rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Genetikai hajlam lehet a lustaság

  • Genetikai hajlam lehet a lustaságGenetikai hajlam lehet a lustaság, derült ki patkányokon végzett kísérletekből. Amerikai tudósok szerint az eredmény megmagyarázhatja, hogy egyes embereknek miért okoz szörnyű gondot, hogy felálljanak a kényelmes fotelból. A kísérletek első szakaszában patkányokat helyeztek egy folyamatosan forgó kerékkel felszerelt ketrecbe: a szerkezet arra szolgált, hogy mozgásra "motiválja" a rágcsálókat. Hat nap után kiválasztották a 26 legmozgékonyabb, illetve a 26 leglustább patkányt, majd a két csoport tagjait tíz generáción át pároztatták egymás között, kiiktatva a keveredést.

    Az eredmény az lett, hogy az első csoportba tartozó egyedek tízszer gyakrabban adták fejüket futásra, mint a másik csapat henyélésre fogékonyabb rágcsálói.

    A jelenség okának feltárására a kutatók összehasonlították az állatok izomsejtjeiben lévő mitokondriumok - az energia előállításában és elraktározásában szerepet játszó sejtszervecskék - szintjét, a kísérleti példányok testi jellemzőit és genetikai profiljait.

    "Míg a fizikai összetételben és a mitokondriumszintben alig találtunk különbséget, a két csoport tagjai közötti genetikai eltérések szembeötlőek voltak - mondta Michael Roberts, a Missouri Egyetem állategészségügyi intézetének a kutatóját. - A rágcsálók agyának egy meghatározott részében elkülönített 17 000 gén közül 36-ot azonosítottunk olyan génekként, amelyek szerepet játszhatnak a fizikai tevékenység iránti fogékonyságban."

    Korábbi kutatások során egerekben fedeztek fel két olyan gént, amelynek kikapcsolása esetén az amúgy fürge, egyhuzamban több kilométer lefutására is képes állatok tohonya lajhárokká váltak, és csupán néhány méternyit tudtak szaladva megtenni.
    A Roberts vezette tudóscsoport most arra összpontosít kutatásaiban, hogy különválassza azokat a géneket, amelyek meghatározó funkciót töltenek be a mozgási motivációban. A kutatók remélik, hogy ha eredményeik alkalmazhatók lesznek az emberi biológiában is, akkor az bizonyosan segíthet az egyre súlyosabb társadalmi problémát okozó túlsúlyosság leküzdésében.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mi mindenre jó a méz?!

    Mi mindenre jó a méz?!A méz az egyik legkitűnőbb konyhai alapanyag, mely nemcsak rendkívül kellemes ízű, de tápanyagokkal teli, ráadásul olyan vegyületeket is tartalmaz, melyek sokféle módon gyógyíthatják a szervezetünket. A méz gyors energiát adhat a benne található természetes cukroknak köszönhetően, különösen ajánlott akkor mézet fogyasztani, ha fáradtak és enerváltak vagyunk. Ráadásul jóval egészségesebb, mint a cukor vagy éppen egy csokoládészelet. A szellemi fáradtságon kívül a fizikai teljesítőképességünknek is nagyon jót tesz, és csökkenti például az izomfáradtság hatásait.

  • Az agyi gátlás megváltoztatja az erkölcsi értékítéletet

    Megváltoztatható az emberek morális ítélete agyuk egy részének gátlásával, mutatták ki amerikai kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) hétfõn megjelent számában.

    A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakemberei az agy jobb oldali temporo-parietális részében (TPJ) - a jobb fül mögötti-fölötti területen - gátolták az idegsejtek aktivitását. Ennek az agyi területnek általában akkor igen nagy az aktivitása, amikor azon gondolkodunk, hogy valamely tettnek mi lesz a kimenetele.

  • Felügyelet mellett hasznos lehet a heroin a leszokásban

    Hasznosabb lehet a leszokásban a metadonnál a heroin - erre utal, hogy olyan függõk, akik felügyelet mellett heroint kaptak segítségül, jobb eredményeket értek el, mint azok, akiket metadonnal kezeltek.Brit szakemberek 127 részvevõvel végezték kutatásukat, az alanyok korábban sikertelenül próbáltak megszabadulni kábítószer-függõségüktõl - derült ki a frissen közölt tanulmányból.

    A kutatók injekció útján beadott heroinnal vagy metadonnal kezelték a függõket.

  • Mikor vagyunk agyi mûködésünk csúcsán?

    Harminckilenc éves korban mûködik a leggyorsabban az emberi agy - állítják amerikai neurológusok. A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles, USA) kutatói 23 és 80 év közötti férfiakat kértek meg, hogy adott jelre koppintsanak ujjukkal az asztalon, õk pedig mérték a reakcióidejüket.

    Ezzel egy idõben az agykutatók egy magspintomográf segítségével bepillantást nyertek a kísérleti személy agyába. A legjobban a harminckilenc évesek teljesítettek, idegeik szigetelése is a legtömörebbnek bizonyult.

  • A koffein megakadályozhatja a sclerosis multiplex kialakulását

    A koffein akár meg is akadályozhatja a sclerosis multiplex (SM) kialakulását. A kisérleti eredmények tükrében, olyan gyógyszerek fejleszthetõk ki, amelyekkel autoimmun megbetegedések válhatnak gyógyíthatóvá.

    Sclerosis multiplexben a szervezet immunrendszerének T sejtjei megtámadják a myelint, amely a központi idegrendszer idegrostjait védõ zsírszöveti burok. Emiatt hegszövet alakul ki és megjelennek az SM tünetei: zsibbadás, gyengeség, izomkoordináció hiánya.

  • Megbízható a CT-vizsgálat szívinfarktus gyanúja esetén

    Washington - Ha a szívinfarktus gyanúja miatt sürgõsségi osztályra beszállított betegnek az új vizsgálati technika, a komputeres tomográfia szerint nem záródott el a koszorúere, néhány óra múlva otthonába távozhat. A biztató hírt a sürgõsségi betegellátás nemzetközi kongresszusán közölték.
    A szívroham miatt kórházba kerülõ betegeknek EKG-fölvételek és laboratóriumi vizsgálatok végett történõ vérvételek után ma legtöbbször elvégzik a szívkatéteres beavatkozásokat is. Ez nagyszerû eredményekkel járt, az infarktus okozta halálozás az ilyen intézményekben jelentõsen csökkent.

  • Jobb, ha lassan dobog a szív

    Az élõvilág sok tagjára érvényes, hogy várható életkoruk összefügg a pulzusszámmal: az él tovább, amelyiknek a szíve lassabban mûködik. Az ember ugyan ilyen szempontból kivétel, de bizonyos helyzetekben, betegségekben elõnyös, ha a szívmûködés lassítható. Már léteznek gyógyszerek, melyek kedvezõ hatásának ez a titka - hangzott el az Európai Kardiológusok Társaságának idei kongresszusán Stockholmban.

    Egy amerikai kutató, H.J. Levine 1997-ben matematikai összefüggéssel igazolta: az emlõsök élethosszúságát az szabja meg, hogy milyen gyors a szívmûködésük.

  • Kávézni a gutaütés ellen?!

    A gyakran kávézó hölgyeket ritkábban üti meg a guta! Budapest - Azok az amerikai hölgyek, akik naponta négy, vagy akár több kávét megisznak, ritkábban kerülnek agyi katasztrófa miatt kórházba, mint a nem kávézók. A kávékedvelõk számára biztató eredményeket a szívgyógyászat egyik vezetõ folyóirata, a Circulation közölte.

    Frank Speizer 1976-ban úgy látta, hogy a nõk egészségével az amerikai közegészségügy nem foglalkozik olyan jól, ahogyan arra szükség volna, ezért megtervezte a Nurses' Health Study programot.

  • Ki lesz koszorúérbeteg: aki szorong, vagy aki depressziós?

    A fiatal férfikorban kezdõdõ szorongás azt jósolja, hogy fokozott valószínûsége van a késõbbi koszorúér-betegségnek. Elképzelhetõ, hogy ezzel a megfigyeléssel a szívroham új kockázati tényezõjét azonosították - közölte az Amerikai Szívgyógyász Kollégium tudományos folyóirata.

    A szívroham és a lelki betegségek közötti összefüggések lehetõségét régóta tanulmányozzák. Eddig fõleg olyan adatok gyûltek össze, amelyek arra utalnak, hogy a depressziós állapot és a szívinfarktus lefolyása között valamiféle kölcsönhatás létezhet.

  • Az 'elhízás' génje és az étvágy

    London - Azok a gyerekek, akiknél kimutatták azt a gént, amely egyértelmûen az elhízáshoz kapcsolható, nehezebben kontrollálják étvágyukat, mint azok, akik nem hordozzák a gént.

    Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy az "elhízás génjének", az FTO-nak két változata van, s amennyiben az egyén mindkét mutációt hordozza, testsúlya az átlaghoz képest 3 kilogrammal több, míg ha csupán az egyik variánst, akkor 1,5 kilogrammal.

  • Mindenkinek jót tesz a rendszeres testmozgás

    A naponta ismétlõdõ testmozgás szívet védõ hatásai a kezdõdõ magasvérnyomás-betegségben szenvedõkben is érvényre jutnak. A fiatal embereken végzett vizsgálat eredményeit az Európai Szívgyógyász Társaság tudományos folyóirata közölte.

    A nagy, hirtelen fizikai erõfeszítés alaposan megemelheti a vérnyomást. Ezért a terheléses orvosi vizsgálatnál a kerékpározást vagy a szalagon történõ kocogást meg kell szakítani.

  • Megfejtették, mi irányítja a hímivarsejteket

    Amerikai kutatók megfejtették, mi indítja el az ondósejteket, hogy célba vegyék a petesejtet. A felfedezést a Cell címû tudományos szakfolyóirat pénteki száma címlapján közölte. A mechanizmus, amely elindítja a spermiumok úszását, amikor a petesejt közelébe kerülnek, egykor a férfi fogamzásgátlás új formáihoz vezethet, vagy éppen a terméketlenség kezeléséhez. A San Franciscó-i Kalifornia Egyetem (UCSF) kutatói szerint tanulmányuk azt is megmagyarázhatja, miért teszi terméketlenné a marihuána a férfiakat - derül ki az egyetem honlapján megjelent közleménybõl.

  • Összekapcsozott szívbillentyû

    A szívnek betegségek következtében rosszul záró vagy nyíló billentyûit szükség esetén mûtéttel évtizedek óta tudják kezelni, cserélni, de egy új technika az egyik billentyû hibáját a mellkas fölnyitása nélkül is jelentõsen javíthatja. Az új eljárásról az Amerikai Szívgyógyász Kollégium idei kongresszusán számoltak be. A vér áramlását a testen belül a szív ritmusos mûködése biztosítja, de a szíven belül a vér mozgását négy szívbillentyû teszi lehetõvé. Különbözõ, gyulladásos betegségek következtében fõleg a bal szívkamra és szívpitvar között lévõ, kéthegyû billentyû mûködése károsodik és ez már gyermekkorban okozhat súlyos zavarokat.

  • Õssejtek segítségével visszafordították az öregedést egy ritka betegségben

    Az öregedés és a rák megértését is segítheti az a tanulmány, amelyben amerikai kutatók módosított õssejtekkel visszafordították az öregedési folyamatot egy ritka genetikai betegségben.

    A bostoni Children's Hospital és a Harvard õssejtekkel foglalkozó intézetének munkatársai közönséges bõrsejtekbõl létrehozott, az embrionális õssejtekhez igen hasonló tulajdonságokkal bíró, pluripotens õssejteket (iPS-sejtek) hoztak létre. A dyskeratosis congenita elnevezésû ritka, örökletes betegséget tanulmányozták, amely korai öregedéssel jár.