rss
  • Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszió

  • Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszióA rendszeres testedzést választók számára nem meglepő, hogy a reggeli mozgás egész napos jó hangulatot biztosít. Egy kutatás szerint a mozgásnak hosszabb távú pozitív hatása is van: megelőzheti a depresszió kialakulását. A szakértők 30 felmérés 26 év alatt gyűjtött adatait elemezték újra, s rámutattak: aki fiatalon sportol, később kisebb eséllyel érinti a hangulatzavar. A 30-ból összesen 25 kutatás állapított meg összefüggést a mozgás és a depresszió kialakulása között. A kutatás vezetője napi 20-30 percnyi gyenge intenzitású edzést javasol naponta, például sétát vagy kertészkedést.

    Aki eddig nem mozgott, annak is el kellene kezdeni. Általában a súlyunk és a kinézetünk kapcsán gondolunk a mozgásra, holott a mentális egészségünk megőrzésében is kiemelkedő szerepe van.

    Becslések szerint az idősek ötödét érintik a depresszív tünetek, és a nők hajlamosabbak rá, mint a férfiak. A depressziósoknál nagyobb a demencia, a Parkinson-kór, a krónikus fájdalom, a mozgáskorlátozottság és a stroke kialakulásának kockázata.

    A szakértők úgy vélik, hogy a 65 éven felüliek körében magasabb az öngyilkossági kísérletek aránya, s az érintettek többsége depresszióban szenved. Régóta köztudott, hogy a testmozgás hozzájárul a depresszió eredményes kezeléséhez, ám ez az első tudományos munka, melynek alapján a betegség kialakulását is megelőzheti.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Legyõzhetõ a HIV-vírus? - Egereken már sikerült

    Talán legyõzhetõvé válik az eddig gyógyíthatatlannak tûnõ betegség? Újabb kisérleteket végeztek egereken az University of Pennsylvania kutatói.

    A HIV- vírus nem képes behatolni a fehérvérsejtekbe, a fertõzött egerek a kezelésnek köszönhetõen meggyógyultak. Emberekkel még nem történtek klinikai kísérletek, elméletileg a módszer meggyõzõen mûködhet: az orvosoknak csak annyit kell tenniük, hogy T-sejteket nyernek ki a páciens szervezetébõl, átszerkesztik, majd visszajuttatják.

  • Tíz tévhit az egészséggel szemben

    A zsíros ételek pattanást okoznak?! Olvasás során a félhomály rontja a látást? A barnított bõr véd a naptól? A haj és a köröm tovább nõ a halál után? ...

    Az szervezetünkben lejátszódó folyamatok kapcsán élõ hiedelmeink eredetére legtöbbször nem derül fény, a legtöbb valószínûleg babonaként szállt apáról fiúra és anyáról leányra. Összeállításunkban a leggyakoribb és leginkább bevett mítoszokat cáfoljuk.

  • A hajhullás hátterében meghúzódó problémák

    A hajhullás hátterében meghúzódó problémákMindenkinek hullik a haja, ez teljesen természetes folyamat - de csak egy bizonyos mértékig. Ha azonban csomók maradnak a kádban minden hajmosás után, az komolyabb problémára utalhat. A telogén effluvium lényege, hogy a hajszálak között a nyugalmi fázisban lévők száma hirtelen megnövekszik, és viszonylag gyorsan érkezik el a telogén fázis, vagyis a hajhullás. Nagyon gyakori terhesség, nagyobb műtétek, drasztikus fogyás vagy extrém stressz után 6-12 héttel, de bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is előfordulhat.

  • Feltárták az autizmus összetett genetikai hátterét

    A családjukban autizmussal együtt élõ emberek örökítõanyagának eddigi legkiterjedtebb genetikai elemzése azt mutatja, hogy sok páciensnél a génmutációk egyedi mintázata bukkan fel, mely nem feltétlenül örökletes.

    A Nature tudományos magazinban közzétett megállapítások hozzájárulnak annak igazolásához, hogy a géneknek fontos szerepe van az autizmusban, és arra is utalnak, hogy a genetikai változások már a szülõk ivarsejtjeiben megkezdõdhetnek.

  • Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusban

    Július az Áldás hava - fokozott vízivás júliusbanA július a nyár legmelegebb hónapja, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik. I.e. 44-ben nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. Igaz, hogy a július a nyár legmelegebb hónapja, de ilyenkor is lehet szélsőséges az időjárás. A meleg napokban fokozottan ügyelni kell a szervezetünk vízháztartására. A tikkasztó forróságot megszakíthatják az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők. Az égi áldás érkezéséről több népi megfigyelés is szól, meséli dr. Péntek Éva a Karitáció Alapítvány szakértője.

  • Genetikai módosulat okozhatja a diszlexiát?

    Egy gyakori genetikai módosulat, amelyet a diszlexiával is kapcsolatba hoznak a szakemberek, megmagyarázhatja a gyenge olvasási készséget is olyanoknál, akiknek egyéb tanulási nehézsége nincs - állítják brit kutatók.

    "Ez az elsõ alkalom, hogy ugyanaz a genetikai változat bizonyult fontosnak a diszlexia és általában az olvasási nehézség felbukkanásában" - magyarázta Silvia Paracchini kutatásvezetõ, az oxfordi Wellcome Trust Humángenetikai Központjának munkatársa.

  • Minél több faj hal ki, annál több a kórokozó

    Az egyre csappanó fajgazdagság kedvez a kórokozók elterjedésének, veszélyeztetve az emberi egészséget - állapították meg amerikai kutatók korábbi tanulmányok kiértékelésébõl. A fertõzõ megbetegedések növekedésének oka elsõsorban abban rejlik, hogy számos állat és növény kihalásával olyan szervezetek tudnak elszaporodni, amelyek közvetve vagy közvetlenül kedveznek a kórokozók elterjedésének. A jelenség minden lehetséges patogén szervezetet érint, vírusokat, baktériumokat és gombákat egyaránt - írja a New York-i Bard Egyetem csapata.

  • Elõnyösebb a nõi vér szívmûtéthez

    Jobbak a beteg kilátásai a szívmûtétet követõen, ha nõtõl származó vérplazmát kap az operáció alatt vagy után. A vizsgálat eredményeit a Journal of Thoracic and Cardiovascular Surgery közölte.

    Három éve az Egyesült Államok véradó központjai megegyeztek abban, hogy nõi vérbõl készített plazmát nem adnak ki a kórházaknak, mert az veszélyes ellenanyagokat tartalmazhat. Azt tapasztalták, hogy a nõk vérében - melybõl a különbözõ vérkészítményeket elõállítják - a véradók a terhessége során ellenanyagok jelennek meg és ezek súlyos tüdõkárosodást okozhatnak.

  • A magas vérnyomás komoly szövődményekkel járhat

    A magas vérnyomás komoly szövődményekkel járhatAz emberek nem mindig veszik komolyan a magas vérnyomást és az azzal járó szövődményeket. Ami még meglepőbb, hogy az orvostudomány is csak néhány évtizede tudja, hogy mennyire komolyan kell venni ezt a betegséget. A magas vérnyomás egy olyan betegség, amely családi halmozódást mutat, így ha a környezetünkben ezzel a kórral küzd valaki, akkor fokozottan kell figyelnünk magunkra. Ám az, hogy örökletes összetevői is vannak a betegség kialakulásának, az nem jelenti azt, hogy egyetlen genetikai okra lehetne visszavezetni, illetve ez nagyon ritka.

  • Szenzáció: Csontvelõ-átültetés után meggyógyult a HIV-fertõzött férfi

    Vérképzõszervi õssejtek átültetését követõen gyógyult meg egy HIV-fertõzött amerikai férfi, ám az orvosok szerint a módszer széleskörû alkalmazása nem praktikus.

    A negyvenes éveiben lévõ, Berlinben élõ férfit leukémiája miatt kezelték, õssejteket tartalmazó csontvelõ-átültetésen esett át. Kiderült, hogy a donornak - akitõl a vérképzõszervi õssejtek származtak - olyan speciális génmutációja van, amely természetes rezisztenciát nyújt a HIV-vírus ellen.

  • A pszichózis kezelésére használt gyógyszerek növelik az agyvérzés kockázatát?

    Minden pszichózis kezelésére használt gyógyszer növeli az agyvérzés kockázatát. Egy korábbi kutatás már kimutatta, hogy a második generációs antipszichotikumok növelhetik az agyvérzés esélyeit.

    Eddig ismeretlen volt az elsõ generációs gyógyszerek kockázatnövelõ hatása, és hogy ez eltér-e az elbutulásban szenvedõ illetve nem szenvedõ betegek esetében. 2002-ben merült fel a gyanú, hogy a második generációs antipszichotikumok növelik az agyvérzés kockázatát, különösen az elbutulásban szenvedõknél.

  • Leírták a HIV-fertõzésben kulcsfontosságú fehérje térszerkezetét

    Brit és amerikai kutatóknak 20 év munkájával sikerült megállapítaniuk a HIV-vírussal való fertõzõdés során alapvetõen fontos fehérje térszerkezetét, ami várhatóan a gyógyszerkutatást is felgyorsítja.

    A londoni Imperial College és az amerikai Harvard Egyetem kutatói Peter Cherepanov vezetésével több mint 40 ezer próbálkozás után sikeresen növesztettek olyan kristályt, amely lehetõvé tette számukra az integráz elnevezésû fehérje szerkezetének vizsgálatát.

  • Agyi mechanizmus, amely képes kikapcsolni a rossz érzéseket

    Egy agyi mechanizmust fedeztek fel a Kalifornia Egyetem kutatói, amely képes a rossz emlékekkel összefüggõ érzéseket kikapcsolni.

    A kutatók szerint felfedezésük új gyógyszerek kifejlesztéséhez vezethetnek a pánikbetegség kezelésére.

    Ha valaki traumás eseményt él át, a környezõ dolgok gyakran összefüggésbe kerülnek a rossz élménnyel, és késõbb ugyanezek a dolgok félelmet, vagy akár pánikrohamot is kiválthatnak, a vizsgálat vezetõje, Rainer Reinscheid szerint.

  • Fél éves korig veszélyben a csecsemõk

    Élete elsõ hat hónapjában van a legnagyobb veszélyben egy csecsemõ: addig követik el ugyanis a legtöbb csecsemõgyilkosságot. Különösen az a csecsemõ veszélyeztetett, akinek szülei pszichiátriai betegségben szenvednek, vagy szenvedtek korábban – jelent meg a Journal of Clinical Psychiatry-ben. Angliában és Walesben készítették a felmérést, mely szerint az elsõ három hónapban követik el a csecsemõgyilkosságok 44 százalékát, fél éves korig pedig ez az arány már 78 százalék.