rss
  • Lelki eredetű lehet minden daganatos megbetegedés?!

  • Lelki eredetű lehet minden daganatos megbetegedés?!Lenyűgöző felfedezés a rák valódi okáról: meggyógyulhat a beteg, ha megérti betegsége okát - Dr. Hamer a 70-es években a müncheni onkológiai klinikavezető orvosa volt, ahol többi kollégájával együtt a daganatos betegeket a hagyományos módon kezelte, mely többé-kevésbé eredményesnek bizonyult. 1978-ban dr. Hamer élete radikálisan megváltozott, mikor tudomást szerzett 19 éves fia haláláról (meglőtték). Nem sokkal fia halála után felesége is távozott az élők sorából. És mindezen szörnyű eseményeket tetézte a felfedezése, miszerint heredaganata van.

    Orvosként a betegek sorában találta magát, kezelnie kellett volna saját magát is a rák ellen a hagyományos módszerekkel, melyek sikertelensége szembetűnő volt. Bár úgy tűnik ijesztő, de az alábbi módszer segítette az orvost legyőzni a rákot.

    Mivel soha nem volt semmilyen súlyosabb betegsége, arra gondolt, fia tragédiájával lehet összefüggésben a betegsége.

    A fia halála és saját rákos megbetegedése arra ösztönözte dr. Hamert, hogy betegei családi életét kezdje el vizsgálni. Azt vette észre, hogy mindegyik betege, a daganatos elváltozás megjelenése előtt, valamilyen súlyos traumán esett át. Egyértelmű volt az elme és a betegség kapcsolata. Már sok tanulmány foglalkozott addig azzal, hogy egyes betegségek súlyos stressz hatására könnyebben kialakulnak.

    Minden szerv kivetülése megtalálható az agyban, éppen ezért úgy döntött, hogy megvizsgálja betegei tomográfiáit összehasonlítva a betegség kórelőzményével.

    Felfedezte, hogy minden betegség, nemcsak a rák az agy egy bizonyos területének felügyelete alatt áll és összefüggésbe hozható valamilyen előzetes pszichikai traumával.

    Pontosabban, egy bizonyos koncentrikus vibrációt fedezett fel az agy adott területein, melyek azonos daganatos elváltozásoknál tökéletesen azonos helyen jönnek létre.

    Más szóval, minden rákos megbetegedésnek megvolt az adott területe az agyban, mely nem működött többé jól.

    Ezzel a felfedezéssel megalapozta az Új Medicinát (ezek után sarlatánnak titulálták és elvesztette praktizálási jogát, hogy a hatalmas gyógyszercégek, melyek rák elleni szereket gyártanak, ne menjenek csődbe).

    1997-ben letartóztatták illegális konzultáció miatt, mert nem volt praktizálási joga, azonban a bíró azt vette észre, hogy dr. Hamer 6500 végstádiumú betege közül 6000 még mindig életben van, amely arány pont az ellentettje a hagyományos kezelés esetén.

    Az új medicina a rák vas szabályából indul ki

    Vas szabály: mindegyik rák, illetve súlyos betegség egy bizonyos konfliktushoz vagy emocionális sokkhoz vezethető vissza (DHS – Dirk Hamer szindróma, fia után elnevezve), mely először az egyént mentálisan betegíti meg, mikor agyi elváltozások alakulnak ki, majd szervi manifesztációi lesznek.

    Ehhez a szabályhoz tartozik még két alapvető következtetés:

    az érzelmi sokk különböző típusai az agy különböző területein okoznak elváltozásokat. Az a zóna, melyben megjelennek ezek a körkörös elváltozások meghatározzák a szervet, melyet érinteni fog.
    minél hosszabb ideig fennáll a konfliktus, annál súlyosabb elváltozást okoz a szerv szintjén.
    Ezeket a következtetéseket dr. Hamer állat, majd emberkísérletekkel bizonyította. Az állatok esetében is kialakul valamilyen betegség a súlyos érzelmi sokk hatására.

    A betegségek eredete az agyban található

    Dr. Hamer megállapította, hogy „minden betegséget egy érzelmi sokk okoz (DHS), mely az egyént felkészületlenül éri”.

    Pszichológiailag: a DHS egy személyes esemény, saját élettapasztalataink által meghatározva és befolyásolva, kiszolgáltatottságunk, személyes felfogásunk, értékeink és személyes meggyőződésünk által. Mindezek mellett a DHS nem csak egy érzelmi konfliktus, hanem biológiai is, melyet személyes fejlődésünk tükrében kell vizsgálni.

    Az állatok esetében biológiai sokkot okoz a fészek vagy terület hirtelen elvesztése, fiókák, kölykök elvesztése, nem várt fenyegetés, éhezés vagy halálos fenyegetés.

    Egy férfi esetében konfliktuális sokkot jelent a „terület elvesztése”, mely az otthon vagy munkahely elvesztése által nyilvánul meg. A nők esetében aggodalom valamely családtag iránt, előre nem látott válás, sürgős kórházi ellátás válthat ki ilyen eseményt. Gyerekeknél a szülő, az anya visszatérése a munkába illetve egy válás súlyos érzelmi sokkot okozhat.

    Több ezer tomográfia vizsgálatával dr. Hamer rájött, hogy egy DHS az agy egy specifikus, jól meghatározott területét érinti, mely körkörös elváltozásként jelenik meg a felvételen (1989-ben a Siemens igazolta, hogy nem technikai hiba okozza a köröket).

    A történés után az agysejtek továbbítják a sokk impulzusait a megfelelő szerv fele, ami jellegzetes elváltozással reagál erre. Ennek az az oka, hogy agyunk úgy fejlődött, hogy azonnal reagálni tudjon a hirtelen fellépő konfliktusokra és veszélyekre.

    Míg a kisagyunk és a mandulamag területe az alapvető dolgokra van programozva, mint légzés, táplálkozás és fajfenntartás, addig a nagyagy bonyolultabb funkciók ellátására képes, mint területi, szétválasztási, identitásbeli konfliktusok illetve önértékelés, önbizalom és önbecsülés.

    Dr. Hamer kutatásai szoros összefüggésben állnak az egyedfejlődéssel vagy embriológiával, mert attól függetlenül, hogy egy szerv miként válaszol a konfliktusra (daganatképződéssel, szöveti elváltozással vagy funkció zavarral), mindezt a csíraréteg, melyből a szerv és agyszövet alakul ki, határozza meg.

    A GNM (Ortogenetikai tumor rendszer) azt mutatja, hogy az endodermális ősagy vagy a mesodermális ősagy által szabályozott szervekben, mint tüdő, máj, vastagbél, prosztata, méh, bőr és függelékei, mellhártya, hashártya, szívburok, emlőmirigyek azonnal sejtburjánzás alakul ki, mihelyt a megfelelő konfliktus létrejön az agy adott területén. Ezen szervek daganatai a konfliktus aktív fázisa alatt is proliferálnak, vagyis burjánzanak (DHS miatt).

    Példák:

    Tüdőrák
    A tüdőrák kialakulásához egy „halálfélelem” típusú konfliktust kötnek, mivel a halál pánik megbénítja a tüdőt. A sokkal egyidőben a tüdőszövet alveoláris sejtjei elkezdenek burjánzani és daganatos elváltozást hoznak létre.

    A hagyományos véleménnyel ellentétben a sejtburjánzás nem ok nélkül történik, ugyanis ez által megnő a tüdő kapacitása így nő a túlélés esélye.

    Dr. Hamer vizsgálatai alapján minden egyes betegnél megfigyelhető volt az agy adott területén a körkörös elváltozás. Minden betegnél a kórelőzményben szerepelt halálfélelem, melyet a daganat biztos diagnózisa váltott ki, a daganatot pedig egy a halálos ítélettől való félelem okozta.

    Mellrák
    A mellrákot az anya-gyermek típusú illetve a partner-konfliktussal hozták összefüggésbe. Ez a fajta összetűzés mindig az agy tejtermeléséért felelős részén okoz elváltozást. Az anya-gyerek konfliktus létrejön, ha az anya túl sokat aggodalmaskodik gyereke iránt, vagy azt súlyos betegség miatt kórházba szállítják. Ezen idő alatt a tejtermelő sejtek kezdenek el burjánzani tumort hozva létre. Ennek oka, hogy nagy mennyiségű tejet tudjon az anya termelni, amivel segítheti gyereke gyógyulását.

    Mi történik az újagy által vezérelt szervekkel?

    Míg az ősagy a sokk aktív fázisa alatt okoz daganatos elváltozást, addig az új agykéreg ellenkezőleg. Ezen területben létrejött elváltozások degenerációval járnak a megfelelő szervek szintjén (petefészek, herék, csontok, nyirokcsomók, a bőr, méhnyak-nyálkahártya, hörgők, koszorúér).

    A petefészkek vagy herék nekrózisa, osteoporosis, csontrák, gyomorfekély csak akkor alakul ki, ha egy személy érzelmi stressz helyzetben található, ami a sokk-konfliktus helyzethez hasonló.

    Vegyük a mell tejcsatornáit példának. Ezek sokkal később fejlődnek ki, mint maga a mellszövet, mert az agy egy magasabb szintje irányítja fejlődését. Az a konfliktus, ami e szerv elváltozását okozza nem más, mint egy elválasztásos konfliktus, mikor a gyereket vagy a párját elválasztják az illető nőtől. Az állatvilágban akkor alakul ki ilyen betegség, mikor az anya kölyke elveszik vagy megölik. Természetes reflexként a tejcsatornák kifekélyesednek. Ennek oka, hogy nőjön a tejcsatornák átmérője, ami könnyebbé teszi azok ürülését.

    Megbetegedés fázisa (konfliktus) és gyógyulás fázisa (posztkonfliktus)

    Ahogy minden konfliktusra van megoldás úgy a betegségekre is van – állítja dr. Hamer.

    Az első fázisban, az aktív konfliktus ideje alatt, az egész szervezet azzal van elfoglalva, hogy szembenézzen az adott helyzettel. Ez fizikai szinten a sejtek elváltozásával, az autonóm vegetatív idegrendszer túlzott ingerlésével jár.

    Átlépve a stressz-fázisba az elme teljesen el van foglalva a konfliktus tartalmával. Az alvászavar, étvágy hiánya jellegzetes tünetek lehetnek.

    Az aktív fázist hideg fázisnak is hívják, mert a stressz ideje alatt az erek összehúzódnak és hideg végtagok, hideg verejtékezés figyelhető meg. Az egész jelenség intenzitása a sokk intenzitásától függ. Ha egy egyén túl hosszú ideig van ebben az állapotban, halálos következményekkel járhat.

    Dr. Hamer bebizonyította, hogy a szervezet magába a rákba nem képes belehalni. A szervezet elpusztulhat a tumor által okozott szövődményekbe, egy életfontosságú szerv leállása miatt, de magába a rákos sejtekbe nem.

    Ha valaki meghal az aktív fázis ideje alatt, akkor azt általában a hatalmas energia veszteség, súlyvesztés, alvászavar, mentális és szellemi kimerülés okozza.

    A legtöbb alkalommal a legnagyobb problémát a negatív diagnózis vagy prognózis érzelmi pusztító hatása jelenti („még hat hónapja van hátra”). A beteget és hozzátartozóit a kétségbeesésbe kergetik az ehhez hasonló kijelentésekkel, melynek egyenes következménye lesz a beteg általános állapotának romlása, amire a hagyományos kezelés nem hat, csak súlyosbítja azt, majd bekövetkezik a halál.

    Amennyiben a beteg nem kapott semmilyen kezelést (kemoterápia vagy sugárterápia), akkor a GNM-nek a sikeressége eléri a 95-98%-ot, ami egyszerűen lenyűgöző. Mindezen statisztikai eredményeket hivatalos szervek közöltek dr. Hamer adatai alapján.

    Dr. Ulrich Abel epidemiológus és biostatisztikus véleménye szerint elkeserítő az eredménytelensége a kemoterápiáknak. Semmilyen statisztikai bizonyíték nincs arra, hogy a végstádiumú betegek esetében, kiket már műteni sem lehet, bármennyivel meghosszabbítaná azok életét. A rosszindulatú daganatos elváltozások kemoterápiája, mikor már műtét nem lehetséges, ami a daganatok 80%-át teszi ki, tudományos kátyú.

    A test önmagát gyógyítja

    A konfliktus rendezése a biológiai program második fázisát jelenti. A javító mechanizmusokat a vegetatív idegrendszer segíti. A lábadozás fázisában visszajön az étvágy, azonban valószínű a gyengeség oly mértékű jelenléte, hogy a betege alig képes lábra állni. A pihenés és a megfelelő tápanyag bevitel elengedhetetlen a felépüléshez. A második fázist meleg fázisnak is nevezik, az erek kitágulnak és a végtagok újra melegek lesznek.

    A konfliktus egyidejű rendezésével a szervekben változás figyelhető meg, leáll a sejtburjánzás és a sejtelhalás illetve elkezdődnek a specifikus javítási folyamatok.

    A gyógyulás egyéb tünetei lehetnek: túlérzékenység, viszketés, görcsök és gyulladás. Betegségek, melyek a gyógyulási fázisban jelenhetnek meg: különböző bőrproblémák, aranyér, gégegyulladás, hörgőgyulladás, ízületi gyulladás, érelmeszesedés, a vese és a húgyhólyag rendellenességei, bizonyos májbetegségek és fertőzések.

    A GNM szerint is kétféle daganatot különítenek el, azonban nem az alapján, hogy az rossz- vagy jóindulatú. Vannak tumorok, melyek a konfliktus aktív fázisában (tüdő, vastagbél, máj, méh, prosztata daganatok, stb.) mások a gyógyulási fázisban jelennek meg.

    A gyógyulás alapelvei:

    Először is a beteg a maga ura. Ura betegségének, nem kell bízzon semmilyen más gyógymódba, csak a saját szervezetében.

    A betegnek dolgoznia kell, hogy megértse betegségének okát.

    A beteg együtt kell működjön az orvossal, hogy kidolgozhassanak egy olyan programot, ami által a konfliktus megoldódik mentálisan és gyakorlati szinten is.

    Megjegyzés:

    Dr. Hamer bármely érzelmi konfliktus empirikus megoldására teszi a hangsúlyt, azonban hatásos lehet még a pszichoterápia, hipno – illetve regressziós terápia.

    A ráktól vagy haláltól való félelem más konfliktusokat szülhet, a meglévők mellé. Fontos, hogy a beteg teljesen elutasítsa az ehhez hasonló gondolatokat a gyógyulás érdekében.

    Egy egészséges ember, aki jól táplált, rendszeresen pihen és mozog, sokkal könnyebben tud szembe nézni az ehhez hasonló konfliktusokkal, illetve kevesebb éri őt.

    Az anyagi biztonságban levő embereknek sokkal kisebb az esélye, hogy megbetegedjenek, ellentétben a rossz anyagi körülmények közt élőkkel.

    A terhes nők daganatos elváltozásai nyomtalanul gyógyulnak a terhesség harmadik hónapjától kezdődően, mivel a terhesség prioritást élvez, állítja dr. Hamer.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Óraátállításkor megnõ a szívrohamok gyakorisága?

    Súlyosabb problémát is okoz az óraátállítás, mint az alvási szokások megváltoztatása. A nyári és téli idõszámítás közti váltások alkalmával ugyanis, és különösen a tavaszi óraátállításkor, svéd kutatók megfigyelése alapján nõ a szívrohamok elõfordulása.

    „Ez az elsõ a témában megjelent közlemény, ezért további kutatások szükségesek” – mondta el Dr. Jánszky Imre, a stockholmi Karolinska Intézet kutatója, a New England Journal of Medicine októberi számában az eredményekrõl megjelent cikk társszerzõje.

  • Csupán a zenehallgatással is fejleszthetõ a muzikalitás

    Az Amszterdami Egyetem kutatóinak eredményeibõl kiderül, hogy, milyen sokat tanul az agy egyszerûen csak különbözõ zenék hallgatása közben. Henkjan Honing, az egyetem kutatója elmondta: a kísérletek azt bizonyítják, mindannyian fejlesztehetjük zenei tehetségünket.

    Csupán a zenehallgatással fejleszthetõ a muzikalitás. A kutatási eredmények, amelyeket a bostoni Tufts Egyetem által szervezett Zene és Nyelv címû konferencián mutattak be, a Journal of Experimental Psychology - ban olvasható.

  • Megbízható a CT-vizsgálat szívinfarktus gyanúja esetén

    Washington - Ha a szívinfarktus gyanúja miatt sürgõsségi osztályra beszállított betegnek az új vizsgálati technika, a komputeres tomográfia szerint nem záródott el a koszorúere, néhány óra múlva otthonába távozhat. A biztató hírt a sürgõsségi betegellátás nemzetközi kongresszusán közölték.
    A szívroham miatt kórházba kerülõ betegeknek EKG-fölvételek és laboratóriumi vizsgálatok végett történõ vérvételek után ma legtöbbször elvégzik a szívkatéteres beavatkozásokat is. Ez nagyszerû eredményekkel járt, az infarktus okozta halálozás az ilyen intézményekben jelentõsen csökkent.

  • Mi válthatja ki a migrénünk?

    A fejfájás talán az egyik leggyakoribb betegség, az emberek körülbelül 40 százaléka szenved a gyakori úgynevezett tenziós fejfájásban, amikor lüktetõ vagy szorító fájdalmat érzünk. A körülbelül egymillió magyar migrénben szenvedõ helyzete azonban sokkal rosszabb, sokan napokig képtelenek ellátni mindennapi feladatukat migrénes roham esetén. A migrén általában egyoldalú, lüktetõ fejfájással, továbbá hányingerrel, szédüléssel, zsibbadással, nyaki fájdalommal jár, de számos más tünet, például hallucinációk is felléphetnek.

  • A születés idõpontja hat a pszichére

    A tél egyeseket mélabússá tesz, ám az újszülöttek esetében az évszakot fölváltó tavasz sem mindig a szép jövõ hírnöke. Egy brit felmérés szerint a tavasszal világra jöttek közül küzdenek a legtöbben súlyos lelki problémával. Az öngyilkosságra hajlamos britekrõl megdöbbentõ adatokat tettek közzé a British Journal for Psychiatry címû szakfolyóiratban. Az elmúlt évtizedek során az Egyesült Királysághoz tartozó Wales-ben és Angliában elõfordult 26 ezer öngyilkosság illetve öngyilkossági kísérlet körülményeit vizsgálva azt állapították meg, hogy a tavasszal születettek - tehát az elõzõ nyáron fogantak - körében jelentõsen több ilyen eset fordult elõ.

  • Leírták a HIV-fertõzésben kulcsfontosságú fehérje térszerkezetét

    Brit és amerikai kutatóknak 20 év munkájával sikerült megállapítaniuk a HIV-vírussal való fertõzõdés során alapvetõen fontos fehérje térszerkezetét, ami várhatóan a gyógyszerkutatást is felgyorsítja.

    A londoni Imperial College és az amerikai Harvard Egyetem kutatói Peter Cherepanov vezetésével több mint 40 ezer próbálkozás után sikeresen növesztettek olyan kristályt, amely lehetõvé tette számukra az integráz elnevezésû fehérje szerkezetének vizsgálatát.

  • Súlyos egészségkárosodást okozhatnak bizonyos fogyasztószerek!

    Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerellenõrzõ Hivatala (FDA) arra hívta fel a fogyasztók figyelmét, hogy több, mint két tucat fogyasztószerként árult terméknek olyan fel nem tüntetett összetevõi vannak, amelyek súlyos egészségkárosodást okozhatnak.

    A szóban forgó termékek egyes áruházakban és az interneten kaphatók, néhány úgy hirdeti magát, hogy csak "természetes" vagy "növényi" összetevõket tartalmaz. Azonban az FDA szerint a címkén fel nem tüntetett összetevõk között van epilepszia elleni gyógyszer és feltételezett rákkeltõ anyag is.

  • A levegõszennyezettség befolyásolhatja a nemi szervek méretét?

    Meglepõ kutatási eredményeket tett közzé a dán Nemzeti Környezetvédelmi Kutatóintézet: a levegõszennyezettség képes arra, hogy befolyásolja a nemi szervek méretét. Bár vizsgálataik jegesmedvékre irányultak, az összefüggés elképzelhetõ, hogy fennáll emberek esetében is.

    A kutatók elsõsorban az ún. szerves halogénvegyületek hatására voltak kíváncsiak. Ebbe a csoportba tartozik például az igen mérgezõ dioxin több, gyakran használt növényvédõ szer társaságában. A Christian Sonne vezette kutatócsoport 55 hím és 44 nõstény jegesmedvét vizsgált meg.

  • Szike vagy szívkatéter ?

    Gyógyír infarktus esetére?!

    München - Még mindig nehéz eldönteni, mi jobb a koszorúérbetegségben szenvedõnek: ha a szívsebész áthidaló mûtéttel kezeli a szûkületet, vagy ha szívkatéterrel kitágítja a beszûkült érszakaszt és behelyezi a kis fémhálót, amely továbbra is nyitva tartja a beteg eret.

    Az Európai Szívgyógyász Kongresszuson a szakemberek meglepõ véleménye szerint ezt legjobban a megfelelõ módon tájékoztatott beteg tudja eldönteni.

  • Agyi katasztrófa után még két napig is van remény a kezelésre

    Noha a nemzetközi terápiás irányelvek hangsúlyozzák, hogy szélütés után a legkorszerûbb kezelés eredményei is csak akkor hatásosak, ha a beteget egy órán belül ellátják, egy új kezelési módszer - melyet a Brain legújabb száma ismertet - arról számol be, hogy bizonyos gyógyszeres és környezeti beavatkozásokkal még akár 48 óráig is van esély a javulásra.

    A hagyományos 60 perces idõhatárt az Egyesült Államokban a különleges szállítással megszervezett központokban is csak a betegek tíz százaléka esetén sikerül elérni.

  • A hentesárú fogyasztása rákot okozhat

    Patkánykísérletek alapján összefüggést mutatott ki a hentesárú - felvágottak, sonkák - fogyasztása és a bélrák kialakulása között egy francia kutatócsoport, amelynek tanulmányát a francia mezõgazdasági kutatóintézet (INRA) tette közzé.

    Korábbi vizsgálatok alapján is feltételezték, hogy a húsféleségek, különösen a vörös húsok fogyasztása elõsegíti a bélrák kifejlõdését, de ezt eddig nem támasztották alá megfelelõ bizonyítékok.

  • Egészség-allergia

    A platán, a tölgy, a fûz, a gyertyán már elérte a csúcsidõszakot, és fokozatosan erõsödik a dió- és az eperfafélék pollenszórása is. A nyár beköszöntével pázsit-, csalán-, útifûpollenjeivel telítõdik a levegõ, augusztus derekán pedig a parlagfû növeli a terhelését. A levegõben megtalálható, szabad szemmel nem látható virágporok - más néven allergének - kétmillió embernél okoznak allergiás tüneteket. A pollenallergiások 60 százaléka érzékeny a parlagfûre: a könnyezéssel, szemviszketéssel, szénanáthával, tüsszögéssel, csalánkiütéssel járó betegség egyaránt sújtja a felnõtteket, a gyermeket és a fiatalokat, és egyre gyakoribbá válik a 2-3 éves kisgyermekeknél is.

  • A magyar fejlesztésû HIV-ellenes tapasz segíthet?

    Elkezdõdtek annak a magyar fejlesztésû HIV-ellenes tapasznak a próbái, amely az eddigi tesztelés során már alkalmasnak bizonyult rá, hogy tartósan is serkentse a HIV-specifikus ölõsejtek termelõdését a betegek szervezetében.

    Az újabb vizsgálatok megkezdése mellett néhány hete jelentették be egy HIV-fertõzött gyógyulását, akinél a rákkezelés során elvégzett csontvelõ-átültetés hatására egyelõre teljesen eltûnt a vírus. A szakértõk szerint ez mindenképpen egyedi esetnek tekinthetõ.

  • A te körmöd milyen betegséget mutat?

    Különbözõ tevékenységek hatnak kezünk színére, bõrünk állagára és körmünk állapotára. Körmünk színét, állagát, alakját a külsõ hatásokon túl, szervi megbetegedések is megváltoztathatják. Körmünk fontos diagnosztikai elem, elõre jelez bizonyos hiányállapotokat, betegségeket. Csomók, torzulások, barázdák, gödrök sokszor útmutatóként szolgálhatnak. Ne vegyük õket félvállról, járjunk a végére, mi is az elváltozások oka!