoznak, s olykor maradandóak.

    A horzsolásoktól a karcolásokig, különféle kisebb felületi elváltozásokig, és a súlyosabb, mélyebb hámsérülésekig, törésekig széles a skála.

  • A gyomorfájdalom leggyakoribb oka a helytelen táplálkozás

    Sokan küzdenek gyomorfekéllyel, gyomorproblémákkal, és nem is gondolnák, hogy ennek a legtöbb esetben a helytelen táplálkozási szokások, és a túl gyakori étkezés állhat a hátterében. A ráevés az egyik legtipikusabb hiba. Gondoljunk csak bele: megettük a reggelit, mondjuk egy sonkás-sajtos szendvicset. Ennek az ételnek a megemésztéséhez a gyomornak kb. 4-5 órára van szüksége: ekkor ürül ki, s ekkor lesz kész újra munkába állni. Mi viszont nem várunk ebédig, hanem bekapunk tízóraira egy túrós táskát, pedig még ki sem ürült a gyomrunk.

  • A szezonális és a madárinfluenza leküzdésére alkalmas vegyületet fedeztek fel

    A szezonális és a madárinfluenza leküzdésére alkalmas vegyületet fedeztek fel hongkongi és kanadai kutatók, amely gátolja a vírus replikációját (lemásolódását). A tudósok szerint, a vegyület egyaránt hatékonynak bizonyult a szezonális és a madárinfluenzával (H5N1) megfertõzött egereknél, ahogy sejttenyészetekben is.

    Alapvetõ fontosságú az új influenzaellenes gyógyszerek kifejlesztése, hiszen a vírusok mutálódnak, és igen "ügyesnek" bizonyulnak a kevésszámú antivirális készítmény hatásának kivédésében.

  • Ki törõdik a gyógyíthatatlan betegekkel?

    Csak a diagnózis biztos, a gerincvelõt megtámadó sclerosis multiplexes (SM) betegeknek éveken, évtizedeken át együtt kell élni betegségükkel; nem bízhatnak a gyógyulásban, csak abban, hogy a gyógyszerekkel és a rehabilitációval elkerülhetik a teljes kiszolgáltatottságot és a kerekesszéket. Az ország egyetlen SM rehabilitációs központját a betegek alapítványa mûködteti, ám az intézményt 5 éve nem tudják befejezni. A civilek javaslatai a Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesülete (SMBOE) tagszervezeti vezetõinek berekfürdõi találkozóján kerültek napirendre.

  • Megfázás és nátha ellen gyógynövényteák

    Megfázás és nátha ellen gyógynövényteákAz őszi és téli időben nem árt arra felkészülni, hogy szinte biztosan utolér minket legalább egyszer a megfázás. Munkahelyen, utcán, bevásárlás közben könnyen elkaphatjuk és nem mindig olyan könnyű kilábalni belőle. Ilyenkor jólesik egy pohár forró tea (csipkebogyó, bodza, lándzsás útifű, vad kakukkfű, kamilla, hárs), amely hatékonyan enyhíti a megfázás tüneteit. Ha még nem is tört ránk a betegség, érdemes tudnunk, milyen hasznos gyógynövényt vethetünk be ellene, akár megelőzés céljából is, hogy minél kisebbre csökkentsük a megbetegedés esélyét.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • Sok esetben hatékonyabb a méz, mint az antibiotikum

    A méz a fájós torkok kezelésére teában vagy forró vízben oldva, hamarosan az antibiotikumok helyére léphet a makacs fül-, orr- és torokfertõzések gyógyításában – olvasható egy új tanulmányban.

    Az Ottawa Egyetem orvosai vizsgálataik során azt találták, hogy a közönséges méz megöli azokat a baktériumokat, amelyek az arcüreggyulladást okozzák, és legtöbb esetben hatékonyabbnak bizonyul, mint az antibiotikumok. „Ez bámulatba ejtõ” – mondta Joseph Marson kutató a méhek azon képességérõl, hogy képesek a virágport hatásos gyógyszerré alakítani.

  • Nehezen tisztázható nézeteltérések - Káros a mobil vagy nem?

    Megnyugtató válasz helyett nehezen tisztázható nézeteltéréseket hozott a mobiltelefon feltételezett mellékhatásairól végzett nagy nemzetközi felmérés.

    Egyelõre csalódniuk kell azoknak, akik bizonyítékot vagy cáfolatot várnak arról, valóban okozhat-e rákot az agy közvetlen közelében használt mobiltelefonok rádiósugárzása. Félõ, hogy alulmúlja a várakozásokat az e tárgyban az eddigi legnagyobbnak minõsített nemzetközi tudományos felmérés, a részben az EU által finanszírozott Interphone.

  • A helyes fogápolás szabályai

    A helyes fogápolás szabályai Olyan fogkefét vásároljon, melynek a nyele nem csúszik, és ügyeljen arra is, hogy passzoljon a kézbe. Azért jók a kisfejű fogkefék, mert azokkal a fogsor sarkait és a szegleteit könnyebben elérheti. ehetőleg közepesen erős sörtéjű kefét válasszon, a szabadon lévő fognyakat lágy sörtéjűvel tisztítsa, erős sörtéjű fogkefét, csak makacs foglepedék eltávolítására használjon. Műanyagsörtéjű fogkefét használjon: a természetes sörték ugyanis hamar szétállnak, nem tartósak, ezáltal a baktériumok is könnyebben megtelepedhetnek, illetve felsértheti a fogínyt.

  • AIDS: új kezelési irányelvek

    A HIV-fertõzöttek korábbi kezelési irányelveinek módosításával jelentõs egészségügyi és gazdasági javulás érhetõ el kanadai kutatók matematikai modellvizsgálata szerint, amelynek eredményeit az International AIDS Society hozta nyilvánosságra.

    Az AIDS-betegek gyógyszeres ellátásának korábbi irányelveit 2006-ban fogadták el Kanadában és az Egyesült Államokban, majd két évvel késõbb módosították azokat. A most végzett vizsgálat igazolta, hogy általános elterjesztésük mind a betegek, mind a társadalom számára rendkívüli elõnyökkel járna.

  • Beépült õsi vírust azonosítottak az emberi DNS-ben

    Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelõtt fertõzte meg elõdeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.

    A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertõzõ kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak.