rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Egészséges lenyelni és megrágni a dinnyemagot!

  • Egészséges lenyelni és megrágni a dinnyemagot!Van, akit egyszerűen bosszantanak az apró, fekete magok, nem szívesen harapnak rájuk, mások megszokásból filézik ki a görögdinnyét, ám vannak, akik attól tartanak, hogy esetleg emésztőrendszeri problémát okozhat a magok lenyelése. Most eláruljuk az igazságot erről! Nem, nem fog dinnye nőni a hasadba tőle, erre mérget vehetsz! Ahány ház, annyiféle dinnye evési módszer. Vannak, akik kenyérrel, vannak akik magában. Egyesek késsel, mások kanállal, megint mások szeletet harapva imádják.

    A dinnyemag megevése ugyanilyen dolog. Ahányan vagyunk, annyiféleképpen szeretjük. De mi történik ha nem pöckölgetjük a tányér szélére, hanem lenyeljük, mintha mi sem történt volna?

    Valójában bátran lenyelheted a dinnye magját, az emésztő rendszeredbe jutva nem okoz semmilyen gondot. Ha nem rágod meg, csak simán lenyeled, egyszerűen áthalad az emésztő rendszereden. Ám, ha szeretnéd kihasználni egészségügyi szempontból előnyös hatásait, bátran rágd is össze őket! A dinnyemag ugyanis csaknem az összes esszenciális aminosavat tartalmazza, bővelkedik vasban, cinkben, kalciumban és B-vitaminokban! A benne lévő telítetlen zsírsavak, védik az érrendszert, megelőzve ezáltal a keringési rendellenességek kialakulását.

    Mivel a görögdinnye több mint 90 %-a víz, segíti a szervezet méregtelenítő folyamatait. A piros színét adó likopinnak köszönhetően antioxidáns hatású gyümölcsről van szó, tehát fogyasztása bizonyos fokú védelmet biztosít a sejtkárosító szabadgyökökkel szemben. Lúgosító hatása miatt ajánlják a 3 napos görögdinnye-diétát.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Néhány fontos tudnivaló az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségről

    Néhány fontos tudnivaló az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségrőlA különböző típusú cukorbetegségekre más-más tényezők jelentenek rizikót. Az 1-es típusú cukorbetegség mai tudásunk szerint nem előzhető meg. Kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ismertek olyan génváltozatok, amelyek mellett az 1-es típusú cukorbetegség gyakoribb vagy ritkább, mint az átlagnépességben. Ezek az eltérések azonban csak alacsonyabb vagy magasabb rizikót jelentenek, az összefüggés a betegség kialakulásával nem olyan szoros, mint például a vérzékenység esetében.

  • Sokáig él az influenzavírus a papírpénzen

    Két hétnél is tovább elél az influenzavírus egy bankjegyen, de nem biztos, hogy a pénz terjeszti is a betegséget. A genfi egyetemi klinikán végzett kísérlet kimutatta, hogy kedvezõ körülmények esetén akár 17 napot is kibír a papírpénzre került vírus. A kórokozó túlélési esélye a környezet páratartalmától, a hõmérséklettõl és az anyag természetétõl függ, amelyen megtelepszik - mondta Yves Thomas kutatásvezetõ. A virológus szerint a kísérlet eredményébõl nem következik automatikusan, hogy papírpénztõl is influenzás lehet az ember.

  • Szoláris keratózist okozhat a mértéktelen napozás

    Súlyos következménye lehet a mértéktelen napozásnak - kezdetben szoláris keratózist, majd bõrrákot okozhat. A tünetek megjelenését követõen - lapos, hámló, érdes felszínû növedék a bõrön - a kezelést a legröviebb idõn belül el kell kezdeni, amelyre már speciálisan kifejlesztett krém is kapható.

    Kapható már egy új hatású krém, ami a szervezet saját immunsejtjeit aktivizálja és ezáltal gyógyít. Visszafordítja az UV sugárzás által okozott negatív változásokat, és egyedülállóan serkenti az immunrendszert.

  • A pókok 'félelemhálózatot' aktiválnak

    Bécs - A pókok több félelmet keltenek, mint a náluk veszélyesebb állatok. Ezt bizonyítja a würzburgi egyetem egy kísérlete, amelynek eredményei a New Scientist címû folyóiratban jelentek meg.

    "A pókoknál teljesen felértékelõdik a kockázat.

    A tényleg veszélyes állatoktól, mint az allergiás reakciót kiváltható méhektõl és darazsaktól jóval kevésbé undorodnak és félnek az emberek" - mondta a kutatás vezetõje, Georg W. Alpers a Der Standard címû osztrák lapnak.

  • A kávé meghosszabbíthatja a nõk életét

    Madrid - Tovább élhetnek azok a nõk, akik naponta négy-öt csésze kávét fogyasztanak, mint azok, akik nem kávéznak. A férfiakkal kapcsolatban ezt nem sikerült igazolni - írták spanyol kutatók az egyik legtekintélyesebb orvosi folyóiratban.

    A kávé és frissítõ hatóanyaga, a koffein évszázadok óta viták kereszttûzében áll. Megjelentek hírek, hogy a gyakori kávézás fokozza a szív- és érrendszeri halálozást, szívritmuszavart okoz, sõt rosszindulatú daganatok kifejlõdéséhez vezet.

  • A szabad levegõ jótékonyan hat a gyerekek szemére

    Egy új tanulmányban ausztrál kutatók bizonyították, hogy azok a gyerekek, akik sok idõt töltenek a szabad levegõn, kevésbé szenvednek rövidlátásban.

    "A kutatás szerint a hangsúly a szabad levegõn van, teljesen mindegy, hogy kirándulni megyünk, vagy sportolunk.” – nyilatkozta Dr. Kathryn A. Rose. - „Mindkettõ megvédi a gyermekünk szemét attól, hogy túlzottan megnövekedjen, ami a fõ okozója a myopiának.” A rövidlátás az elmúlt évtizedekben népbetegség lett. A magasabban iskolázott emberek több mint 80 %-a szenved tõle.

  • C-vitamin tablettától rosszul látnak a nõk?

    Állatkísérletes megfigyelések arra utaltak, hogy a nagy adagban szedett C-vitamin fokozza a szürkehályog kialakulását, de a legújabb vizsgálatok tanúsága szerint ez a korosodó hölgyek szemére is vonatkozik. Svéd kutatók adatait az American Journal of Clinical Nutrition közölte. A C-vitamin egyik legnépszerûbb táplálékkiegészítõ, melynek folyamatos szedését szinte minden kóros állapot gyógyítására ajánlanak. Az utóbbi években viszont több nagy vizsgálat arra utalt, hogy ez legfeljebb akkor igaz, ha valamilyen, súlyos betegség miatt valakinek C-vitamin hiánya van.

  • Agyunk csokiturmixra adott válasza megjósolhatja súlyunkat

    Washington - Egy csokiturmix kielégíti agyunk örömközpontját, kivéve, ha már elhíztunk. Fiatal nõket agyi képalkotó berendezéssel vizsgálva amerikai kutatók megállapították: amikor agyunk nem érzékel elegendõ megelégedettséget az ételtõl, akkor hajlamosak vagyunk túlenni magunkat.

    A Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint az elhízottak agyában kevesebb örömöt jelzõ receptor található, ezért az olyan jutalmazó jellegû dolgokból, mint az étel és a drogok, többet kell magukhoz venniük ugyanakkora hatás eléréséhez.

  • Sikeresen kezeltek Parkinson-kóros egereket nõi méhbõl származó õssejtekkel

    A nõi méhnyálkahártyából származó õssejtek átalakultak agysejtekké, amikor Parkinson-kórra emlékeztetõ agykárosodással élõ egerekbe fecskendezték be. A megállapítás azt sugallja, hogy a Parkinson-kórban szenvedõ nõk saját maguk õssejtdonorai lehetnek - vélik a connecticuti Yale Egyetem orvosi karának kutatói. Mivel ezeket az õssejteket könnyû kinyerni, más rászorulók számára is sejtbankot hozhatnak létre.

    "A méhbelhártya vélhetõen a legbiztonságosabb és legkönnyebben elérhetõ õssejtforrás jelenleg."

  • A férfi meddõség oka a stressz is?

    Azok a férfiak akik meddõk, nagyobb érzelmi és társadalmi stressznek vannak kitéve, valamint kevésbé jól mûködik a házasságuk, mint a termékeny társaiknak - derül ki Dr. James F. Smith által vezetett kérdõíves és elbeszélgetéses vizsgálatokból.

    Megmutatkozott a meddõ párok házasságának instabilitása, valamint a terméketlen férfiakat érintõ pszichoszociális stressz. A meddõ férfiak beszámolnak feszült kapcsolataikról, problémáikról.

  • A fejtetvességrõl általában

    Bár a hírek szerint mostanában halmozódik, de évrõl-évre visszatérõ jelenség a fejtetvesség elõfordulása a gyermekközösségekben. A tetvek sajátosságairól, a szülõi teendõkrõl az ÁNTSZ készített összeállítást.

    A fejtetû 3-4 mm hosszú rovar, amely színét a haj színének megfelelõen változtathatja! A nõstény naponta 6-8 ovális alakú, apró, gyöngyházfényû petét (serkét) rak a hajszálak tövéhez, elsõsorban a halánték-és tarkótájra.

  • A rendszeres testmozgás mellrák ellen is véd

    A változás kora utáni idõszakban végzett fizikai tevékenység jelentõsen csökkenti az emlõrák kifejlõdésének kockázatát. Csaknem százezer nõ vizsgálata alapján készült tanulmány. Évek óta számos vizsgálat igazolta, hogy a koszorúér-betegség megelõzésére alapvetõen szükséges a rendszeres testmozgás, fizikai munka vagy sport.

    Újabb adatok azt jelzik, hogy a rosszindulatú daganatok kifejlõdése ellen is fontos védõ hatást jelent a mozgás.

  • Vírus nyomait találták a Glaxo rotavírus elleni vakcinájában

    Azonnali információkat kértek az európai gyógyszerügyi hatóság illetékesei a brit GlaxoSmithKline gyógyszergyártó cégtõl, miután a gyerekek számára készült vakcinájában egy sertéseket megfertõzõ vírus nyomaira bukkantak.

    Az Európai Gyógyszerügynökség közlése szerint az egyébként ártalmatlannak ismert vírustól származó DNS-t a Rotarix nevû, szájon át alkalmazott vakcinában találták, amellyel a hasmenéssel és hányással járó rotavírus-fertõzés ellen védik a gyerekeket.

  • Az emberismeret három alapkérdése

    Mire törekszik, mire képes és mi az, amit meg is valósít lehetõségeibõl? Erre a három kérdésre kell választ találnia annak, aki embertársát, vagy éppen önmagát kívánja értékelni. A személyiséglélektan ehhez különféle embertípusok meghatározásával is hozzájárul.

    Az élet minden területén szükségünk van az emberismeretre, de nem hiányozhat az önismeret sem ahhoz, hogy egészséges emberi kapcsolatokat létesítsünk, ezáltal az életben sikerrel járjuk utunkat, s ne tévelyegjünk sorsunk útvesztõiben. Talán furcsán hangzik, de igaz: embertársaink megismerésénél nehezebb önmagunk megismerése és reális értékelése.