rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A klasszikus karácsonyi menü még egészséges is lehet

  • A klasszikus karácsonyi menü még egészséges is lehetValóban, nem véletlen, hogy miért pont ezek az ételek kerülnek az adventi időszakban és karácsonykor az asztalra. Mákos tésztát enni jó házasságot jelentett, a szemes termések, így a száraz bab és borsó, akárcsak az újévi lencse a gazdagságot ígérték. A családi almaevés az összetartozást hangsúlyozza. A szárnyasok az év végén egyértelműen háttérbe szorulnak, mivel azok kaparnak. "Kikaparják" a szerencsét, ráadásul hátrafelé, ami igazán rossz előjel. A halat is a család anyagi biztonságának előhírnökeiként tartották számon. (Halpikkely=halpénz)

    Dió és mák

    Mindezen túl természetesen a téli időszakban fontos a tápérték és a vitamintartalom. Nem véletlen tehát a bejgli sem. A mák rendkívül energiadús, 10 dkg-jában 537 kcal rejtőzik, ami három zsemlének felel meg. A töltelék cukortartalmáról nem is beszélve. Az ásványi anyagok közül káliumot, magnéziumot, kalciumot és vasat tartalmaz nagy mennyiségben.

    A dió bele esszenciális zsírsavakat, vitaminokat, kalciumot, fluort és magnéziumot tartalmaz, valamint értékes fehérjéket. A szellemi dolgozók tápláléka: erősíti az idegeket, és talpra állítja a legyengült embert. Energiatartalma 654 kcal/100 gr.


    Hal:

    Az ünnepi ételek közül külön is érdemes figyelmet szentelni a halnak, amit az év többi napján alig fogyasztunk. Évente alig 2-6 kg halat eszik az átlag magyar, pedig ennek akár tíz-hússzorosa is kívánatos lenne, ahogy ezt a skandináv országokban teszik, de tőlünk kicsit nyugatabbra is 15-20 kiló halat fogyasztanak évente.

    Egészséges:

    A halhús rendkívül kedvező élettani hatású, nem véletlenül jó böjti és diétás étel: fehérjetartalma magas, könnyen emészthető, teljes értékű. A benne lévő telítetlen zsírsavak jótékony érelmeszesedést megelőzők. Az omega-3 típusú zsírsavak elsősorban a tengeri halakban, illetve a magyar busában találhatók meg.

    A halhús jó ásványianyag-forrás, A-, D- és B vitamint is tartalmaz.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Alvás közben szivaccsá válunk

    Kanadai kutatók választ kaptak arra a kérdésre, hogy éjszaka - a nappali idõszaktól eltérõen - miért nem kell rendszeresen innunk, illetve felkeresnünk a mellékhelységet. Mint kiderült, belsõ óránk gondoskodik arról, hogy alvás közben különösen sok hormon ürüljön a vérbe, aminek révén testünk hatékonyabban raktározza a vizet. A szervezet vízháztartásának legfontosabb irányítóegysége a vízfelvétel és vízleadás egyensúlya. Alvás közben azonban testünk nem jut folyadékhoz, ezért ahhoz, hogy minden fontos szerv ilyenkor is ellássa feladatait, a vízveszteséget minimalizálni kell.

  • A hasnyálmirigyrák évtizedek alatt alakul ki

    A hasnyálmirigy rákja lassan növekszik, akár évtizedek alatt, ami esélyt ad korai felfedezésére és gyógyítására - közölték amerikai és brit kutatók. Az eredmények szerint az egyik leggyakrabban halállal végzõdõ daganatos betegség azért öl olyan nagy arányban, mert egészen elõrehaladott állapotáig nem okoz tüneteket.

    Mint Bert Vogelstein kutatásvezetõ, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem munkatársa kiemelte, a daganat jelenlétének elsõ húsz évében kell megpróbálni kimutatni a rákos elváltozást.

  • A napon való kellemes kikapcsolódás veszélyes is lehet

    A napon való kellemes kikapcsolódás veszélyes is lehetItt a nyár, gyermekeink az egész napos iskolapadban való görnyedés után végre kiszabadulnak, s a legjobb esetben a nyarat a szabadban játékkal, kirándulással, strandolással töltik. Dr Péntek Éva, a Karitáció Alapítvány szakértője a napozás lehetséges mellékhatásai kapcsán elővigyázatosságra és óvintézkedésre buzdít. Néhány ötlet és segítség a napsütésben töltött felhőtlen órákhoz, hogy ne árnyékolják be őket a leégés okozta kellemetlenségek: a napsugarak kétféle ultraviola sugarat tartalmaznak, amelyek elérik a bőrt: UVA- és UVB sugarakat. Az UVB sugárzás a bőr (az epidermisz) felső rétegeit égeti, ami leégést okoz.

  • Méz: az egyik legrégibb gyógyhatású finomság

    Méz: az egyik legrégibb gyógyhatású finomságMai ismereteink alapján a méz közel 70-féle gyógy-, és fiziológiai hatással bír. A méz kiváló csemege, ám jó tulajdonsága nem csak ebben rejlik. Az aranysárga ragacsos folyadék ugyanis az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású finomság – a sumérek, egyiptomiak, görögök egyaránt hódoltak pozitív tulajdonságai előtt. A mézzel (illetve egyéb méhészeti termékekkel) való gyógyításnak külön neve is van: ez az apiterápia. A természet eme édes adománya négyötödrészt glükózból és fruktózból áll, ám még így is fér bele mindenből, ami jó:

  • A relaxációnak számos pozitív hatása van

    A relaxációnak számos pozitív hatása vanA tervezett relaxáció szintén a mindennapokba épített, az ellazulást, pihenést szolgáló aktivitás. Hogy kinek mi jelenti a relaxációt, egyénileg eltérő lehet. Van, akinek egy masszázs, másnak egy kellemes fürdő, szauna, kirándulás, egy jó beszélgetés, egy esti tea. Mindenkinek magának kell megtalálnia a hozzá legközelebb álló módszert. Megfigyelhető, hogy az életritmus felgyorsulásával, az elvárások fokozódásával egyre többen vannak, akik elvesztik a képességet az ellazulásra. Állandó feszültségben, szorongásban, teljesítménykényszerben élnek.

  • A jó koleszterin az agynak is jó

    A koleszterin magasabb szintje nemcsak a szívet óvja, de védi az agyat is az Alzheimer-kór ellen is - közölték amerikai kutatók.Megállapították, hogy a 65 év feletti emberek körében azoknál, akiknek a legmagasabb volt a HDL-szintje, 60 százalékkal kisebb valószínûséggel alakult ki Alzheimer-kór a követés négy éve alatt, mint a legalacsonyabb HDL-szinttel élõk között. Christiane Reitz, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa és kutatócsoportja 1130 ember bevonásával folytatta le a tanulmányt. A 65 év feletti önkénteseknek a követés kezdetén nem voltak memóriazavaraik.

  • Takarékoskodó génjeinktõl hízunk?

    Genetikusok szerint azon gének miatt hízunk, melyek valaha lehetõvé tették, hogy túléljük a kiszámíthatatlan éhezést. A többletsúly, a cukorbetegség és a gének közötti összefüggés vizsgálatára az Egyesült Államokban tovább folytatódik a pima indiánokon 15 éve elkezdett kutatás.

    Azok az õseink maradtak életben, akik képesek voltak átvészelni az éhíséget, azaz a bõség idejébõl annyi kalóriatartalékot felhalmozni, amennyivel kihúzták, míg megint ételhez jutottak.A szakemberek ezeket a géneket takarékoskodó génnek hívják. Az ínséget túlélõk aztán ezt örökítették utódaiknak.

  • Miért van rosszabb kedvünk a télen?

    Párizs - A tél beköszöntével elõfordul, hogy az ember lelkiállapota minden ok nélkül leromlik - majd azután tavasszal helyreáll a dolgok rendes menete. Európában a lakosság 15-25 százaléka mondja magáról, hogy érzékeny erre a "szezonális pszichológiai változásra" - 2-3 százalék pedig egyenesen "szezonális depresszióról" beszél, s mindez fõleg a nõket sújtja.

    A Science et Vie címû francia tudományos havilap beszámolója szerint nincs egyetlen olyan biológiai mechanizmus sem, amely önmagában, egyes egyedül magyarázná ezeket a zavarokat.

  • Gének felelõsek a korai magömlés kialakulásáért?

    A korai magömlés kialakulása is a génekhez köthetõ - állítják vizsgálati eredményekre hivatkozva az Utrechti Egyetem kutatói. Ez az elsõ fontosabb bizonyíték arra nézve, hogy a túl korai ejakuláció nem elsõsorban lelki okokra, hanem egyéni adottságokra lenne visszavezethetõ.

    A holland kutatócsoport 89 - szexuális életük kezdetétõl fogva - korai magömléstõl szenvedõ holland férfit vizsgált meg. A tanulmányba egy 92 panaszmentes férfiból álló kontrollcsoportot is bevontak. Az alanyok nõpartnerei otthon egy hónapon keresztül stopperórával mérték az ejakulációig eltelt idõt a közösülések alkalmával.

  • Így lehet legyõzni a stresszt!

    A stressz magyar „találmány"

    A stressz szó jelentésének kidolgozása és magának a jelenségnek úttörõ kutatása az osztrák–magyar tudós, Selye János nevéhez fûzõdik. Maga a stressz nem más, mint a szervezetnek az ingerekre adott válaszát jelölõ orvosi szakkifejezés. Jelentése nagyjából „folyamatos feszültség" vagy „tartós idegesség", amely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részérõl.

  • Az emberismeret három alapkérdése

    Mire törekszik, mire képes és mi az, amit meg is valósít lehetõségeibõl? Erre a három kérdésre kell választ találnia annak, aki embertársát, vagy éppen önmagát kívánja értékelni. A személyiséglélektan ehhez különféle embertípusok meghatározásával is hozzájárul.

    Az élet minden területén szükségünk van az emberismeretre, de nem hiányozhat az önismeret sem ahhoz, hogy egészséges emberi kapcsolatokat létesítsünk, ezáltal az életben sikerrel járjuk utunkat, s ne tévelyegjünk sorsunk útvesztõiben. Talán furcsán hangzik, de igaz: embertársaink megismerésénél nehezebb önmagunk megismerése és reális értékelése.

  • Egészséges babák két anyával és egy apával?

    Ellentmondásos mesterséges megtermékenyítési eljárásról számoltak be brit kutatók: a folyamat során kicserélték két megtermékenyített emberi petesejt DNS-állományának egy részét az egészséges utód reményében. Doug Turnbull kutatásvezetõ, a Newcastle-i Egyetem munkatársa elmondta, hogy reményeik szerint az elsõ, mitokondriális betegségektõl mentes babák három éven belül megszülethetnek eljárásuk segítségével. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a jelenleg érvényben lévõ brit szabályozást megváltoztassák, az ugyanis tiltja az ilyen manipulált embriók szaporodási célú felhasználását.

  • A haemoglobin-alapú vérpótló készítmények növelik a halálozás kockázatát?

    A hemoglobin-alapú vérpótló készítmények használata 30 százalékkal növeli a halálozás kockázatát, és közel megháromszorozza a szívroham rizikóját, derült ki egy közzétett elemzés eredményeibõl.

    Már tíz éve publikált klinikai vizsgálatok is megkérdõjelezték a hemoglobin-alapú vérpótló készítmények biztonságosságát. Ha nyolc évvel ezelõtt, mikor a kétségek felmerültek, megvárták volna további vizsgálatok eredményét, talán elkerülhetõek lettek volna a készítmény alkalmazásához kapcsolódó halálesetek - állapítja meg az FDA.

  • Õssejtek segítségével visszafordították az öregedést egy ritka betegségben

    Az öregedés és a rák megértését is segítheti az a tanulmány, amelyben amerikai kutatók módosított õssejtekkel visszafordították az öregedési folyamatot egy ritka genetikai betegségben.

    A bostoni Children's Hospital és a Harvard õssejtekkel foglalkozó intézetének munkatársai közönséges bõrsejtekbõl létrehozott, az embrionális õssejtekhez igen hasonló tulajdonságokkal bíró, pluripotens õssejteket (iPS-sejtek) hoztak létre. A dyskeratosis congenita elnevezésû ritka, örökletes betegséget tanulmányozták, amely korai öregedéssel jár.