rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • A klasszikus karácsonyi menü még egészséges is lehet

  • A klasszikus karácsonyi menü még egészséges is lehetValóban, nem véletlen, hogy miért pont ezek az ételek kerülnek az adventi időszakban és karácsonykor az asztalra. Mákos tésztát enni jó házasságot jelentett, a szemes termések, így a száraz bab és borsó, akárcsak az újévi lencse a gazdagságot ígérték. A családi almaevés az összetartozást hangsúlyozza. A szárnyasok az év végén egyértelműen háttérbe szorulnak, mivel azok kaparnak. "Kikaparják" a szerencsét, ráadásul hátrafelé, ami igazán rossz előjel. A halat is a család anyagi biztonságának előhírnökeiként tartották számon. (Halpikkely=halpénz)

    Dió és mák

    Mindezen túl természetesen a téli időszakban fontos a tápérték és a vitamintartalom. Nem véletlen tehát a bejgli sem. A mák rendkívül energiadús, 10 dkg-jában 537 kcal rejtőzik, ami három zsemlének felel meg. A töltelék cukortartalmáról nem is beszélve. Az ásványi anyagok közül káliumot, magnéziumot, kalciumot és vasat tartalmaz nagy mennyiségben.

    A dió bele esszenciális zsírsavakat, vitaminokat, kalciumot, fluort és magnéziumot tartalmaz, valamint értékes fehérjéket. A szellemi dolgozók tápláléka: erősíti az idegeket, és talpra állítja a legyengült embert. Energiatartalma 654 kcal/100 gr.


    Hal:

    Az ünnepi ételek közül külön is érdemes figyelmet szentelni a halnak, amit az év többi napján alig fogyasztunk. Évente alig 2-6 kg halat eszik az átlag magyar, pedig ennek akár tíz-hússzorosa is kívánatos lenne, ahogy ezt a skandináv országokban teszik, de tőlünk kicsit nyugatabbra is 15-20 kiló halat fogyasztanak évente.

    Egészséges:

    A halhús rendkívül kedvező élettani hatású, nem véletlenül jó böjti és diétás étel: fehérjetartalma magas, könnyen emészthető, teljes értékű. A benne lévő telítetlen zsírsavak jótékony érelmeszesedést megelőzők. Az omega-3 típusú zsírsavak elsősorban a tengeri halakban, illetve a magyar busában találhatók meg.

    A halhús jó ásványianyag-forrás, A-, D- és B vitamint is tartalmaz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Egy szaruhártyával több károsodott szemû betegen segíthetnek

    Új-Delhiben végzett kísérleti módszer következtében csökkenthetõ a szövetátültetések várólistája. Egy szaruhártyával akár három károsodott szemû betegen tudnak segíteni - számolnak be a szakorvosok az Archives of Ophthalmology egyik közleményében.

    A szaruhártya egy átlátszó membrán, ami a szem elülsõ részét fedi. A szakembereknek nem kell az egész szaruhártyát átültetni: elég, ha csak a károsodott részt távolítják el és pótolják a transzplantátummal.

  • Jobban gyógyul a test, ha lélekkel is törõdnek

    Rövidebb a kezelés ideje és kevesebb gyógyszerre van szüksége azoknak a kritikus állapotú betegeknek, akik már az intenzív osztályon részesülnek szuggesztív kommunikációs vagy hipnózisos kezelésben - mondta el Varga Katalin Szegeden.

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének igazgatóhelyettese az Elme Mater rendezvénysorozat keretében tartott elõadásán kifejtette: a módszerek jó hatásfokkal használhatók, de szét kell õket választani.

  • Kísérleti siker a daganatok kezelésében

    Egereken végzett kísérletekkel bebizonyították, hogy a kemoterápiás kezelés hatékonyabbá tehetõ egy sejtek közötti kommunikációban szerepet játszó anyag gátlásával. A molekula normál esetben összehúzza az ereket, de ha megakadályozzák a mûködését, akkor a különbözõ gyógyszerek könnyebben bejuttathatók a tumorokba. A rákos megbetegedés diagnosztizálását követõen az orvosoknak több lehetõségük is van, hogy miképpen szálljanak szembe vele. A kemoterápia (amikor erõs gyógyszerekkel próbálják megölni a rákos sejteket) az egyik leggyakrabban használt fegyver a daganatokkal szemben.

  • Lassítható az idõskori makuladegenerációról

    Az iparilag fejlett országokban a 65 év felettiek leggyakoribb szembetegsége az idõskori makuladegeneráció (AMD). Világszerte 150 millió embert érint, a 65 év feletti európai lakosok több mint felénél kimutathatók a betegség tünetei - hívták fel a figyelmet szemészorvosok egy keddi budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a Látás Hónapja és a Látás Világnapja alkalmából tartottak egy nagy szemészeti világcég támogatásával.

    Az AMD korai tünetei szemészeti vizsgálattal már akár 40 év körül is fellelhetõk.

  • Divatos, de életveszélyes a barna bõr!

    Rákveszély - Fiatalok be se tehetnék a lábukat szoláriumba! Az egészségi kockázatok ellenére töretlen a barna bõr divatja és még mindig tolonganak a szoláriumokban az emberek - Szakértõk ezért szigorúbb feltételeket szeretnének bevezetni a napstúdiók számára. 2009-tõl törvényben tiltanák a szoláriumok használatát 18 éven aluli fiatalok részére. A szakértõk azonban úgy vélik, ez önmagában nem elég.

  • Az éjszakai felriadások részben örökölhetõek?

    Az éjszakai felriadás, melytõl a gyerekek hirtelen sikítozni kezdenek, részben öröklõdik - állítja egy napokban megjelent tanulmány.

    "Az eredményeink azt mutatják, hogy a genetika is szerepet játszik az éjszakai felriadásban, bár a jelenséghez köthetõ géneket még nem sikerült beazonosítani - jelentették Bich Hong Nguyen és kollégái, a montreali Sacre-Coeur Kórház központjából. A jelentésben idézett korábbi tanulmányok már rámutattak, hogy az alvajárás, alvás közbeni beszéd és a felriadás néhány esetében is szerepet játszanak a gének.

  • Ha majd jön a hideg, jön az infarktus is!

    Amikor a téli idõszakban a napi hõmérséklet egy fokot esik, a Nagy-Britanniában egy hónapon belül kétszázzal több beteget szállítanak szívinfarktusssal kórházba. Brit kutatók szerint erre a veszélyre télen minden országban figyelni kell.

    Az Angol Közegészségügyi Intézetben Krishnan Bhaskaran vezetésével azt vizsgálták, hogy a hideg idõ beálltával növekszik-e a szívrohamok gyakorisága. Azt már korábban igazolták, hogy télen több szív- és érrendszeri beteg hal meg, mint a nyári idõszakban, de a kórházba kerülõ infarktusesetek számáról eddig nem voltak adatok.

  • Könnyen kideríthetõ, meddõ-e a férfi

    Új termékenységi chipet fejlesztettek ki, amely képes a hímivarsejtek mennyiségének pontos meghatározására – jelent meg a Lab on the Chip címû tudományos folyóiratban.

    Ez igen fontos lépés a férfimeddõség vizsgálatában; Hollandiában évente több mint 10 ezer pár fordul orvoshoz nemzõképtelenség miatt. A vizsgálat során az elsõ teendõ a hímivarsejtek elemzése, amelyhez a spermiumok speciális elõkészítése és különleges laboratóriumi háttér szükséges.

  • Nemtõl is függ a tüdõrák lefolyása

    A tüdõrák gyakran alapvetõen különbözik a férfiaknál és a nõknél, közölték kedden amerikai kutatók. Az új genetikai eredmények a személyre szabott kezelésekhez vihetnek közelebb.

    Egy másik vizsgálatban az idõsebb páciensek egy részénél pedig a tüdõrák olyan típusára bukkantak, amely nagyobb valószínûséggel reagál jól a kemoterápiára. A Journal of the American Medical Association (JAMA) címû szakfolyóiratban közzétett tanulmány újabb jelzés arra, hogy genetikailag a rák sokkal összetettebb, mint ahogyan pár éve gondolták az orvosok.

  • Sok nõ hal meg szélütésben

    A magas vérnyomás folytatása lehet agyi katasztrófa, ami ritkábban járna olyan súlyos következményekkel, mint az ma gyakran tapasztalható, ha az emberek ismernék a szélütés kezdõdõ tüneteit. Az Amerikai Szív Szövetség ezzel foglalkozó folyóirata, a Stroke az Egyesült Államokban elszomorító eredményû vizsgálatok adatait ismertette.

    A közelmúltban a leggyakoribb szívritmus-zavarban szenvedõ nõket kérdezték meg betegségükrõl és arról, hogy ennek mi a legnagyobb veszélye.

  • A testsúlycsökkenés három pillére - Felcím: A gyógyszerészeket is harcba hívják

    Európában mintegy 400 millió felnõtt túlsúlyos és minden hatodik (130 millió) kifejezetten kövér. A súlytöbblet jelentõs népegészségügyi probléma lett Magyarországon is: a felnõtt lakosság csaknem kétharmada (a férfiak 38, a nõk 28 százaléka) súlyfelesleggel küzd, 10-15 százaléka pedig elhízottnak mondható. A gyerekkori elhízás gyakorisága mintegy 15 százalék - hangzott el a Magyar Elhízástudományi Társaság nemrégiben tartott kongresszusán.

    Szakemberek a kóros súlytöbbletet tekintik a második legjelentõsebb - megelõzhetõ - haláloknak (a dohányzás után).

  • Lassabban alakul ki a cukorbetegség, mint gondolták

    Az inzulintermelés még évtizedekkel az 1-es típusú cukorbetegség diagnosztizálása után is megmaradhat, derítette ki egy új kutatás.

    Az eredmények is bizonyítják, hogy a betegség jelentkezése után hosszabb idõ áll rendelkezésre a kezeléshez, mint eddig hitték. "Korábban úgy tartották, hogy a béta sejtek teljes mértékben leállnak az 1-es típusú diabétesz elõrehaladott formájában. Kutatásunk azonban azt igazolta, hogy a hasnyálmirigy egy bizonyos mértékben még évtizedekig mûködik” – mondta a kutatás vezetõje, Denise Faustman.

  • Indítsuk a napot citromos vízzel!

    Indítsuk a napot citromos vízzel!Hajlamosak vagyunk napjainkat kávéval vagy teával indítani, pedig egy adag meleg citromos víz csodákat tesz szervezetünkkel. Nem is kell feltétlenül melegnek lennie, de a víz legyen tiszta, amit egy forralással tudunk a legegyszerűbben elérni. Íme néhány ok, hogy rászokj erre a reggeli itókára. A citrom tele van C-vitaminnal, ami köztudottan immunerősítő és gyulladáscsökkentő. Szaponinok is találhatóak benne, amik távol tartják az influenzát és a megfázást. És nem utolsósorban az aszkorbinsav segíti a vasfelszívódást is, aminek jelentős szerepe van az immunrendszer működésében.

  • A növények aszpirinszerû vegyületek keverékét képesek elõállítani?

    A szárazság, vagy az extrém hõmérséklet miatt stresszes növények az aszpirinhoz hasonló vegyületet lövellnek ki a levegõbe - állapították meg amerikai kutatók.

    Az érzékeny jelzõrendszer megfigyelésével sok károsodástól óvhatják meg a haszonnövényeket, erdõket.

    A metilszalicilát nevû anyag segíti a növényeket, hogy megelõzzék a károsodást és jelezzék a veszélyt egymásnak - mondta Thomas Karl kutatásvezetõ, a coloradói Nemzeti Atmoszférakutató Központ munkatársa.