rss
  • A túl kevés alvás súlyos következményekkel járhat

  • A túl kevés alvás súlyos következményekkel járhatAz alváshiány az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma napjainkban: bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát. Az alváshiánynak azonnali következményei is vannak: kutatások szerint ha valaki fáradtan, kevés alvás után ül volán mögé, jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát. A kialvatlanság miatt nő az orvosi műhibák száma, csökken a produktivitás, rosszabbul reagálunk a stresszre, és a problémamegoldó képességeinkre sem számíthatunk.

    Felgyorsuló öregedés:

    Egy 2013-as kutatás bizonyította, hogy a túl kevés alvás a bőr idő előtti öregedését okozza, ráadásul a bőr nem is tud olyan gyorsan regenerálódni a sérülések (például napégés) után. A kutatásban részt vevő 60, premenopauza időszakában lévő nő közül a rosszul alvóknál több volt a finom ránc, egyenletlenebb volt a pigmentáció, csökkent a bőr rugalmassága is.

    Agykárosodás:

    A krónikus alváshiány bizonyítottan visszafordíthatatlan károsodásokat okoz az agyban, és az agysejtek pusztulásához is vezet. Különösen azok a neuronok vannak veszélyben, melyek a figyelemmel és a tanulási képességekkel foglalkoznak.

    Stroke:

    A kevés alvás a szélütés megnövekedett rizikójával jár együtt, különösen olyanok esetében, akik egyébként teljesen egészségesek, nincs más kockázati tényező az esetükben - derítette ki egy 2012-ben végzett amerikai kutatás.


    Genetikai változások:

    Már egyetlen hétnyi alváshiány is elegendő ahhoz, hogy közel 700 génünk megváltozzon, többek között azok a génjeink, melyek az immunfolyamatokért, illetve a stressz feldolgozásáért felelősek. A kevés alvás tehát molekuláris szinten hat ránk - ez a magyarázata annak is, miért függ össze az alváshiány és olyan krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás és az elhízás.

    Csontritkulás:

    Állatkísérletek során bizonyították, hogy a krónikus alváshiánytól szenvedő patkányok csontsűrűsége igen erősen lecsökkent. Ez nagy valószínűséggel az emberekre is igaz: ha keveset alszunk, jobban veszélyeztet minket a csontritkulás, és a csontjaink nem is tudnak olyan hatékonyan regenerálódni, mint amikor kipihenjük magunkat.

    Szívbetegségek:

    Egy nagyszabású kutatás (melyben nyolc országból közel 450 ezer alany adatait vizsgálták) kiderítette, hogy azoknál az embereknél, akik naponta kevesebb, mint hat órát alszanak vagy többször felébrednek éjjel, 48 százalékkal nagyobb az esély a halálos kimenetelű szívbetegségekre.

    Daganatos betegségek:

    Több daganatos betegség rizikóját, illetve kimenetelét befolyásolja, hogy mennyire vagyunk kipihentek. Azoknál, akik hat órát vagy annál kevesebbet alszanak éjjelente, megnő a bélrendszeri, illetve prosztatadaganatok kialakulásának esélye. Egy emlőrákosokkal végzett kutatás eredménye szerint pedig a kevés alvás a daganatok agresszivitásának fokozódásával és a betegség kiújulásának megnövekedett esélyével jár együtt.

    Korai halálozás:

    Azok a férfiak, akik éjszakánként csak hat órát vagy annál kevesebbet aludtak, gyakrabban haltak meg idő előtt, mint kipihentebb társaik - még abban az esetben is, ha egyéb rizikófaktorok (mint testsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás) máshogy jósolták volna ezt.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A születés idõpontja hat a pszichére

    A tél egyeseket mélabússá tesz, ám az újszülöttek esetében az évszakot fölváltó tavasz sem mindig a szép jövõ hírnöke. Egy brit felmérés szerint a tavasszal világra jöttek közül küzdenek a legtöbben súlyos lelki problémával. Az öngyilkosságra hajlamos britekrõl megdöbbentõ adatokat tettek közzé a British Journal for Psychiatry címû szakfolyóiratban. Az elmúlt évtizedek során az Egyesült Királysághoz tartozó Wales-ben és Angliában elõfordult 26 ezer öngyilkosság illetve öngyilkossági kísérlet körülményeit vizsgálva azt állapították meg, hogy a tavasszal születettek - tehát az elõzõ nyáron fogantak - körében jelentõsen több ilyen eset fordult elõ.

  • Engedélyezték a nagydózisú C-vitamin kezelést a rákgyógyításban!

    Engedélyezték a nagydózisú C-vitamin kezelést a rákgyógyításban!A C-vitamin gátolja a melanóma és a mellrák növekedését egy amerikai kutatócsoport szerint, amelynek tagjai a legrangosabb onkológiai szakfolyóirat, az International Journal of Oncology idei első számában közölték megállapításaikat. A nyilvánosságra hozott kutatási eredmény alapján a C-vitamin-pótlás 98 százalékkal csökkentette a daganatok növekedéséért felelős érképző faktor, az úgynevezett VEGF szintjét. Ha a humán vizsgálatok is jó eredményt hoznak, akkor a C-vitamin az egyik alappillére lehet a kemoterápiát egyre inkább felváltó célzott daganatellenes terápiának.

  • A túlzott rágózás vészes fogyást okozhat

    Bármilyen hihetetlen, akár rágózás miatt is lehet hirtelen veszélyesen sokat fogyni. Egyre több élelmiszer tartalmaz cukor helyett édesítõszert, melyek közül az egyik leggyakoribb a szorbitol. A szorbitol azonban igen kis mértékben szívódik fel a vékonybélbõl és emiatt hasmenést okozhat. A British Medical Journal folyóirat legfrissebb számában megjelent közlemény két olyan esetrõl is beszámolt, mely a címet alátámasztja. Mindkét beteg krónikus hasmenés, hasi fájdalom és nagymértékû fogyás miatt jelentkezett orvosánál.

  • A súlyos elhízásnak genetikai háttere is lehet

    Az extrém mértékben túlsúlyos emberek egy részénél ugyanazon szakasz hiányozhat genetikai állományukból - véli egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya a Nature tudományos magazin csütörtöki számában jelent meg.

    A felfedezés újabb adalékul szolgál az elhízás örökletességérõl szóló vitában, mert a beteges mértékben elhízott emberek egy részénél ugyanaz a mintegy 30 gént tartalmazó DNS-szakasz hiányzik a vizsgálat szerint.

  • Fokhagyma fogyasztásával a rákos megbetegedések ellen?

    A fokhagyma rég ismert egészségvédõ hatásait a benne lévõ antibiotikus elemeknek és antioxidánsoknak köszönheti, melyek segítenek a rákos megbetegedések elleni védekezésben is.

    Emellett jelentõs szerepe van az úgynevezett rossz- koleszterinszint és vérnyomás csökkentésében is. Napi egy gerezd fokhagyma fogyasztásával csökkentheti a mell-, gyomor-, prosztata-, bél- és nyelõcsõrák kialakulásának esélyét. Ha a fokhagyma mellett sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, ill. a rendszeres mozgást is beiktatja életébe, a megbetegedés kockázatát csökkentheti.

  • A rendszeres sport csökkenti a csonttörés kockázatát

    A rendszeres sport csökkenti a csonttörés kockázatátA fiatalkori rendszeres testmozgás segíthet csökkenteni az öregkori csonttörés kockázatát. \"Eredményeink szerint a gyermekkori rendszeres testmozgás összefüggésben lehet a későbbi csonttörés alacsonyabb kockázatával, méghozzá annak a csúcscsonttömegben bekövetkező növekedésnek köszönhetően, amely a rendszeres fizikai aktivitást végző, fejlődésben lévő fiataloknál figyelhető meg\" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Bjorn Rosengren, a malmői Skane Egyetemi Kórház munkatársa. A tanulmány 7 és 9 éves kor között gyerekeket vont be a megfigyelésbe.

  • Csodaszer a prosztatarák ellen

    Angliában évente tízezer férfi betegszik meg prosztatarákban. Brit kutatók most újfajta gyógyszerrel próbálják kezelni ezt az igen agresszív rákbetegséget, mely elsõsorban a 70 év feletti férfiakat támadja meg.

    Két-három év múlva akár tablettában is bevehetjük a csodaszert, amely életet nem ment, de csökkenti a fájdalmakat és növeli a beteg várható élettartamát.

  • Egyre bõvül a marihuána orvosi felhasználásainak listája

    A marihuána orvosi felhasználásainak listája folyamatosan bõvül. A természetes termékekkel foglalkozó folyóirat, a The Journal of Natural Products nemrég közölt egy tanulmányt, amelyben fõbb pontokban ismertette a kannabinoidoknak nevezett molekulafajták újonnan kimutatott antibiotikus hatását.

    A kutatók úgy vélik, hogy a kannabinoidok erõteljes antibiotikus hatásuk miatt bevethetõk az MRSA (Meticillin-rezisztens Staphylococus aureus) és más olyan szuperbaktériumok elleni harcban, amelyek a legmodernebb antibiotikumoknak is ellenállnak.

  • Az elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel

    A terhesség elõtt már elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel, elsõsorban gerincvelõi vagy agyi elváltozással.

    A March of Dimes kutatásai megállapították, hogy a magas testtömegindexszel (BMI) rendelkezõ nõk, fõként, ha deréktájra lokalizált a zsírszövetük, nagyobb rizikóval számolhatnak. Ezekben az esetekben a neurológiai rendszert érintõ fejlõdési eltéréseknek nõ meg a gyakoriságuk, például a gerincvelõi és agyi rendellenességeknek - nyilatkozták a kaliforniai Oakland Kutatóközpont kutatói.

  • Hatásos gombaellenes gyógyszer készíthetõ a trópusi húsevõ növénybõl

    Hatékony gombaellenes gyógyszer alapanyagául szolgálhat egy indiai húsevõ növény, a trópusi kancsókák családjába tartozó Nepenthes khasiana - állítják izraeli kutatók, akik vizsgálataikról a Journal of Experimental Biology címû szaklapban számolnak be.

    A trópusi kancsókák, a Nepenthes nemzettség tagjainak nagy része az Indonéz-szigetvilágban, Indiában illetve a Madagaszkáron honos. Általában olyan termõhelyeken élnek, ahol a felvehetõ nitrogén mennyisége korlátozott.

  • Nem is gondolnánk, hogy ezektől a dolgoktól is éhesek lehetünk

    Nem is gondolnánk, hogy ezektől a dolgoktól is éhesek lehetünkAz éhség nagyon összetett érzés, melyet az agy és a hormonrendszer együtt működve irányít. Azt, hogy mennyire vagyunk éhesek és mikor, meglepően sok dolog befolyásolhatja. Légkondicionáló: Télen általában több kalóriát fogyasztunk el, mint nyáron, a hidegben ugyanis több energiára van szükségünk ahhoz, hogy egyenletesen melegen tartsuk a szervezetünket. A légkondicionálónak sajnos ugyanolyan hatása van, mint a kinti hideg levegőnek, vagyis még akkor is többet eszünk a hatására, ha nincs szükségünk plusz energiára.

  • Mennyit használt a védõoltás? - Számvetés influenzajárvány közben

    Az egészségügyi szakemberek elõre jelezték: lesz influenzajárvány az idén is, akár világjárvány is kialakulhat. Ezért érveltek a megelõzést segítõ oltószer igénybevétele mellett, s még most, a járvány kellõs közepén is ajánlják a védõoltást. Uniós programba kapcsolódva vizsgálják nálunk is: mi a megelõzõ céllal beadott injekciók gyakorlati hozadéka.

    Dr. Molnár Kornélia, az országos tisztifõorvos helyettese szerint amikor országos járványról beszélünk, mint most is, az pontosabban azt jelenti, hogy az ország jelentõs részén tombol az influenza.

  • A kávé alapvetõen szívbarát

    A kávérajongók számára jó hírek hangzottak el az Amerikai Szív Társaság e héten zajló San Franciscó-i éves konferenciáján. A kávézó embereknek például kisebb a kockázatuk arra, hogy rendellenes szívritmussal kerülnek kórházba. Nincs jele annak, hogy napi néhány csésze kávé növelné az atherosclerosis kockázatát, amikor érelmeszesedés miatt megvastagszanak az érfalak, és a késõbbiekben szívrohamot válthatnak ki. Sõt mi több, a kávé egyik alkotórésze csökkentheti a nõknél a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

  • Ha gyengül a rövid távú memória

    Kutatják a demencia elõjeleit

    Az idõskori elbutulás gyakoribbá vált az elöregedõ társadalomban. A gondolkodás és a memória elkezdõdött hanyatlásának folyamatát ma még nem tudja megállítani az orvostudomány, de a korai felismerést követõ kezelések lassíthatják a kór kifejlõdését. - A korai tünetek azonosítása jelenthetné a legfõbb segítséget a száz éve leírt, de még ma sem gyógyítható Alzheimer-kór kezelésében, a leépülés lassításában - hangsúlyozta dr. Janka Zoltán (Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika) azon a háttérbeszélgetésen, ahol egy újonnan forgalomba hozott hazai gyógyszer hatásmechanizmusát ismertették.