rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Lelki eredetű lehet minden daganatos megbetegedés?!

  • Lelki eredetű lehet minden daganatos megbetegedés?!Lenyűgöző felfedezés a rák valódi okáról: meggyógyulhat a beteg, ha megérti betegsége okát - Dr. Hamer a 70-es években a müncheni onkológiai klinikavezető orvosa volt, ahol többi kollégájával együtt a daganatos betegeket a hagyományos módon kezelte, mely többé-kevésbé eredményesnek bizonyult. 1978-ban dr. Hamer élete radikálisan megváltozott, mikor tudomást szerzett 19 éves fia haláláról (meglőtték). Nem sokkal fia halála után felesége is távozott az élők sorából. És mindezen szörnyű eseményeket tetézte a felfedezése, miszerint heredaganata van.

    Orvosként a betegek sorában találta magát, kezelnie kellett volna saját magát is a rák ellen a hagyományos módszerekkel, melyek sikertelensége szembetűnő volt. Bár úgy tűnik ijesztő, de az alábbi módszer segítette az orvost legyőzni a rákot.

    Mivel soha nem volt semmilyen súlyosabb betegsége, arra gondolt, fia tragédiájával lehet összefüggésben a betegsége.

    A fia halála és saját rákos megbetegedése arra ösztönözte dr. Hamert, hogy betegei családi életét kezdje el vizsgálni. Azt vette észre, hogy mindegyik betege, a daganatos elváltozás megjelenése előtt, valamilyen súlyos traumán esett át. Egyértelmű volt az elme és a betegség kapcsolata. Már sok tanulmány foglalkozott addig azzal, hogy egyes betegségek súlyos stressz hatására könnyebben kialakulnak.

    Minden szerv kivetülése megtalálható az agyban, éppen ezért úgy döntött, hogy megvizsgálja betegei tomográfiáit összehasonlítva a betegség kórelőzményével.

    Felfedezte, hogy minden betegség, nemcsak a rák az agy egy bizonyos területének felügyelete alatt áll és összefüggésbe hozható valamilyen előzetes pszichikai traumával.

    Pontosabban, egy bizonyos koncentrikus vibrációt fedezett fel az agy adott területein, melyek azonos daganatos elváltozásoknál tökéletesen azonos helyen jönnek létre.

    Más szóval, minden rákos megbetegedésnek megvolt az adott területe az agyban, mely nem működött többé jól.

    Ezzel a felfedezéssel megalapozta az Új Medicinát (ezek után sarlatánnak titulálták és elvesztette praktizálási jogát, hogy a hatalmas gyógyszercégek, melyek rák elleni szereket gyártanak, ne menjenek csődbe).

    1997-ben letartóztatták illegális konzultáció miatt, mert nem volt praktizálási joga, azonban a bíró azt vette észre, hogy dr. Hamer 6500 végstádiumú betege közül 6000 még mindig életben van, amely arány pont az ellentettje a hagyományos kezelés esetén.

    Az új medicina a rák vas szabályából indul ki

    Vas szabály: mindegyik rák, illetve súlyos betegség egy bizonyos konfliktushoz vagy emocionális sokkhoz vezethető vissza (DHS – Dirk Hamer szindróma, fia után elnevezve), mely először az egyént mentálisan betegíti meg, mikor agyi elváltozások alakulnak ki, majd szervi manifesztációi lesznek.

    Ehhez a szabályhoz tartozik még két alapvető következtetés:

    az érzelmi sokk különböző típusai az agy különböző területein okoznak elváltozásokat. Az a zóna, melyben megjelennek ezek a körkörös elváltozások meghatározzák a szervet, melyet érinteni fog.
    minél hosszabb ideig fennáll a konfliktus, annál súlyosabb elváltozást okoz a szerv szintjén.
    Ezeket a következtetéseket dr. Hamer állat, majd emberkísérletekkel bizonyította. Az állatok esetében is kialakul valamilyen betegség a súlyos érzelmi sokk hatására.

    A betegségek eredete az agyban található

    Dr. Hamer megállapította, hogy „minden betegséget egy érzelmi sokk okoz (DHS), mely az egyént felkészületlenül éri”.

    Pszichológiailag: a DHS egy személyes esemény, saját élettapasztalataink által meghatározva és befolyásolva, kiszolgáltatottságunk, személyes felfogásunk, értékeink és személyes meggyőződésünk által. Mindezek mellett a DHS nem csak egy érzelmi konfliktus, hanem biológiai is, melyet személyes fejlődésünk tükrében kell vizsgálni.

    Az állatok esetében biológiai sokkot okoz a fészek vagy terület hirtelen elvesztése, fiókák, kölykök elvesztése, nem várt fenyegetés, éhezés vagy halálos fenyegetés.

    Egy férfi esetében konfliktuális sokkot jelent a „terület elvesztése”, mely az otthon vagy munkahely elvesztése által nyilvánul meg. A nők esetében aggodalom valamely családtag iránt, előre nem látott válás, sürgős kórházi ellátás válthat ki ilyen eseményt. Gyerekeknél a szülő, az anya visszatérése a munkába illetve egy válás súlyos érzelmi sokkot okozhat.

    Több ezer tomográfia vizsgálatával dr. Hamer rájött, hogy egy DHS az agy egy specifikus, jól meghatározott területét érinti, mely körkörös elváltozásként jelenik meg a felvételen (1989-ben a Siemens igazolta, hogy nem technikai hiba okozza a köröket).

    A történés után az agysejtek továbbítják a sokk impulzusait a megfelelő szerv fele, ami jellegzetes elváltozással reagál erre. Ennek az az oka, hogy agyunk úgy fejlődött, hogy azonnal reagálni tudjon a hirtelen fellépő konfliktusokra és veszélyekre.

    Míg a kisagyunk és a mandulamag területe az alapvető dolgokra van programozva, mint légzés, táplálkozás és fajfenntartás, addig a nagyagy bonyolultabb funkciók ellátására képes, mint területi, szétválasztási, identitásbeli konfliktusok illetve önértékelés, önbizalom és önbecsülés.

    Dr. Hamer kutatásai szoros összefüggésben állnak az egyedfejlődéssel vagy embriológiával, mert attól függetlenül, hogy egy szerv miként válaszol a konfliktusra (daganatképződéssel, szöveti elváltozással vagy funkció zavarral), mindezt a csíraréteg, melyből a szerv és agyszövet alakul ki, határozza meg.

    A GNM (Ortogenetikai tumor rendszer) azt mutatja, hogy az endodermális ősagy vagy a mesodermális ősagy által szabályozott szervekben, mint tüdő, máj, vastagbél, prosztata, méh, bőr és függelékei, mellhártya, hashártya, szívburok, emlőmirigyek azonnal sejtburjánzás alakul ki, mihelyt a megfelelő konfliktus létrejön az agy adott területén. Ezen szervek daganatai a konfliktus aktív fázisa alatt is proliferálnak, vagyis burjánzanak (DHS miatt).

    Példák:

    Tüdőrák
    A tüdőrák kialakulásához egy „halálfélelem” típusú konfliktust kötnek, mivel a halál pánik megbénítja a tüdőt. A sokkal egyidőben a tüdőszövet alveoláris sejtjei elkezdenek burjánzani és daganatos elváltozást hoznak létre.

    A hagyományos véleménnyel ellentétben a sejtburjánzás nem ok nélkül történik, ugyanis ez által megnő a tüdő kapacitása így nő a túlélés esélye.

    Dr. Hamer vizsgálatai alapján minden egyes betegnél megfigyelhető volt az agy adott területén a körkörös elváltozás. Minden betegnél a kórelőzményben szerepelt halálfélelem, melyet a daganat biztos diagnózisa váltott ki, a daganatot pedig egy a halálos ítélettől való félelem okozta.

    Mellrák
    A mellrákot az anya-gyermek típusú illetve a partner-konfliktussal hozták összefüggésbe. Ez a fajta összetűzés mindig az agy tejtermeléséért felelős részén okoz elváltozást. Az anya-gyerek konfliktus létrejön, ha az anya túl sokat aggodalmaskodik gyereke iránt, vagy azt súlyos betegség miatt kórházba szállítják. Ezen idő alatt a tejtermelő sejtek kezdenek el burjánzani tumort hozva létre. Ennek oka, hogy nagy mennyiségű tejet tudjon az anya termelni, amivel segítheti gyereke gyógyulását.

    Mi történik az újagy által vezérelt szervekkel?

    Míg az ősagy a sokk aktív fázisa alatt okoz daganatos elváltozást, addig az új agykéreg ellenkezőleg. Ezen területben létrejött elváltozások degenerációval járnak a megfelelő szervek szintjén (petefészek, herék, csontok, nyirokcsomók, a bőr, méhnyak-nyálkahártya, hörgők, koszorúér).

    A petefészkek vagy herék nekrózisa, osteoporosis, csontrák, gyomorfekély csak akkor alakul ki, ha egy személy érzelmi stressz helyzetben található, ami a sokk-konfliktus helyzethez hasonló.

    Vegyük a mell tejcsatornáit példának. Ezek sokkal később fejlődnek ki, mint maga a mellszövet, mert az agy egy magasabb szintje irányítja fejlődését. Az a konfliktus, ami e szerv elváltozását okozza nem más, mint egy elválasztásos konfliktus, mikor a gyereket vagy a párját elválasztják az illető nőtől. Az állatvilágban akkor alakul ki ilyen betegség, mikor az anya kölyke elveszik vagy megölik. Természetes reflexként a tejcsatornák kifekélyesednek. Ennek oka, hogy nőjön a tejcsatornák átmérője, ami könnyebbé teszi azok ürülését.

    Megbetegedés fázisa (konfliktus) és gyógyulás fázisa (posztkonfliktus)

    Ahogy minden konfliktusra van megoldás úgy a betegségekre is van – állítja dr. Hamer.

    Az első fázisban, az aktív konfliktus ideje alatt, az egész szervezet azzal van elfoglalva, hogy szembenézzen az adott helyzettel. Ez fizikai szinten a sejtek elváltozásával, az autonóm vegetatív idegrendszer túlzott ingerlésével jár.

    Átlépve a stressz-fázisba az elme teljesen el van foglalva a konfliktus tartalmával. Az alvászavar, étvágy hiánya jellegzetes tünetek lehetnek.

    Az aktív fázist hideg fázisnak is hívják, mert a stressz ideje alatt az erek összehúzódnak és hideg végtagok, hideg verejtékezés figyelhető meg. Az egész jelenség intenzitása a sokk intenzitásától függ. Ha egy egyén túl hosszú ideig van ebben az állapotban, halálos következményekkel járhat.

    Dr. Hamer bebizonyította, hogy a szervezet magába a rákba nem képes belehalni. A szervezet elpusztulhat a tumor által okozott szövődményekbe, egy életfontosságú szerv leállása miatt, de magába a rákos sejtekbe nem.

    Ha valaki meghal az aktív fázis ideje alatt, akkor azt általában a hatalmas energia veszteség, súlyvesztés, alvászavar, mentális és szellemi kimerülés okozza.

    A legtöbb alkalommal a legnagyobb problémát a negatív diagnózis vagy prognózis érzelmi pusztító hatása jelenti („még hat hónapja van hátra”). A beteget és hozzátartozóit a kétségbeesésbe kergetik az ehhez hasonló kijelentésekkel, melynek egyenes következménye lesz a beteg általános állapotának romlása, amire a hagyományos kezelés nem hat, csak súlyosbítja azt, majd bekövetkezik a halál.

    Amennyiben a beteg nem kapott semmilyen kezelést (kemoterápia vagy sugárterápia), akkor a GNM-nek a sikeressége eléri a 95-98%-ot, ami egyszerűen lenyűgöző. Mindezen statisztikai eredményeket hivatalos szervek közöltek dr. Hamer adatai alapján.

    Dr. Ulrich Abel epidemiológus és biostatisztikus véleménye szerint elkeserítő az eredménytelensége a kemoterápiáknak. Semmilyen statisztikai bizonyíték nincs arra, hogy a végstádiumú betegek esetében, kiket már műteni sem lehet, bármennyivel meghosszabbítaná azok életét. A rosszindulatú daganatos elváltozások kemoterápiája, mikor már műtét nem lehetséges, ami a daganatok 80%-át teszi ki, tudományos kátyú.

    A test önmagát gyógyítja

    A konfliktus rendezése a biológiai program második fázisát jelenti. A javító mechanizmusokat a vegetatív idegrendszer segíti. A lábadozás fázisában visszajön az étvágy, azonban valószínű a gyengeség oly mértékű jelenléte, hogy a betege alig képes lábra állni. A pihenés és a megfelelő tápanyag bevitel elengedhetetlen a felépüléshez. A második fázist meleg fázisnak is nevezik, az erek kitágulnak és a végtagok újra melegek lesznek.

    A konfliktus egyidejű rendezésével a szervekben változás figyelhető meg, leáll a sejtburjánzás és a sejtelhalás illetve elkezdődnek a specifikus javítási folyamatok.

    A gyógyulás egyéb tünetei lehetnek: túlérzékenység, viszketés, görcsök és gyulladás. Betegségek, melyek a gyógyulási fázisban jelenhetnek meg: különböző bőrproblémák, aranyér, gégegyulladás, hörgőgyulladás, ízületi gyulladás, érelmeszesedés, a vese és a húgyhólyag rendellenességei, bizonyos májbetegségek és fertőzések.

    A GNM szerint is kétféle daganatot különítenek el, azonban nem az alapján, hogy az rossz- vagy jóindulatú. Vannak tumorok, melyek a konfliktus aktív fázisában (tüdő, vastagbél, máj, méh, prosztata daganatok, stb.) mások a gyógyulási fázisban jelennek meg.

    A gyógyulás alapelvei:

    Először is a beteg a maga ura. Ura betegségének, nem kell bízzon semmilyen más gyógymódba, csak a saját szervezetében.

    A betegnek dolgoznia kell, hogy megértse betegségének okát.

    A beteg együtt kell működjön az orvossal, hogy kidolgozhassanak egy olyan programot, ami által a konfliktus megoldódik mentálisan és gyakorlati szinten is.

    Megjegyzés:

    Dr. Hamer bármely érzelmi konfliktus empirikus megoldására teszi a hangsúlyt, azonban hatásos lehet még a pszichoterápia, hipno – illetve regressziós terápia.

    A ráktól vagy haláltól való félelem más konfliktusokat szülhet, a meglévők mellé. Fontos, hogy a beteg teljesen elutasítsa az ehhez hasonló gondolatokat a gyógyulás érdekében.

    Egy egészséges ember, aki jól táplált, rendszeresen pihen és mozog, sokkal könnyebben tud szembe nézni az ehhez hasonló konfliktusokkal, illetve kevesebb éri őt.

    Az anyagi biztonságban levő embereknek sokkal kisebb az esélye, hogy megbetegedjenek, ellentétben a rossz anyagi körülmények közt élőkkel.

    A terhes nők daganatos elváltozásai nyomtalanul gyógyulnak a terhesség harmadik hónapjától kezdődően, mivel a terhesség prioritást élvez, állítja dr. Hamer.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Krónikus betegségekhez vezet az ülőmunka

    Krónikus betegségekhez vezet az ülőmunkaVeszélyben vannak azok az emberek, akik naponta több órát töltenek egy helyben üléssel. Az ausztrál és amerikai közös kutatás eredménye szerint az ülőmunkát végző emberek, számára mindenképpen ajánlatos rendszeres időközönként felállni a székből és mozogni egy kicsit, hogy elkerüljék a krónikus betegségek megjelenését. A kutatás során több mint 63 000, 45 és 65 év közötti, Új-Dél-Walesben élő ausztrál férfit vizsgáltak meg. A kutatók rákérdeztek a résztvevők krónikus betegségeire, és megkérdezték tőlük, hogy naponta hány órát töltenek egy helyben üléssel.

  • A jó koleszterin az agynak is jó

    A koleszterin magasabb szintje nemcsak a szívet óvja, de védi az agyat is az Alzheimer-kór ellen is - közölték amerikai kutatók.Megállapították, hogy a 65 év feletti emberek körében azoknál, akiknek a legmagasabb volt a HDL-szintje, 60 százalékkal kisebb valószínûséggel alakult ki Alzheimer-kór a követés négy éve alatt, mint a legalacsonyabb HDL-szinttel élõk között. Christiane Reitz, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa és kutatócsoportja 1130 ember bevonásával folytatta le a tanulmányt. A 65 év feletti önkénteseknek a követés kezdetén nem voltak memóriazavaraik.

  • A migrén növeli az agyi érkatasztrófa kockázatát

    A migrénben szenvedõ emberek esetében az átlagos népességhez viszonyítva a duplája az érelzáródás miatt kialakuló stroke kockázata - állítják amerikai kutatók, akik eredményeikrõl az American Journal of Medicine címû orvosi folyóiratban számoltak be.

    Az agyi érkatasztrófa, a stroke leggyakrabban azért következik be, mert a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, például egy szívbõl elszabaduló vérrög, de kiválthatja a nyaki vagy a koponyán belüli erek szûkülete is.

  • A napon való kellemes kikapcsolódás veszélyes is lehet

    A napon való kellemes kikapcsolódás veszélyes is lehetItt a nyár, gyermekeink az egész napos iskolapadban való görnyedés után végre kiszabadulnak, s a legjobb esetben a nyarat a szabadban játékkal, kirándulással, strandolással töltik. Dr Péntek Éva, a Karitáció Alapítvány szakértője a napozás lehetséges mellékhatásai kapcsán elővigyázatosságra és óvintézkedésre buzdít. Néhány ötlet és segítség a napsütésben töltött felhőtlen órákhoz, hogy ne árnyékolják be őket a leégés okozta kellemetlenségek: a napsugarak kétféle ultraviola sugarat tartalmaznak, amelyek elérik a bőrt: UVA- és UVB sugarakat. Az UVB sugárzás a bőr (az epidermisz) felső rétegeit égeti, ami leégést okoz.

  • Teszttel állapíthatják meg a dohányosok rákkockázatát

    Olyan géncsoportot azonosítottak amerikai kutatók, amely különösen aktív a tüdõrákos pácienseknél még egészséges szöveteikben is, így megjósolható lehet e gének tesztelésével, hogy a dohányzók közül kiket fenyeget inkább a tüdõrák kialakulása.

    A Science Translational Medicine címû szakfolyóiratban szerdán közzétett tanulmány szerzõi megállapították azt is, hogy egy természetes étrendkiegészítõ visszafordította a tüdõrákot megelõzõ állapot jeleit a sejtekben.

  • A harag valóban ölhet

    Chicago - A harag és más erõs érzelmek potenciálisan halálos szívritmuszavart válthatnak ki az arra érzékeny embereknél - közölték amerikai kutatók hétfõn. Korábbi tanulmányok megmutatták már, hogy a földrengés, háború vagy akár a futball-világbajnokság elvesztése megemeli a hirtelen szívleállás miatti halálozási arányt. "A legkülönfélébb módokon határozottan bebizonyosodott, hogy amikor egy egész népesség stresszhatás alá kerül, a hirtelen szívhalálok száma növekszik" - mondta Rachel Lampert, a New Haven-i Yale Egyetem munkatársa, akinek dolgozata az amerikai kardiológusok kollégiumának folyóiratában jelent meg.

  • Nemcsak a szájüregben elszaporodott baktériumok okozhatnak kellemetlen leheletet

    Nemcsak a szájüregben elszaporodott baktériumok okozhatnak kellemetlen leheletetAz erős, kellemetlen szájszag életünk megkeserítője lehet. A legfontosabb teendő, hogy tisztázzuk az eredetét, majd minél előbb kezeljük az okát, hiszen minden esetben egészségügyi problémára utaló figyelmeztető jelzés. A szájszag oka legtöbbször a szájban keresendő, s akár dohányzás, akár túlzott fogkőképződés vagy helytelen életmódbeli szokások okozzák, mindenképpen a megfelelő fogtisztítás és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés lehet a megelőzés és a hatékony kezelés módja. A szájszag oka legtöbbször magában a szájban keresendő.

  • A stressz gyengíti az immunrendszert, erősítsük C-vitaminnal

    A stressz gyengíti az immunrendszert, erősítsük C-vitaminnalA stressz több szempontból is károsan hat az egészségünkre: hosszabb idő után krónikus betegségek kialakulásához vezethet, és a fiatalokra is negatívan hat: a stresszes időszakok legyengíthetik az immunrendszert. Ilyenkor jön jól az extra adag C-vitamin! A tartósan fennálló krónikus stressz jelentősen károsíthatja immunrendszerünk hatékonyságát, így kevésbé tudunk védekezni a fertőzésekkel és különböző kórokozókkal szemben. Elegendő C-vitamin hiányában csökken a baktériumokat és vírusokat felfaló immunsejtek aktivitása, ezért az illető könnyebben, hamarabb lesz beteg.

  • Néhány fontos tudnivaló az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségről

    Néhány fontos tudnivaló az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségrőlA különböző típusú cukorbetegségekre más-más tényezők jelentenek rizikót. Az 1-es típusú cukorbetegség mai tudásunk szerint nem előzhető meg. Kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ismertek olyan génváltozatok, amelyek mellett az 1-es típusú cukorbetegség gyakoribb vagy ritkább, mint az átlagnépességben. Ezek az eltérések azonban csak alacsonyabb vagy magasabb rizikót jelentenek, az összefüggés a betegség kialakulásával nem olyan szoros, mint például a vérzékenység esetében.

  • Mikor hízik el a duci tizenéves valójában?

    Turku - Az elhízott tizenéves gyerekek súlytöbblete két-három éves korukban kezd fölrakódni, vagyis a felnõttkori kövérség már gyermekkorban elkezdõdik. A finn STRIP-tanulmány eredményeit a gyerekgyógyászat legtekintélyesebb szakfolyóirata, a Pediatrics közölte.

    A jómódú országokban mind több az elhízott gyermek és a súlytöbblettel küzdõ felnõttek gondjai már évtizedekkel korábban is sejthetõk. A finnországi vizsgálat során szülõknek és gyermekeiknek sorsát, testsúlyának alakulását követték 13 éven keresztül.

  • Nincs még használható mûmáj, kevés a donor

    Túl kevés a donor az akut vagy krónikus májgyengeségben vagy karcinómában szenvedõ betegek májának transzplantációjához. Ugyanakkor a harminc éve tartó kutatások sem járnak sikerrel abban, hogy a beteg máj munkájának gépi megerõsítésére vagy a szerv pótlására megfelelõ módszert találjanak a tudósok. Az eddig kifejlesztett szerkezeteknek többnyire nem volt pozitív hatásuk az emberi szervezetre - jelentette ki Andrew Burroughs brit kutató a nyolcezer meghívott részvételével zajló Európai Májkonferencia (EASL) alkalmából tartott sajtótájékoztatón Bécsben.

  • Kisebb az alkoholt fogyasztó spanyol férfiak szívkockázata

    Az alkoholfogyasztás védeni látszik a spanyol férfiakat a szívproblémáktól, ám a spanyol nõket nem - állapította meg egy hosszú távú, nagy tanulmány. A Heart címû szakfolyóirat legutóbbi számában közzétett vizsgálatban tíz éven át követték nyomon 15 630 férfi és 25 808 nõ egészségi állapotát spanyol kutatók.

    Larrarte Arriola munkatársaival 26 és 69 év közötti felnõtteket kérdezett ki arról, hogy a felmérést megelõzõ évben mit, mennyit és milyen gyakorisággal ittak.

  • A botox nem csak a ráncokat, de a boldogságérzetet is csökkenti

    A mimikai ráncok ideiglenes eltüntetésére használt Botox-injekció nem csupán az arcizmokat képes megbénítani, hanem a boldogságérzetet is jelentõsen csökkenti - állapították meg a népszerû szépészeti-beavatkozás hatásait vizsgáló szakemberek. A kutatók szerint ha nem tudunk mosolyogni, amikor boldogságot érzünk, akkor az visszahat az agyunkra és ezáltal csökken az örömérzet intenzitása is. Márpedig a mimikai ráncok elleni küzdelemben használt Botox-injekció, amely a Botulinum-toxin nevû rendkívül mérgezõ fehérjébõl készül, az arcbõrbe fecskendezve ideiglenesen megbénítja az arcizmokat.

  • Több problémára is utalhatnak a szem alatti karikák

    Több problémára is utalhatnak a szem alatti karikákLeggyakrabban csak a fáradtság, a kialvatlanság, vagy a stressz valamelyike áll a hátterében, de akár komolyabb betegség is jelentkezhet hasonló tünetekkel. A szem körüli bőr igen vékony, és érzékeny a testben zajló anyagcsere-változásokra, így elég hamar jelzi, ha nincs valami rendben. A szem körüli bőr alatt hajszálerek hálózata található, melyek igen hamar reagálnak a keringés változásaira, az oxigénhiányos állapotra. Ezekben az esetekben könnyen alakulnak ki sötétebb karikák. A szemhéjak naponta több ezer mozgást végeznek, így állandó terhelés alatt áll a bőr.