rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • A lime-ot nem csak koktélokhoz érdemes használni

  • A lime-ot nem csak koktélokhoz érdemes használniA lime-ot sokan csak a citrom egzotikus kistestvérének tekintik, amit általában csak koktélokhoz használunk. Pedig ennek a zöld gyümölcsnek nagyszerű hatásai vannak az egészségünkre, ezért érdemes naponta fogyasztani belőle! A lime illóolajainak például nagyszerű antibakteriális hatásai vannak, és ezt kihasználhatják azok, akiknek problémás, pattanásos a bőre. A pattanásokat ugyanis gyakran a bőrbe került, és ott elfertőződő baktériumok okozzák. A "nyers", friss lime leve azonban túlságosan is maró hatású lehet, ezért érdemes lime tartalmú kozmetikumokat választani.

    Egyszerű és hatékony arcradírt készíthetünk, ha összekeverünk egy evőkanál cukrot, fél teáskanál limelevet és egy teáskanál mézet. Tegyük ezt a keveréket az arcra és óvatos, körkörös mozdulatokkal dörzsöljük át.

    A lime-ban található vegyületek segíthetnek a szív- és az érrendszer egészségének megőrzésében is, csökkentik a koleszterinszintet, és a stroke rizikóját is. Egy kutatás szerint a rendszeresen lime-ot fogyasztó hölgyeknél mintegy 19 százalékkal alacsonyabb volt a vérrögképződéssel összefüggő agyvérzések kialakulásának esélye.

    A lime antioxidánsokban, flavonoidokban is rendkívül gazdag, és az emésztésünket is segítheti, és enyhítheti a gyomorfájás, a reflux vagy a puffadás tüneteit. Könnyen elkészíthető emésztésjavító italhoz keverjünk össze egy teáskanál lime levet egy pohár langyos vízzel, tegyünk hozzá egy teáskanál mézet, majd igyuk meg étkezések után.


    A citromban és a lime-ban található citrát segítségével a vesekövek ellen is küzdhetünk. A természetes citrát legalább olyan hatékonynak bizonyulhat a vesekövek megelőzésében, mint a gyógyszerek. Még jobb hatást érhetünk el, ha sok, lime-mal ízesített vizet iszunk, hiszen a plusz folyadék segíti a vesék "átmosását", ezzel pedig tovább csökkenthetjük a vesekövek rizikóját.

    Akkor is érdemes a lime-ot segítségül hívni, ha szeretnénk egészségesebb fejbőrt és hajat. A lime-ban ugyanis olyan hatóanyagok találhatóak, amelyek megakadályozzák bizonyos mikrobák elszaporodását. Keverjünk össze egy evőkanál olívaolajat, egy deci natúr joghurtot és egy lime kifacsart levét és lereszelt héját, majd ezt masszírozzuk be az fejbőrünkbe. Hagyjuk hatni öt percig, majd nagyon alaposan öblítsük ki, és mossuk meg a hajunkat a szokásos módon.



  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Meddig életképes a spermium?

    A 40 fölötti férfiaknak problémájuk lehet a termékenységgel

    Barcelona, 2008. július 7., hétfõ (MTI/Reuters) - Azok a párok, ahol a férfi negyven év fölött van, nehézségekkel néznek szembe a gyerekvállalásnál - állítják francia kutatók.

    Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság hétvégi barcelonai konferenciáján hangzott el, hogy a fogamzás sikerességében az apai hatás nagyobb, mint korábban gondolták.

  • A nagyobb derékbõség megnöveli a korai elhalálozás esélyét?

    A nagy derékbõség majdnem megkétszerezi a korai elhalálozás esélyét, még akkor is, ha a testtömeg-indexünk a normális tartományon belül van - állítja egy új tanulmány, mely több mint 350 000 embert vizsgált szerte Európában.

    A derék körüli kiterjedt zsírpárnák egészségügyi kockázatot jelentenek, még azok esetében is, akik nem számítanak elhízottnak vagy túlsúlyosnak. Ennek értelmében az orvosoknak meg kellene mérniük a betegek derék- és csípõbõségét is a testtömeg-index mellett a standard szûrõvizsgálatok során.

  • A gyermekkorban elfogyasztott tejtermékek javíthatják a csontok felnõttkori állapotát

    Egy csapat amerikai kutató közzé tette új tanulmányát, mely szerint a gyermekkorban elfogyasztott tejtermékek javíthatják a csontok felnõttkori állapotát.

    A tejtermékeket az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás fontos összetevõjének tartják. Egész mostanáig azonban titok volt, hogy a tejtermékek hosszú távon hogyan függ össze a csontok állapotával gyermekkorban, pl. a csontsûrûséggel, a csontok ásványianyag-tartalmával és a csontfelületet. A tanulmány során a Bostoni Egyetem 106 3 és 5 év közötti gyermekrõl gyûjtött adatokat.

  • Hasznos tippek a visszerek ellen

    Hasznos tippek a visszerek ellenA visszerek kialakulása nagy mértékben függ öröklött tényezőktől, így amennyiben a családban már korábban előfordult visszeres megbetegedés, fordítsunk külön gondot a megelőzésre is. A visszeres panaszok tekintetében évről-évre növekedést figyelhetünk meg. A fiatalabb korban észlelt, még könnyen kezelhető, visszafordítható kezdeti tünetek megfelelő terápia hiányában később súlyosabb formában jelentkeznek az idősebb korosztály körében. A visszerek kialakulását az öröklött hajlamon kívül nagy mértékben növeli az ülő- és állómunka (tartós egy helyben történő állás, vagy ülés), a túlsúly és a terhesség.

  • Szúnyogok adják be a védõoltást

    Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.

  • A lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet?

    A lifthasználat helyetti lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet - vonták le svájci kutatók a következtetést egy minikísérlet alapján.

    A lifthasználat és a mozgólépcsõ használatának betiltása jobb erõnléthez, kevesebb testzsírhoz, karcsúbb derékhoz és a vérnyomás csökkentéséhez vezetett a szakemberek által 69 ember bevonásával végzett vizsgálat során. Ez azt jelenti, hogy 15 százalékkal csökken a korai halálozás kockázata bármi okból - állapította meg a Genfi Egyetem szakértõi csoportja.

  • Robot tágítja a beszûkült koszorúeret

    Nemsokára a friss infarktus miatt a szívkatéteres laboratóriumba szállított beteg koszorúerét robot segít kitágítani, a szakorvos pedig a vezérlõpultban ülve végzi a beavatkozást. Az elsõ nyolc, robot közremûködésével végrehajtott koszorúér-tágítás kiválóan sikerült és jövõre indul ezzel a technikával, több szakintézetben a PRECISE vizsgálat a módszer rendszeres, mindennapos használatának kidolgozására. Évtizedekkel ezelõtt a heveny szívinfarktus kezelése a szükséges gyógyszerek adásán kívül azt jelentette, hogy hetekig kellett az ágyban feküdni, szinte mozdulatlanul, hogy a beteg szívet kíméljék.

  • A kábítószer-függõség rejtélyének megfejtése

    A metaanalizációs megközelítés felhasználásával a Pekingi Egyetem kutatói összeállították a kábítószer-függõség mögött meghúzódó legátfogóbb géntérképet. Azonosítottak öt molekuláris útvonalat, amely négy különbözõ, függõséget okozó drog esetében gyakori. Az írás a PLoS Computational Biology január 4-i számában jelent meg. A kábítószer-függõség világszerte súlyos gondokat okoz, kialakulásában erõteljes genetikai és környezeti tényezõk játszanak szerepet.

  • Valóban érzékenyebb a vakok orra?

    Ha valaki nem lát, nem lesz finomabb a hallása vagy jobb a szaglása, csak sokkal figyelmesebben használja az érzékszerveit, mint a látók - valószínûleg egy mítoszt fog lerombolni kanadai pszichológusok most folyó vizsgálata. Gyakran hangoztatott nézet, hogy fokozódik a vak emberek többi érzékszervének az érzékenysége, így pótolják a látás hiányát. Kutatók évek óta foglalkoznak ezzel az érdekes kérdéssel. Úgy tûnik, hogy a nem látó emberek többi érzékszerve végül is nem lesz nagyobb teljesítményû, hanem megtanulják jobban használni a más úton szerzett információkat.

  • A testedzés segíti az õssejtek növekedését?

    A gothenburgi Akadémia kutatói mutatták ki elsõ ízben, hogy a testedzés segíti az õssejtek növekedését, illetve a viselkedésfejlõdést olyan fiatal egerek esetében, akik besugárzás hatására agykárosodást szenvedtek.

    A kutató szerint az eredmények felhasználhatók olyan gyerekek esetében is, akik az agydaganatra kapott sugárterápia miatt szenvedtek károsodást. Az agydaganatra alkalmazott kezelés gyakran vezet tanulási és emlékezeti nehézségekhez, mely a figyelemzavarral hozható összefüggésbe.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • Gyõzelmi koszorú a koszorúér sebészetének

    A koszorúér szûkületek kezelésére, évtizedekkel ezelõtt bevezetett áthidaló mûtétek eredményeinek összesítõ adatai bizonyítják, hogy jól sikerült beavatkozás után a súlyos koszorúérbetegek fele ugyanolyan eséllyel folytathatta életét, mint hasonló korú, nem szívbeteg társaik. Dán szívgyógyászok szívmelengetõ tanulmányát az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata közölte.

    Az iparilag fejlett országokban már fél évszázada a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg.

  • A tüdõrákszûrés negatív eredménye engedélyt jelent a dohányzásra?

    Holland kutatók eredményei azt mutatják, hogy azok a férfiak, akiknek tüdõrákszûrése negatív lett, kevésbé hajlanak a dohányzásról való leszokásra, mint azok, akiké nem meggyõzõ vagy késõbbi kontrollt igényel.

    A korán felismert tüdõrákot mûtéttel jó eséllyel lehet gyógyítani, ám a bizonytalan tünetek miatt a korai diagnózis ritka, általában már szétterjed a daganat, mire megállapítják a betegséget.

    Világszerte 1,2 millió embert öl meg évente a tüdõrák.

  • A fiatalkori elhízás kétszeresére növeli a halálozási kockázatot

    Az elhízott fiatal férfiak halálozási kockázata a duplája egészséges súlyú társaikénak. A túlsúlytól ráadásul zömmel sohasem szabadulnak meg, tehát egész életüket végigkíséri a megnövekedett kockázat - hangzott el kedden Stockholmban, egy elhízással foglalkozó nemzetközi konferencián.

    A dán Preventív Orvostudományi Intézet tudósai több mint 5000 hadköteles fiatal adatait elemezték húszéves koruktól nyolcvan éves korukig.